< Ezékiel 1 >
1 És lőn a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat.
Agora no trigésimo ano, no quarto mês, no quinto dia do mês, como eu estava entre os cativos junto ao rio Chebar, os céus foram abertos, e eu vi visões de Deus.
2 A hónap ötödikén (ez az ötödik esztendeje Jojákin király fogságba vitelének).
No dia 5 do mês, que foi o quinto ano do cativeiro do rei Joaquim,
3 Valójában lőn az Úrnak beszéde Ezékiel paphoz, a Búzi fiához a Káldeusok földén, a Kébár folyó mellett, és lőn ott rajta az Úrnak keze.
a palavra de Javé chegou a Ezequiel, o sacerdote, filho de Buzi, na terra dos caldeus junto ao rio Chebar; e a mão de Javé estava sobre ele.
4 És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, a mely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó ércz látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből.
Eu olhei, e eis que um vento tempestuoso saiu do norte: uma grande nuvem, com relâmpagos cintilantes, e um brilho ao redor dela, e do meio dela como se fosse metal incandescente, do meio do fogo.
5 És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala,
Out de seu centro veio a semelhança de quatro seres vivos. Esta era a aparência deles: Eles tinham a semelhança de um homem.
6 És mindeniknek négy orczája vala, és négy szárnya mindenikőjöknek;
Todos tinham quatro rostos, e cada um deles tinha quatro asas.
7 És lábaik egyenes lábak, és lábaik talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráznak vala, mint a simított ércz színe.
Seus pés eram retos. A sola de seus pés era como a sola de um pé de bezerro; e eles brilhavam como bronze polido.
8 Továbbá emberi kezek valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyőjöknek orczái és szárnyai.
Eles tinham as mãos de um homem sob suas asas em seus quatro lados. Os quatro tinham seus rostos e suas asas assim:
9 Szárnyaik egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg jártukban, mindenik az ő orczája irányában megy vala.
Suas asas estavam unidas umas às outras. Eles não se viraram quando foram. Cada um foi direto para a frente.
10 És orczájok formája vala emberi orcza, továbbá oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelől, és bika-orcza mind a négynek balfelől, és sas-orcza mind a négynek hátul;
Quanto à semelhança de seus rostos, eles tinham o rosto de um homem. Os quatro tinham o rosto de um leão no lado direito. Os quatro tinham o rosto de um boi do lado esquerdo. Os quatro também tinham o rosto de uma águia.
11 És ezek az ő orczáik. És szárnyaik felül kiterjesztve valának, mindeniknél két szárny összeér vala, kettő pedig fedezé testöket.
Such eram seus rostos. Suas asas estavam estendidas acima. Duas asas de cada uma tocavam a outra, e duas cobriam seus corpos.
12 És mindenik az ő orczája irányában megy vala, a hová a lélek vala menendő, oda mennek vala, meg nem fordulván jártukban.
Cada uma delas foi em frente. Para onde o espírito deveria ir, eles foram. Eles não se viraram quando foram.
13 És a lelkes állatok közt látszék, mint egy égő üszög, a mely lángolt, mint a fáklyák, ide s tova futkározva a lelkes állatok közt; és a tűznek fényessége vala, és a tűzből villámlás jöve ki.
Quanto à semelhança dos seres vivos, sua aparência era como brasas de fogo ardentes, como a aparência de tochas. O fogo subia e descia entre as criaturas vivas. O fogo era brilhante e os relâmpagos se apagavam do fogo.
14 És a lelkes állatok ide s tova mozognak vala, mint a villámlás czikázása.
Os seres vivos correram e voltaram como a aparência de um relâmpago.
15 És mikor ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett mind az ő négy orczájok felől.
Agora que vi os seres vivos, eis que havia uma roda sobre a terra ao lado dos seres vivos, para cada uma das quatro faces da mesma.
16 A kerekek mintha tarsiskőből készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy formája vala, és úgy látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna;
A aparência das rodas e seu trabalho era como um berilo. As quatro tinham uma semelhança. Sua aparência e seu trabalho era como se fosse uma roda dentro de uma roda.
