2 Mózes 33
1 Szóla azután az Úr Mózesnek: Eredj, menj fel innen, te és a nép, a melyet kihoztál Égyiptom földéről, a földre, a melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak mondván: A te magodnak adom azt.
Nakisao ni Yahweh kenni Moises, “Pumanawkayo manipud ditoy, sika ken dagiti tattao nga inruarmo manipud iti daga ti Egipto. Mapankayo iti daga nga inkarik kada Abraham, Isaac ken Jacob, idi kinunak, 'Itedkonto daytoy kadagiti kaputotanyo.'
2 És bocsátok előtted Angyalt, és kiűzöm a Kananeusokat, Emoreusokat, Khittheusokat, Perizeusokat, Khivveusokat és Jebuzeusokat:
Mangibaonakto iti anghel iti sangoanam, ket papanawekto dagiti Cananeo, Amoreo, Heteo, Perezeo, Heveo ken dagiti Jebuseo.
3 A tejjel és mézzel folyó földre; de én nem megyek fel köztetek, mert te keménynyakú nép vagy, hogy meg ne emészszelek az úton.
Mapankayo iti dayta a daga nga aglaplapusanan iti gatas ken diro, ngem saanak a kumuyog kadakayo, gapu ta natangken ti uloyo a tattao. Amangan no dadaelenkayo iti dalan.”
4 Mikor meghallá a nép ezt a kemény beszédet, gyászba borula, és senki nem tevé fel az ékszereit.
Idi nangngeg dagiti tattao dagitoy a makariribuk a sasao, nagleddaangda ket awan ti uray maysa a nangisuot iti aniaman nga alahas.
5 Megmondotta vala az Úr Mózesnek: Mondd meg az Izráel fiainak: Keménynyakú nép vagy te, egy szempillantásban, ha közéd mennék, megemésztenélek. Azért most vesd le a te ékességeidet magadról, azután meglátom mit cselekedjem veled.
Kinuna ni Yahweh kenni Moises, “Ibagam kadagiti Israelita, 'Natangken ti uloyo a tattao. No makikuyogak kadakayo uray iti apagbiit laeng a kanito, dadaelenkayo. Isu nga ita, ikkatenyo dagiti alahasyo tapno makapangngeddengak iti aramidek kadakayo.'”
6 És lerakták magokról az Izráel fiai az ő ékességeket, a Hóreb hegyétől fogva.
Isu a manipud iti Bantay Horeb nagtultuloy nga awan alahas a suot dagiti Israelita.
7 Mózes pedig vevé a sátort, és felvoná azt a táboron kívül, messze a tábortól, és nevezé azt gyülekezet sátorának, és lőn, hogy mind a ki az Urat keresi, ki kelle mennie a gyülekezet sátorához, a táboron kívül.
Nangala ni Moises iti tolda ket impatakderna daytoy iti ruar ti kampo, nga adayo bassit manipud iti kampo. Inawaganna daytoy iti tolda a pakiumanan. Tunggal maysa nga agkiddaw iti aniaman a banag kenni Yahweh ket rumuar iti kampo a sumrek iti tolda a pakiumanan nga adda iti ruar ti kampo.
8 És lőn, hogy mikor Mózes kiméne a sátorhoz, az egész nép felkele, és kiki mind az ő sátorának ajtajában álla; nézvén Mózes után míg a sátorba beméne.
Apaman a rumuar ni Moises a mapan iti tolda, tumakder amin dagiti tattao iti pagserkan dagiti kampoda ket kitaenda ni Moises agingga a makauneg isuna.
9 És lőn, mikor Mózes beméne a sátorba, hogy felhő-oszlop szálla alá, és megálla a sátor ajtajában, és beszéle Mózessel.
Ket inton makastreken ni Moises iti tolda, bumaba ti adigi nga ulep ket agtalinaed iti pagserkan ti tolda, ket makisaonton ni Yahweh kenni Moises.
10 És látá az egész nép, hogy a felhő-oszlop a sátornak ajtaján áll, és felkele az egész nép, és kiki meghajlék az ő sátorának ajtajában.
