2 Mózes 4

1 Felele Mózes és monda: De ők nem hisznek nékem s nem hallgatnak szavamra, sőt azt mondják: nem jelent meg néked az Úr.

Musa nodwoko niya, “To kapo ni ok giyie kata winjo wachna mi giwacho ni, ‘Jehova Nyasaye ne ok ofwenyoreni’?”

2 Az Úr pedig monda néki: Mi az a kezedben? S ő monda: Vessző.

Eka Jehova Nyasaye nopenje niya, “Mano en angʼo mantie e lwetino?” Musa nodwoko niya, “En luth.”

3 Vesd azt – úgymond – a földre. És veté azt a földre és lőn kígyóvá; és Mózes elfutamodék előle.

Jehova Nyasaye nowachone niya “Bole piny kanyo.” Musa nobole piny e lowo kendo nolokore thuol mi Musa noringe.

4 Monda pedig az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát! És kinyújtá kezét és megragadá azt, és vesszővé lőn az ő kezében.

Bangʼe Jehova Nyasaye nowachone niya, “Rie badi mondo imake gi yo ka iwe.” Kuom Mano Musa norieyo bade kendo nomake gi yo ka iwe mi nochako olokore luth e lwete.

5 Hogy elhigyjék, hogy megjelent néked az Úr, az ő atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.

Jehova Nyasaye nowachone niya, “Ma en kamano mondo mi giyie ni Jehova Nyasaye ma Nyasach kweregi; Nyasach Ibrahim gi Isaka kod Jakobo osefwenyoreni.”

6 És ismét monda néki az Úr: Nosza dugd kebeledbe a kezed; és kebelébe dugá kezét és kihúzá: ímé az ő keze poklos vala, olyan mint a hó.

Eka Jehova Nyasaye nowachone niya, “So lweti ei lawi.” Kuom mano, Musa nosoyo lwete ei lawe kendo kane ogole oko, to lwete nolokore dhoho, marachar ka pe.

7 És monda: Dugd vissza kebeledbe a kezed: és visszadugá kezét kebelébe és kivevé azt kebeléből és ímé ismét olyanná lőn mint teste.

Bangʼe nonyise niya, “Koro dwok lweti ei law.” Kuom mano, Musa nodwoko lwete ei law, kendo kane ogole, lwete nochango modoko machal gi dende duto.

8 És ha úgy lenne, hogy nem hisznek néked és nem hallgatnak az első jel szavára, majd hisznek a második jel szavának.

Eka Jehova Nyasaye nowacho niya, “Kapo ni ok giyie gi wachni kata kuom ranyisi mokwongo, to ginyalo yie mar ariyo.

9 És ha úgy lenne, hogy ennek a két jelnek sem hisznek és nem hallgatnak szavadra: akkor meríts vizet a folyóvízből és öntsd a szárazra, és a víz, a mit a folyóvízből merítettél, vérré lesz a szárazon.

To kapo ni ok giyie gi ranyisi ariyogo kata winjo wachni, to kaw pi mar aora Nael, kendo iole e lowo motwo. Pi migolo e aorano biro lokore remo e lowo motwo.”

10 És monda Mózes az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesenszóló sem tegnaptól, sem tegnap előttől fogva, sem azóta, hogy szólottál a te szolgáddal; mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok.

Musa nodwoko Jehova Nyasaye niya, “Yaye Ruoth Nyasaye, ok asebedo ngʼat ma wuoyo kalewe yot chakre chon kata e sa misebedo ka iwuoyo kod misumbani. Lewa pek kendo aywayo wach.”

11 Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr?

Eka Jehova Nyasaye nowachone niya, “En ngʼa manochweyo dho dhano? En ngʼa mamiyo odoko momo kata ite odino? Koso en ngʼa mamiyo oneno kata obedo muofu? Donge en an Jehova Nyasaye?

12 Most hát eredj és én lészek a te száddal, és megtanítlak téged arra, a mit beszélned kell.

Omiyo koro dhiyo, abiro konyi e wuoyo bende abiro puonji gima onego iwachi.”

13 Ő pedig monda: Kérlek, Uram, csak küldd, a kit küldeni akarsz.

To Musa nodwoke niya, “Yaye Ruoth Nyasaye, ka iyie to or ngʼat machielo.”

14 És felgerjede az Úr haragja Mózes ellen és monda: Nemde atyádfia néked a Lévi nemzetségből való Áron? Tudom, hogy ő ékesenszóló és ímé ő ki is jő elődbe s mihelyt meglát, örvendezni fog az ő szívében.

Eka Jehova Nyasaye ne mirima omako gi Musa mowachone niya, “Donge owadu Harun ma ja-Lawi nitie? Angʼeyo ni onyalo wuoyo maber. Osechako wuoth obiro romoni bende chunye biro bedo mamor ka oneni.

15 Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket, és én lészek a te száddal és az ő szájával és megtanítlak titeket arra, a mit cselekedjetek.

Ibiro wuoyo kode mi iket weche e dhoge; abiro konyou un ji ariyo mondo uwuo bende abiro puonjou gima onego utim.

