2 Mózes 24
1 És monda Mózesnek: Jőjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen, és hajtsátok meg magatokat előtte távolról.
Dieu dit à Moïse: « Monte vers Yahweh, toi et Aaron, Nadab et Abiu, et soixante-dix des anciens d’Israël, et prosternez-vous de loin.
2 És csak Mózes közeledjék az Úrhoz, amazok pedig ne közeledjenek, és a nép se jőjjön fel vele.
Moïse s’approchera seul de Yahweh; les autres ne s’approcheront pas, et le peuple ne montera pas avec lui. »
3 Elméne azért Mózes, és elbeszélé a népnek az Úr minden beszédét és minden rendelését; az egész nép pedig egyező szóval felele, mondván: Mindazokat a dolgokat, a melyeket az Úr parancsolt, megcselekeszszük.
Moïse vint rapporter au peuple toutes les paroles de Yahweh et toutes les lois; et le peuple entier répondit d’une seule voix: « Toutes les paroles qu’a dites Yahweh, nous les accomplirons. »
4 Mózes pedig felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel és oltárt építe a hegy alatt, és tizenkét oszlopot, az Izráel tizenkét nemzetsége szerint.
Moïse écrivit toutes les paroles de Yahweh. Puis, s’étant levé de bon matin, il bâtit un autel au pied de la montagne, et dressa douze stèles pour les douze tribus d’Israël.
5 Azután elküldé az Izráel fiainak ifjait, és áldozának égő áldozatokat, és hálaáldozatul tulkokat ölének az Úrnak.
Il envoya des jeunes gens, enfants d’Israël, et ils offrirent à Yahweh des holocaustes et immolèrent des taureaux en sacrifices d’actions de grâces.
6 Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medenczékbe: a vérnek másik felét pedig az oltárra hinté.
Moïse prit la moitié du sang, qu’il mit dans des bassins, et il répandit l’autre moitié sur l’autel.
7 Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.
Ayant pris le livre de l’alliance, il le lut en présence du peuple, qui répondit: « Tout ce qu’a dit Yahweh, nous le ferons et nous y obéirons. »
8 Mózes pedig vevé a vért, és ráhinté a népre, és monda: Ímé a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött ti veletek, mindama beszédek szerint.
Moïse prit le sang et en aspergea le peuple, en disant: « Voici le sang de l’alliance que Yahweh a conclue avec vous sur toutes ces paroles. »
9 Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen;
Moïse monta avec Aaron, Nadab et Abiu et soixante-dix des anciens d’Israël;
10 És láták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafir fényű tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég.
et ils virent le Dieu d’Israël: sous ses pieds était comme un ouvrage de brillants saphirs, pur comme le ciel même.
11 És Izráel fiainak e választottjaira nem bocsátá kezét: jóllehet látták az Istent, mindazáltal ettek és ittak is.
Et il n’étendit pas sa main sur les élus des enfants d’Israël: ils virent Dieu, et ils mangèrent et burent.
12 És szóla az Úr Mózesnek: Jőjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a kőtáblákat, és a törvényt és a parancsolatot, a melyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak.
Yahweh dit à Moïse: « Monte vers moi sur la montagne, et restes-y; je te donnerai les tables de pierre, la loi et les préceptes que j’ai écrits pour leur instruction. »
13 Felkele azért Mózes és az ő szolgája Józsué, és felméne Mózes az Isten hegyére.
Moïse se leva, avec Josué, son serviteur, et Moïse monta vers la montagne de Dieu.
14 A véneknek pedig monda: Várjatok itt reánk, míg visszatérünk hozzátok: Ímé Áron és Húr veletek vannak; a kinek valami ügye van, ő hozzájok menjen.
Il dit aux anciens: Attendez-nous ici, jusqu’à ce que nous revenions auprès de vous. Voici Aaron et Hur seront avec vous; si quelqu’un a un différend, qu’il s’adresse à eux. »
15 Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhő borítá el a hegyet.
Moïse monta vers la montagne, et la nuée couvrit la montagne;
16 És az Úr dicsősége szálla alá a Sinai hegyre, és felhő borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig szólítá Mózest a felhő közepéből.
la gloire de Yahweh reposa sur la montagne de Sinaï, et la nuée la couvrit pendant six jours. Le septième jour, Yahweh appela Moïse du milieu de la nuée.
17 Az Úr dicsőségének jelensége pedig olyan vala az Izráel fiainak szeme előtt, mint emésztő tűz, a hegy tetején.
L’aspect de la gloire de Yahweh était, aux yeux des enfants d’Israël, comme un feu dévorant sur le sommet de la montagne.
18 És beméne Mózes a felhő közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.
Moïse entra au milieu de la nuée, et monta à la montagne; et Moïse demeura sur la montagne quarante jours et quarante nuits.
