2 Mózes 8
1 És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz és mondd néki: Azt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.
Adonai spoke to Moses [Drawn out], Go in to Pharaoh, and tell him, “This is what Adonai says, ‘Let my people go, that they may abad ·serve· me.
2 Ha pedig te el nem akarod bocsátani, ímé én egész határodat békákkal verem meg.
If you refuse to let them go, behold, I will plague all your borders with frogs:
3 És a folyóvíz békáktól pozsog és felmennek és bemennek a te házadba és ágyasházadba és ágyadra és a te szolgáid házába és néped közé és a te kemenczéidbe és sütőteknőidbe.
and the river shall swarm with frogs, which shall go up and come into your house, and into your bedroom, and on your bed, and into the house of your servants, and on your people, and into your ovens, and into your kneading troughs:
4 És reád és népedre s minden te szolgáidra felmennek a békák.
and the frogs shall come up both on you, and on your people, and on all your servants.’”
5 És monda az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki kezedet a te vessződdel a folyóvizekre, csatornákra és a tavakra, és hozd fel a békákat Égyiptom földére.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Tell Aaron [Light-bringer], ‘Stretch out your hand with your rod over the rivers, over the streams, and over the pools, and cause frogs to come up on the land of Egypt [Abode of slavery].’”
6 És kinyujtá kezét Áron Égyiptom vizeire, és békák jövének fel és ellepék Égyiptom földét.
Aaron [Light-bringer] stretched out his hand over the waters of Egypt [Abode of slavery]; and the frogs came up, and covered the land of Egypt [Abode of slavery].
7 De az írástudók is úgy cselekedének az ő titkos mesterségökkel és felhozák a békákat Égyiptom földére.
The magicians did the same thing with their enchantments, and brought up frogs on the land of Egypt [Abode of slavery].
8 És hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Könyörögjetek az Úrnak, hogy távolítsa el rólam és az én népemről a békákat, és én elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak.
Then Pharaoh called for Moses [Drawn out] and Aaron [Light-bringer], and said, “Entreat Adonai, that he take away the frogs from me, and from my people; and I will let the people go, that they may sacrifice to Adonai.”
9 Mózes pedig monda a Faraónak: Parancsolj velem: mikorra könyörögjek éretted és a te szolgáidért és a te népedért, hogy elpusztuljanak a békák tőled és házaidtól; és csak a folyóvízben maradjanak meg.
Moses [Drawn out] said to Pharaoh, “I give you the honor of setting the time that I should pray for you, and for your servants, and for your people, that the frogs be destroyed from you and your houses, and remain in the river only.”
10 Felele a Faraó: Holnapra. És monda Mózes: A mint kívánod, hogy megtudd, hogy nincs hasonló a mi Urunkhoz Istenünkhöz.
He said, “Tomorrow.” He said, “Be it according to your word, that you may know that there is no one like Yahweh Eloheikhem [Yahweh our God].
11 És eltávoznak a békák tőled, meg a te házaidtól, szolgáidtól és a te népedtől; csak a folyóvízben maradnak meg.
The frogs shall depart from you, and from your houses, and from your servants, and from your people. They shall remain in the river only.”
12 És kiméne Mózes és Áron a Faraótól és kiálta Mózes az Úrhoz a békák felől, a melyeket a Faraóra bocsátott vala.
Moses [Drawn out] and Aaron [Light-bringer] went out from Pharaoh, and Moses [Drawn out] cried to Adonai concerning the frogs which he had brought on Pharaoh.
13 És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék és kiveszének a békák a házakból, udvarokból és mezőkről.
Adonai did according to the word of Moses [Drawn out], and the frogs died out of the houses, out of the courts, and out of the fields.
14 És rakásokba gyűjték azokat össze és a föld megbüszhödék.
They gathered them together in heaps, and the land stank.
15 S a mint látá a Faraó, hogy baja könnyebbűl, megkeményíté az ő szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr.
But when Pharaoh saw that there was a respite, he hardened his heart, and didn’t sh'ma ·hear obey· them, as Adonai had spoken.
16 És szóla az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki a te vessződet és sujtsd meg a föld porát, hogy tetvekké legyen egész Égyiptom földén.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Tell Aaron [Light-bringer], ‘Stretch out your rod, and strike the dust of the earth, that it may become lice throughout all the land of Egypt [Abode of slavery].’”
17 És aképen cselekedének. Áron kinyujtá kezét az ő vesszejével és megsujtá a föld porát, és tetvek lőnek emberen és barmon; a föld minden pora tetvekké lőn egész Égyiptom földén.
They did so; and Aaron [Light-bringer] stretched out his hand with his rod, and struck the dust of the earth, and there were lice on man, and on animal; all the dust of the earth became lice throughout all the land of Egypt [Abode of slavery].