17 Jártukban négy oldaluk felé mentek vala; meg nem fordulnak vala jártukban;
Quando eles foram, eles foram em suas quatro direções. Eles não giram quando vão.
18 És talpaik magasak valának és félelmesek, és e talpak rakva valának szemekkel köröskörül mind a négynél.
Quanto às jantes, elas eram altas e horríveis; e as quatro tinham as jantes cheias de olhos por toda parte.
19 És mikor járnak vala a lelkes állatok, járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földről, fölemelkednek vala a kerekek is.
Quando os seres vivos foram embora, as rodas foram ao lado deles. Quando os seres vivos foram erguidos da terra, as rodas foram erguidas.
20 A hová a lélek vala menendő, mennek vala, a hová tudniillik a lélek vala menendő, és a kerekek fölemelkednek vala mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.
Para onde quer que o espírito fosse, elas iam. O espírito estava para ir para lá. As rodas foram levantadas ao lado delas; pois o espírito do ser vivente estava nas rodas.
21 Ha azok mentek, ezek is mennek vala, és ha azok álltak, ezek is állnak vala, és ha fölemelkedtek a földről, fölemelkednek vala a kerekek is mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.
Quando estas foram, estas foram. Quando estas ficaram de pé, estas ficaram de pé. Quando estas foram erguidas da terra, as rodas foram erguidas ao lado delas; pois o espírito do ser vivente estava nas rodas.
22 És vala mintegy mennyezet az állatok feje fölött, olyan mint a csodálatos kristály, kiterjesztve felül fejök felett.
Sobre a cabeça do ser vivo havia a semelhança de uma extensão, como um cristal fantástico para se olhar, estendida sobre suas cabeças acima.
23 És a mennyezet alatt szárnyaik egyenesek valának, egyik a másikkal összeérvén; mindegyiknek kettő vala, a melyek befedik vala innen, és mindegyiknek kettő vala, a melyek befedik vala amonnan az ő testöket.
Debaixo da extensão, suas asas estavam retas, uma em direção à outra. Cada uma tinha duas que cobriam este lado, e cada uma tinha duas que cobriam seus corpos deste lado.
24 És hallám szárnyaik zúgását, mint sok vizeknek zúgását, úgy mint a Mindenhatónak hangját, mikor járnak vala, zúgás hangját, mint valami tábornak zúgását; mikor állának, leeresztik vala szárnyaikat.
Quando eles foram, ouvi o ruído de suas asas como o ruído de grandes águas, como a voz do Todo-Poderoso, um ruído de tumulto como o ruído de um exército. Quando ficaram de pé, baixaram as asas.
25 És lőn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és ők megállván, leeresztik vala szárnyaikat.
Havia uma voz acima da extensão que estava sobre suas cabeças. Quando ficaram de pé, baixaram as asas.
26 És a mennyezeten felül, a mely fejök felett vala, látszék mint valami zafirkő, királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül;
Acima da extensão que estava sobre suas cabeças estava a semelhança de um trono, como a aparência de uma pedra de safira. Sobre a semelhança do trono havia uma semelhança como a aparência de um homem sobre ele acima.
27 És látám izzó érczként ragyogni, a melyet, mintha tűz vett volna körül derekának alakjától fogva és fölfelé; és derekának alakjától fogva és lefelé látám, mintha tűz volna. És fényesség vala körülötte,
Eu vi como se fosse metal brilhante, como a aparência de fogo dentro dele ao redor, a partir da aparência de sua cintura e para cima; e a partir da aparência de sua cintura e para baixo eu vi como se fosse a aparência de fogo, e havia brilho ao redor dele.
28 Mint a milyen a szivárvány, mely a felhőben szokott lenni esős időben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr dicsőségének formája, és látám, és orczámra esém, és hallám egy szólónak szavát.
Como a aparência do arco-íris que está na nuvem no dia da chuva, assim era a aparência do brilho ao seu redor. Esta foi a aparência da semelhança da glória de Yahweh. Quando a vi, caí de cara, e ouvi uma voz de um que falava.