Tunggal makita dagiti amin a tattao ti adigi nga ulep nga agtakder iti pagserkan ti tolda, tumakderda ket agrukbabda, tunggal tao iti pagserkan ti toldana.
11 Az Úr pedig beszéle Mózessel színről színre, a mint szokott ember szólani barátjával; és mikor Mózes a táborba visszatére, az ő szolgája az ifjú Józsué, Núnnak fia, nem távozék el a sátorból.
Makisao ni Yahweh iti rupan-rupa kenni Moises, a kas iti pannakisao ti maysa a tao iti gayyemna. Ket agsublinto metten ni Moises iti kampo, ngem ti agtutubo a lalaki nga adipenna nga anak ni Nun a ni Josue ket agtalinaed iti ayan ti tolda.
12 És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te azt mondod nékem, vidd el ezt a népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig azt mondtad nékem: név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim előtt.
Kinuna ni Moises kenni Yahweh, “Kitaem, ibagbagam kaniak, 'Idauloam dagitoy a tattao iti panagdaliasatda,' ngem saanmo pay nga imbaga kaniak no asino ti ibaonmo a kaduak. Kinunam, 'Am-ammoka babaen iti naganmo ken nasarakam pay ti pabor iti imatangko.'
13 Most azért ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.
Ita no nasarakak iti pabor iti imatangmo, ipakitam kaniak dagiti wagasmo tapno maam-ammoka iti kasta agtultuloy a masarakak ti pabor iti imatangmo. Laglagipem a daytoy a nasion ket tattaom.”
14 És monda: Az én orczám menjen-é veletek, hogy megnyugtassalak?
Simmungbat ni Yahweh, “Kumuyogto kenka ti presensiak, ket ikkankanto iti inana.”
15 Monda néki Mózes: Ha a te orczád nem jár velünk, ne vígy ki minket innen.
Kinuna ni Moises kenkuana, “No saanka a kumuyog ti presensiam kadakami, saannakami nga iyadayo manipud ditoy.”
16 Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-é, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, a mely e földnek színén van.
Ta no saan, kasanonto a maammoan a nakasarakak iti pabor iti imatangmo, siak ken dagiti tattaom? Saan kadi nga iti laeng pannakikuyogmo kadakami ti pakaammoan a siak ken dagiti tattaom ket agbalin a naidumduma manipud kadagiti amin a tattao nga adda iti rabaw ti daga?”
17 Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is a mit kívántál; mert kedvet találtál szemeim előtt, és név szerint ismerlek téged.
Kinuna ni Yahweh kenni Moises, “Aramidek met daytoy a banag a kiniddawmo, ta nasarakam ti pabor iti imatangko ket am-ammoka babaen iti naganmo.”
18 És mondá Mózes: Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.
Kinuna ni Moises, “Pangngaasim, ipakitam kaniak ti dayagmo.”
19 És monda az Úr: Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orczád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét: És könyörülök, a kin könyörülök, kegyelmezek, a kinek kegyelmezek.
Kinuna ni Yahweh, “Aramidekto amin a kinaimbagko iti sangoanam, ket iwaragawagkonto ti naganko a 'Yahweh' iti sangoanam. Managparaburakto kadagiti paraburak ken kaasiakto dagiti kaasiak.”
20 Orczámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.
Ngem kinuna ni Yahweh, “Saanmo a mabalin a kitaen ti rupak, ta awan ti nakakita kaniak ket nagbiag.”
21 És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára.
Kinuna ni Yahweh, “Kitaem, adtoy ti lugar nga asideg kaniak; agtakderkanto iti daytoy a dakkel a bato.
22 És mikor átmegy előtted az én dicsőségem, a kőszikla hasadékába állatlak téged, és kezemmel betakarlak téged, míg átvonulok.
Kabayatan a lumablabas ti dayagko, ikabilkanto iti rengngat ti bato ket akkobankanto babaen iti imak agingga a makalabasak.
23 Azután kezemet elveszem rólad, és hátulról meglátsz engemet, de orczámat nem láthatod.
Kalpasanna, ikkatekto ti imak ket makitamto ti likudak ngem saanto a makita ti rupak.”