18 És úgy cselekedének az írástudók is az ő varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elő, de nem teheték; és valának a tetvek emberen és barmon.
The magicians tried with their enchantments to produce lice, but they couldn’t. There were lice on man, and on animal.
19 És mondák az írástudók a Faraónak: Az Isten ujja ez. De kemény maradt a Faraó szíve, és nem hallgata reájok; a mint mondotta vala az Úr.
Then the magicians said to Pharaoh, “This is God’s finger:” and Pharaoh’s heart was hardened, and he didn’t sh'ma ·hear obey· them; as Adonai had spoken.
20 Az Úr pedig monda Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe; ímé kimegy a vizek felé, és mondd néki: Ezt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Rise up early in the morning, and stand before Pharaoh; behold, he comes out to the water; and tell him, ‘This is what Adonai says, “Let my people go, that they may abad ·serve· me.
21 Mert ha el nem bocsátod az én népemet, ímé én bocsátok te reád, a te szolgáidra és a te népedre és a te házaidra ártalmas bogarakat, és megtelnek az Égyiptombeliek házai ártalmas bogarakkal és a föld is, a melyen ők vannak.
Else, if you will not let my people go, behold, I will send swarms of flies on you, and on your servants, and on your people, and into your houses: and the houses of the Egyptians [people from Abode of slavery] shall be full of swarms of flies, and also the ground whereon they are.
22 De különválasztom azon a napon a Gósen földét, a melyen az én népem lakik, hogy ne legyenek ott ártalmas bogarak, azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön.
I will set apart in that day the land of Goshen [Drawing near], in which my people dwell, that no swarms of flies shall be there; to the end you may know that I am Adonai on the earth.
23 És különbséget tészek az én népem között és a te néped között. Holnap lészen e jelenség.
I will put a division between my people and your people: by tomorrow shall this sign be.”’”
24 És aképen cselekedék az Úr; jövének ugyanis ártalmas bogarak a Faraó házára és az ő szolgái házára, és egész Égyiptom földén pusztává lőn a föld az ártalmas bogarak miatt.
Adonai did so; and there came grievous swarms of flies into the house of Pharaoh, and into his servants’ houses: and in all the land of Egypt [Abode of slavery] the land was corrupted by reason of the swarms of flies.
25 És hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Menjetek, áldozzatok a ti Istenteknek ezen a földön.
Pharaoh called for Moses [Drawn out] and for Aaron [Light-bringer], and said, “Go, sacrifice to your God in the land!”
26 Mózes pedig monda: Nincs rendén, hogy úgy cselekedjünk, hogy mi azt áldozzuk az Úrnak a mi Istenünknek, a mi utálatos az Égyiptombeliek előtt: ímé, ha azt áldozzuk az ő szemeik előtt, a mi az Égyiptombelieknek utálatos, nem köveznek-é meg minket?
Moses [Drawn out] said, “It is not appropriate to do so; for we shall sacrifice the abomination of the Egyptians [people from Abode of slavery] to Yahweh Eloheikhem [Yahweh our God]. Behold, shall we sacrifice the abomination of the Egyptians [people from Abode of slavery] before their eyes, and won’t they stone us?
27 Háromnapi járó földre megyünk a pusztába és úgy áldozunk a mi Urunknak Istenünknek, a mint megmondja nékünk.
We will go three days’ journey into the wilderness, and sacrifice to Yahweh Eloheikhem [Yahweh our God], as he has ordered us to do.”
28 És monda a Faraó: Én elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak Istenteknek a pusztában, csak nagyon messze ne távozzatok; imádkozzatok érettem.
Pharaoh said, “I will let you go, that you may sacrifice to Adonai your God in the wilderness, only you shall not go very far away. Pray for me.”
29 Mózes pedig monda: Ímé én kimegyek te tőled és imádkozom az Úrhoz és eltávoznak az ártalmas bogarak a Faraótól és az ő szolgáitól és az ő népétől holnap; csak megint el ne ámítson a Faraó, hogy el ne bocsássa a népet áldozni az Úrnak.
Moses [Drawn out] said, “Behold, I go out from you, and I will pray to Adonai that the swarms of flies may depart from Pharaoh, from his servants, and from his people, tomorrow; only don’t let Pharaoh deal deceitfully any more in not letting the people go to sacrifice to Adonai.”
30 És kiméne Mózes a Faraótól és imádkozék az Úrhoz.
Moses [Drawn out] went out from Pharaoh, and prayed to Adonai.
31 És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék; s eltávozának az ártalmas bogarak a Faraótól, szolgáitól és népétől; egy sem marada.
Adonai did according to the word of Moses [Drawn out], and he removed the swarms of flies from Pharaoh, from his servants, and from his people. There remained not one.
32 De a Faraó ezúttal is megkeményíté az ő szívét és nem bocsátá el a népet.
Pharaoh hardened his heart this time also, and he didn’t let the people go.