16 És ő beszél majd helyetted a néphez és ő lesz néked száj gyanánt, te pedig leszesz néki Isten gyanánt.

Obiro wuoyo gi ji kari kendo obiro bedo kaka dhogi bende ibiro bedone kaka Nyasaye.

17 Ezt a vesszőt pedig vedd kezedbe, hogy véghez vidd vele ama jeleket.

To kaw ludhni e lweti nimar ibiro timo kode honni gi ranyisi.”

18 És méne Mózes és visszatére az ő ipához Jethróhoz és monda néki: Hadd menjek és térjek vissza az én atyámfiaihoz Égyiptomba, hogy meglássam, ha élnek-e még? És monda Jethró Mózesnek: Eredj el békességgel.

Eka Musa nodok ir Jethro jaduongʼne mowachone niya “Yie iweya adog Misri ir joga mondo ane kapo ni nitie moro kuomgi ma pod ngima.” Jethro nodwoke niya, “Dhiyo kendo ibed gi gweth.”

19 Az Úr pedig monda Mózesnek Midiánban: Eredj, térj vissza Égyiptomba; mert meghaltak mindazok a férfiak, a kik téged halálra kerestek vala.

Noyudo Jehova Nyasaye osewuoyo gi Musa e piny Midian kowachone niya, “Dog Misri, nikech jogo duto mane dwaro negi osetho.”

20 És felvevé Mózes az ő feleségét és az ő fiait és felülteté őket a szamárra és visszatére Égyiptom földére. Az Isten vesszejét pedig kezébe vevé Mózes.

Omiyo Musa nokawo chiege kod yawuote, mi oketogi e punda kendo nochako wuoth mar dok Misri. Bende nokawo ludh Nyasaye e lwete.

21 És monda az Úr Mózesnek: Mikor elindulsz, hogy visszatérj Égyiptomba, meglásd, hogy mindazokat a csudákat véghez vidd a Faraó előtt, melyeket kezedbe adtam; én pedig megkeményítem az ő szívét, és nem bocsátja el a népet.

Jehova Nyasaye nowacho ne Musa niya, “Ka idok Misri nyaka ine ni itimo e nyim Farao honni duto ma asemiyi teko mondo itim. Makmana abiro miyo chuny Farao doko matek ma ok onyal weyo jo-Israel mondo oa.

22 Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel.

Eka iniwach ni Farao kama, ‘Ma e gima Jehova Nyasaye wacho: Israel e wuoda makayo,

23 Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.

kendo ne anyisi niya, “Yie iwe wuoda odhi, mondo olama.” To nikech nidagi weye mondo odhi; koro abiro nego wuodi makayo.’”

24 És lőn az úton, egy szálláson, eleibe álla az Úr és meg akarja vala őt ölni.

E kinde mane Musa obuoro kamoro e kor yo, Jehova Nyasaye noromo kode kendo nochiegni nege.

25 De Czippora egy éles követ veve és lemetszé az ő fiának előbőrét és lába elé veté mondván: Bizony, vérjegyesem vagy te nékem!

To Zipora nokawo pala modingli mi ongʼadogo pien mantie e dho duongʼ wuode kendo nokawo pien-no momulogo tiend Musa. Nowacho niya, “Adier ibedona wuon kisera mar remo.”

26 És békét hagya néki. Akkor monda: Vérjegyes a körűlmetélkedésért.

Eka Jehova Nyasaye noweye. (E kindeno ema Zipora nowachoe niya, “Wuon kisera mar remo,” ma tiende ni tero nyangu.)

27 Áronnak pedig monda az Úr: Eredj Mózes eleibe a pusztába! És elméne és találkozék vele az Isten hegyénél és megcsókolá őt.

Jehova Nyasaye nowacho ni Harun niya, “Dhiyo e thim mondo irom gi Musa.” Omiyo nodhi moromo gi Musa e got mar Nyasaye kendo nonyodhe.

28 Mózes pedig elbeszélé Áronnak az Úr mindama szavait, melyekkel őt elküldötte vala és mindazokat a jeleket, melyeket reá bízott vala.

Eka Musa nonyiso Harun weche duto mane Jehova Nyasaye oore mondo owachi, kendo nonyise honni duto mane Jehova Nyasaye oore mondo otim.

29 És méne Mózes és Áron és egybegyűjték Izráel fiainak minden véneit.

Eka Musa gi Harun nochoko jodong jo-Israel duto kanyakla,

30 És elmondá Áron mindazokat a beszédeket, melyeket mondott vala az Úr Mózesnek és megcselekedé a jeleket a nép szemei előtt.

kendo Harun nonyisogi gik moko duto mane Jehova Nyasaye onyiso Musa. Bende notimo honni duto e nyim ji,

31 És hitt a nép, és megértette, hogy meglátogatta az Úr Izráel fiait és megtekintette nyomorúságukat. És meghajták magokat és leborulának.

kendo ne giyie. Kendo kane giwinjo ni Jehova Nyasaye oseneno chandruokgi kendo ni odwaro resogi, negikulore mi gilame.