2 Mózes 7
1 Az Úr pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Behold, I have made you as God to Pharaoh; and Aaron [Light-bringer] your brother shall be your prophet.
2 Te mondj el mindent, a mit néked parancsolok; Áron pedig, a te atyádfia mondja meg a Faraónak, hogy bocsássa el Izráel fiait az ő földéről.
You shall speak all that I enjoin you; and Aaron [Light-bringer] your brother shall speak to Pharaoh, that he let the children of Israel [God prevails] go out of his land.
3 Én pedig megkeményítem a Faraó szívét és megsokasítom az én jeleimet és csudáimat Égyiptom földén.
I will harden Pharaoh’s heart, and multiply my signs and my wonders in the land of Egypt [Abode of slavery].
4 És a Faraó nem hallgat reátok; akkor én kezemet Égyiptomra vetem és kihozom az én seregeimet, az én népemet, az Izráel fiait Égyiptom földéről nagy büntető ítéletek által.
But Pharaoh will not sh'ma ·hear obey· you, and I will lay my hand on Egypt [Abode of slavery], and bring out my armies, my people the children of Israel [God prevails], out of the land of Egypt [Abode of slavery] by great judgments.
5 S megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr, a mikor kinyujtándom kezemet Égyiptomra és kihozándom az Izráel fiait ő közülök.
The Egyptians [people from Abode of slavery] shall know that I am Adonai, when I stretch out my hand on Egypt [Abode of slavery], and bring out the children of Israel [God prevails] from among them.”
6 És cselekedék Mózes és Áron, a mint parancsolta vala nékik az Úr; úgy cselekedének.
Moses [Drawn out] and Aaron [Light-bringer] did so. As Adonai enjoined them, so they did.
7 Mózes pedig nyolczvan esztendős és Áron nyolczvanhárom esztendős vala, a mikor a Faraóval beszéltek.
Moses [Drawn out] was eighty years old, and Aaron [Light-bringer] eighty-three years old, when they spoke to Pharaoh.
8 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak mondván:
Adonai spoke to Moses [Drawn out] and to Aaron [Light-bringer], saying,
9 Ha szól hozzátok a Faraó mondván: tegyetek csudát; akkor mondd Áronnak: Vedd a te vessződet és vesd a Faraó elé; kígyóvá lesz.
“When Pharaoh speaks to you, saying, ‘Perform a miracle!’ then you shall tell Aaron [Light-bringer], ‘Take your rod, and cast it down before Pharaoh, that it become a serpent.’”
10 Beméne azért Mózes és Áron a Faraóhoz, és úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala; veté Áron az ő vesszejét a Faraó elé és az ő szolgái elé, és kígyóvá lőn.
Moses [Drawn out] and Aaron [Light-bringer] went in to Pharaoh, and they did so, as Adonai had enjoined: and Aaron [Light-bringer] cast down his rod before Pharaoh and before his servants, and it became a serpent.
11 És előhívá a Faraó is a bölcseket és varázslókat, és azok is, Égyiptom írástudói, úgy cselekedének az ő titkos mesterségökkel.
Then Pharaoh also called for the wise men and the sorcerers. They also, the magicians of Egypt [Abode of slavery], did the same thing with their enchantments.
12 Elveté ugyanis mindenik az ő vesszejét és kígyókká lőnek; de az Áron vesszeje elnyelé azok vesszejét.
For they each cast down their rods, and they became serpents: but Aaron [Light-bringer]’s rod swallowed up their rods.
13 És megkeményedék a Faraó szíve és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr.
Pharaoh’s heart was hardened, and he didn’t sh'ma ·hear obey· them; as Adonai had spoken.
14 Az Úr pedig monda Mózesnek: Kemény a Faraó szíve, nem akarja a népet elbocsátani.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Pharaoh’s heart is stubborn. He refuses to let the people go.
15 Eredj a Faraóhoz reggel; ímé ő kimegy a vízhez, és állj eleibe a folyóvíz partján, és a vesszőt, a mely kígyóvá változott vala, vedd kezedbe.
Go to Pharaoh in the morning. Behold, he goes out to the water; and you shall stand by the river’s bank to meet him; and the rod which was turned to a serpent you shall take in your hand.
16 És mondd néki: Az Úr, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem a pusztában; de ímé mindez ideig meg nem hallgattál.
You shall tell him, ‘Adonai, the God of the Hebrews [Immigrants], has sent me to you, saying, “Let my people go, that they may abad ·serve· me in the wilderness:” and behold, until now you haven’t sh'ma ·heard obeyed·.
17 Így szólt az Úr: Erről tudod meg, hogy én vagyok az Úr: Ímé én megsujtom a vesszővel, a mely kezemben van, a vizet, a mely a folyóban van, és vérré változik.
Adonai says, “In this you shall know that I am Adonai. Behold, I will strike with the rod that is in my hand on the waters which are in the river, and they shall be turned to blood.
18 És a hal, a mely a folyóvízben van, meghal, a folyóvíz pedig megbüdösödik és irtózni fognak az Égyiptombeliek vizet inni a folyóból.
The fish that are in the river shall die, and the river shall become foul; and the Egyptians [people from Abode of slavery] shall loathe to drink water from the river.”’”
19 Monda azért az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Vedd a te vessződet és nyujtsd ki kezedet Égyiptom vizeire; azoknak folyóvizeire, csatornáira, tavaira és minden vízfogóira, hogy vérré legyenek és vér legyen Égyiptom egész földén, mind a fa-, mind a kőedényekben.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Tell Aaron [Light-bringer], ‘Take your rod, and stretch out your hand over the waters of Egypt [Abode of slavery], over their rivers, over their streams, and over their pools, and over all their ponds of water, that they may become blood; and there shall be blood throughout all the land of Egypt [Abode of slavery], both in wood buckets and in stone jars.’”
20 Mózes és Áron pedig úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala. És felemelé a vesszőt és megsujtá a vizet, a mely a folyóban vala a Faraó előtt és az ő szolgái előtt, és mind vérré változék a víz, a mely a folyóban vala.
Moses [Drawn out] and Aaron [Light-bringer] did so, as Adonai enjoined; and he lifted up the rod, and struck the waters that were in the river, in the sight of Pharaoh, and in the sight of his servants; and all the waters that were in the river were turned to blood.
21 A hal pedig, a mely a folyóvízben vala, meghala, és megbüdösödék a folyóvíz, és nem ihatának az Égyiptombeliek a folyónak vizéből; és vér vala az egész Égyiptom földén.
The fish that were in the river died; and the river became foul, and the Egyptians [people from Abode of slavery] couldn’t drink water from the river; and the blood was throughout all the land of Egypt [Abode of slavery].
22 De úgy cselekedének Égyiptom írástudói is az ő varázslásukkal, és kemény maradt a Faraó szíve és nem hallgata reájok; a mint az Úr megmondotta vala.
The magicians of Egypt [Abode of slavery] did the same thing with their enchantments; and Pharaoh’s heart was hardened, and he didn’t sh'ma ·hear obey· them; as Adonai had spoken.
23 És elfordula a Faraó és haza méne és ezen sem indula meg az ő szíve.
Pharaoh turned and went into his house, and he didn’t even take this to heart.
24 Az Égyiptombeliek pedig mindnyájan ássák vala a folyóvíz mellékét vízért, hogy ihassanak; mert nem ihatják vala a folyó vizét.
All the Egyptians [people from Abode of slavery] dug around the river for water to drink; for they couldn’t drink the river water.
25 És hét nap telék el, a mióta az Úr megsujtotta vala a folyóvizet.
Seven days were fulfilled, after Adonai had struck the river.
