2 Mózes 24

1 És monda Mózesnek: Jőjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen, és hajtsátok meg magatokat előtte távolról.

Och till Mose sade han: Stig upp till Herran, du och Aaron, Nadab och Abihu, och de sjutio äldste i Israel, och tillbeder fjerran.

2 És csak Mózes közeledjék az Úrhoz, amazok pedig ne közeledjenek, és a nép se jőjjön fel vele.

Och Mose nalke sig allena intill Herran, och låt de andra intet nalkas; och folket komme ej heller med honom upp.

3 Elméne azért Mózes, és elbeszélé a népnek az Úr minden beszédét és minden rendelését; az egész nép pedig egyező szóval felele, mondván: Mindazokat a dolgokat, a melyeket az Úr parancsolt, megcselekeszszük.

Mose kom, och förtäljde folkena all Herrans ord, och alla rätter. Då svarade allt folket med ena röst, och sade: All de ord, som Herren sagt hafver, vilje vi göra.

4 Mózes pedig felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel és oltárt építe a hegy alatt, és tizenkét oszlopot, az Izráel tizenkét nemzetsége szerint.

Då skref Mose all Herrans ord, och stod om morgonen bittida upp, och byggde ett altare nedan vid berget, med tolf stodar, efter de tolf Israels slägter;

5 Azután elküldé az Izráel fiainak ifjait, és áldozának égő áldozatokat, és hálaáldozatul tulkokat ölének az Úrnak.

Och sände dit unga män af Israels barnom, att de skulle offra deruppå bränneoffer och tackoffer Herranom af stutar.

6 Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medenczékbe: a vérnek másik felét pedig az oltárra hinté.

Och Mose tog hälftena af blodet, och lät det uti ett bäcken; den andra hälftena stänkte han uppå altaret.

7 Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.

Och tog förbundsens bok, och las henne för folksens öron. Och då de sade: Allt det Herren sagt hafver, vilje vi göra och efterlyda;

8 Mózes pedig vevé a vért, és ráhinté a népre, és monda: Ímé a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött ti veletek, mindama beszédek szerint.

Då tog Mose blodet, och stänkte folket dermed, och sade: Si, detta är förbundsens blod, hvilket Herren med eder gör öfver all dessa orden.

9 Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen;

Då stego Mose, Aaron, Nadab och Abihu, och de sjutio äldste af Israel upp;

10 És láták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafir fényű tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég.

Och sågo Israels Gud. Under hans fötter var såsom en skön saphir, och såsom en himmel, då han klar är.

11 És Izráel fiainak e választottjaira nem bocsátá kezét: jóllehet látták az Istent, mindazáltal ettek és ittak is.

Och han lät icke sina hand komma öfver de yppersta af Israel. Och då de hade skådat Gud, åto de och drucko.

12 És szóla az Úr Mózesnek: Jőjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a kőtáblákat, és a törvényt és a parancsolatot, a melyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak.

Och Herren sade till Mose: Kom upp till mig på berget, och blif der, att jag gifver dig stentaflor, och lag, och budord, de jag skrifvit hafver, hvilka du dem lära skall.

13 Felkele azért Mózes és az ő szolgája Józsué, és felméne Mózes az Isten hegyére.

Då stod Mose upp och hans tjenare Josua, och steg upp på Guds berg.

14 A véneknek pedig monda: Várjatok itt reánk, míg visszatérünk hozzátok: Ímé Áron és Húr veletek vannak; a kinek valami ügye van, ő hozzájok menjen.

Och sade till de äldsta: Blifver här, tilldess vi komme igen till eder; si, Aaron och Hur äro när eder; kommer någon sak på färde, den må I hafva inför dem.

15 Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhő borítá el a hegyet.

Då nu Mose kom på berget, öfvertäckte en molnsky berget;

16 És az Úr dicsősége szálla alá a Sinai hegyre, és felhő borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig szólítá Mózest a felhő közepéből.

Och Herrans härlighet bodde uppå bergena Sinai, och öfvertäckte det med molnskyn i sex dagar. Och han kallade Mose på sjunde dagenom utu skynom.

17 Az Úr dicsőségének jelensége pedig olyan vala az Izráel fiainak szeme előtt, mint emésztő tűz, a hegy tetején.

Och Herrans härlighets anseende var såsom en förtärande eld öfverst på bergena, för Israels barnom.

18 És beméne Mózes a felhő közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.

Och Mose gick midt in i skyn, och steg på berget; och blef uppå bergena i fyratio dagar, och fyratio nätter.