2 Mózes 1
1 Ezek pedig az Izráel fiainak nevei, a kik Jákóbbal Égyiptomba menének; kiki az ő házanépével méne:
Šie nu ir Israēla bērnu vārdi, kas ar Jēkabu ir nākuši uz Ēģiptes zemi; ikviens nāca ar savu saimi:
2 Rúben, Simeon, Lévi és Júda;
Rūbens, Sīmeans, Levis un Jūda,
3 Izsakhár, Zebulon és Benjámin;
Īsašars, Zebulons un Benjamins,
4 Dán és Nafthali, Gád és Áser.
Dans, Naftalus, Gads un Ašers.
5 Mindazok a lelkek pedig, a kik Jákób ágyékából származtak vala, hetvenen valának. József pedig Égyiptomban vala.
Un visas dvēseles, kas nākušas no Jēkaba gurniem bija septiņdesmit; bet Jāzeps jau bija Ēģiptes zemē.
6 És meghala József és minden ő atyjafia és az az egész nemzedék.
Kad nu Jāzeps bija nomiris un visi viņa brāļi un viss tas dzimums,
7 Izráel fiai pedig szaporák valának, szaporodának és sokasodának és igen-igen elhatalmazának, úgy hogy megtelék velök az ország.
Tad Israēla bērni augļojās un radās pa pulkiem un vairojās un tapa ļoti vareni, tā ka tā zeme ar tiem tapa piepildīta.
8 Azonközben új király támada Égyiptomban, a ki Józsefet nem ismerte vala.
Un jauns ķēniņš cēlās pār Ēģiptes zemi, kas Jāzepu nepazina.
9 És monda az ő népének: Ímé az Izráel fiainak népe több, és hatalmasabb nálunknál.
Tas sacīja uz saviem ļaudīm: Redzi, Israēla bērnu tauta ir liela, un tie ir jo varenāki nekā mēs.
10 Nosza bánjunk okosan vele, hogy el ne sokasodjék és az ne legyen, hogy ha háború támad, ő is ellenségünkhöz adja magát és ellenünk harczoljon és az országból kimenjen.
Tad nu turēsimies gudri pret tiem, ka tie nevairojās, lai, kad karš ceļas, tie nedodās pie mūsu ienaidniekiem un nekaro pret mums un neaiziet no šīs zemes.
11 Rendelének azért föléjök robotmestereket, hogy nehéz munkákkal sanyargassák őket. És építe a Faraónak gabonatartó városokat, Pithomot és Ramszeszt.
Tad tie pār viņiem iecēla darba uzraugus, ka viņus spiestu ar grūtiem darbiem, un tie Faraonam uztaisīja mantu pilis Pitom un Raēmzes.
12 De minél inkább sanyargatják vala őt, annál inkább sokasodik és annál inkább terjeszkedik vala, s félnek vala az Izráel fiaitól.
Bet jo vairāk viņus spieda, jo vairāk tie vairojās un izplētās; un tiem palika bail no Israēla bērniem.
13 Pedig kegyetlenűl dolgoztaták az égyiptomiak az Izráel fiait.
Un ēģiptieši kalpināja Israēla bērnus nežēlīgi,
14 És kemény munkával keseríték életöket, sárcsinálással, téglavetéssel és mindenféle mezei munkával, minden munkájokkal, melyeket kegyetlenűl dolgoztatnak vala velök.
Un darīja dzīvību tiem rūgtu ar grūtiem darbiem pie māliem un ķieģeļiem un ar visādiem darbiem laukā, un ar visādiem darbiem, ar ko tie viņus nežēlīgi kalpināja.
15 És szóla Égyiptom királya a héber bábáknak, a kik közűl egyiknek Sifra, a másiknak Puá vala neve.
Un Ēģiptes ķēniņš runāja uz Ebreju bērnu saņēmējām, (tās vienas vārds bija Šifra un tās otras Pua),
16 És monda: Mikoron héber asszonyok körűl bábálkodtok, nézzetek a szűlőszékre: ha fiú az, azt öljétek meg, ha pedig leány az, hadd éljen.
Un sacīja: kad jūs Ebreju sievām palīdzat pie dzemdēšanas, un tām uz krēsla sēžot redzat to esam dēlu, tad to nonāvējiet, bet ja ir meita, tad to atstājiet dzīvu.
17 De a bábák félék az Istent és nem cselekedének úgy a mint Égyiptom királya parancsolta vala nékik, hanem életben hagyják vala a gyermekeket.
Bet tās bērnu saņēmējas bijās Dievu un nedarīja, kā Ēģiptes ķēniņš tām bija sacījis, bet atstāja tos puisēnus dzīvus.
18 Hívatá annakokáért Égyiptom királya a bábákat és monda nékik: Miért míveltétek azt, hogy életben hagytátok a gyermekeket?
Tad Ēģiptes ķēniņš tās bērnu saņēmējas aicināja un uz tām sacīja: kādēļ jūs to esat darījušas un tos puisēnus atstājušas dzīvus?
19 A bábák pedig mondának a Faraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok, mint az Égyiptombeliek: mert azok élet-erősek; minekelőtte a bába hozzájok eljutna, már szűlnek.
Un tās bērnu saņēmējas sacīja uz Faraonu: tādēļ ka Ebreju sievas nav kā ēģiptiešu sievas; jo tās ir stipras; pirms bērnu saņēmēja pie tām atnāk, tās jau ir dzemdējušas.
20 Annakokáért jól tőn Isten a bábákkal, a nép pedig sokasodék és igen elhatalmazék.
Tāpēc Dievs tām bērnu saņēmējām darīja labu, un tie ļaudis vairojās un tapa vareni.
21 És lőn, hogy mivel a bábák félék az Istent: megépíté az ő házukat.
Un tāpēc ka tās bērnu saņēmējas Dievu bijās, viņš tām darīja namus.
22 Parancsola azért a Faraó minden ő népének, mondván: Minden fiút, a ki születik, vessetek a folyóvízbe, a leányt pedig hagyjátok mind életben.
Tad Faraons pavēlēja visiem saviem ļaudīm un sacīja: jums visus dēlus, kas piedzimst, būs iemest upē, bet visas meitas atstāt dzīvas.
