2 Mózes 2
1 És elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú és Lévi-leányt vőn feleségűl.
And there went a man of the house of Levi, and took to wife a daughter of Levi.
2 És fogada méhében az asszony és fiat szűle; és látá, hogy szép az és rejtegeté három hónapig.
And the woman conceived, and bore a son. And when she saw him that he was a goodly child, she hid him three months.
3 De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-ládácskát, és bekené azt gyantával és szurokkal s belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén a sás közé.
And when she could no longer hide him, she took for him an ark of bulrushes, and daubed it with slime and with pitch. And she put the child in it, and laid it in the reeds by the river's edge.
4 Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele?
And his sister stood afar off, to know what would be done to him.
5 És aláméne a Faraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt.
And the daughter of Pharaoh came down to bathe at the river, and her maidens walked along by the riverside. And she saw the ark among the reeds, and sent her handmaid to fetch it.
6 És kinyitá és látá a gyermeket; és ímé egy síró fiú. És könyörűle rajta és monda: A héberek gyermekei közűl való ez.
And she opened it, and saw the child, and, behold, the babe wept. And she had compassion on him, and said, This is one of the Hebrews' children.
7 Az ő nénje pedig monda a Faraó leányának: Elmenjek-é s hívjak-é egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közűl, hogy szoptassa néked a gyermeket?
Then his sister said to Pharaoh's daughter, Shall I go and call a nurse for thee from the Hebrew women, that she may nurse the child for thee?
8 És a Faraó leánya monda néki: Eredj el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját.
And Pharaoh's daughter said to her, Go. And the maiden went and called the child's mother.
9 És monda néki a Faraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd fel nékem, és én megadom a te jutalmadat. És vevé az asszony a gyermeket és szoptatá azt.
And Pharaoh's daughter said to her, Take this child away, and nurse it for me, and I will give thee thy wages. And the woman took the child, and nursed it.
10 És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a Faraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a vízből húztam ki őt.
And the child grew, and she brought him to Pharaoh's daughter, and he became her son. And she called his name Moses, and said, Because I drew him out of the water.
11 Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájokat s látá, hogy egy Égyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közűl.
And it came to pass in those days, when Moses was grown up, that he went out to his brothers, and looked on their burdens. And he saw an Egyptian smiting a Hebrew, one of his brothers.
12 Mikor ide-oda tekinte és látá hogy senki sincs, agyonüté az Égyiptombelit és elrejté azt a homokba.
And he looked this way and that way, and when he saw that there was no man, he smote the Egyptian, and hid him in the sand.
13 Másnap is kiméne és ímé két héber férfi veszekedik vala. És monda annak a ki bűnös vala: Miért vered a te atyádfiát?
And he went out the second day, and, behold, two men of the Hebrews were striving together. And he said to him who did the wrong, Why do thou smite thy neighbor?
14 Az pedig monda: Kicsoda tett téged fő emberré és bíróvá mi rajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megöléd az égyiptomit? Mózes pedig megfélemlék és monda: Bizony kitudódott a dolog.
And he said, Who made thee a prince and a judge over us? Do thou think to kill me, as thou killed the Egyptian? And Moses feared, and said, Surely the thing is known.
15 A Faraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a Faraó elől és lakozék Midián földén; leűle pedig egy kútnál.
Now when Pharaoh heard this thing, he sought to kill Moses. But Moses fled from the face of Pharaoh, and dwelt in the land of Midian, and he sat down by a well.
16 Midián papjának pedig hét leánya vala, és oda menének és vizet húzának és tele merék a válúkat, hogy megitassák atyjoknak juhait.
Now the priest of Midian had seven daughters. And they came and drew water, and filled the troughs to water their father's flock.
17 A pásztorok is oda menének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és segítséggel lőn nékik és megitatá juhaikat.
And the shepherds came and drove them away, but Moses stood up and helped them, and watered their flock.
18 Mikor atyjokhoz Réhuelhez menének, monda ez: Mi az oka, hogy ma ilyen hamar megjöttetek?
And when they came to Reuel their father, he said, How is it that ye have come so soon today?
19 Ők pedig mondának: Egy égyiptombeli férfi oltalmaza minket a pásztorok ellen, annakfelette vizet is húzott nékünk, és megitatta a juhokat.
And they said, An Egyptian delivered us out of the hand of the shepherds, and moreover he drew water for us, and watered the flock.
20 S monda leányainak: És hol van ő? miért hagytátok ott azt a férfit? hívjátok el, hogy egyék kenyeret.
And he said to his daughters, And where is he? Why is it that ye have left the man? Call him, that he may eat bread.
21 És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá Mózesnek az ő leányát, Czipporát.
And Moses was content to dwell with the man, and he gave Moses Zipporah his daughter.
22 És fiat szűle ez és nevezé nevét Gersomnak, mert mondá: Jövevény voltam az idegen földön.
And she bore a son, and he called his name Gershom, for he said, I have been a sojourner in a foreign land.
23 És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
And it came to pass in the course of those many days, that the king of Egypt died. And the sons of Israel sighed because of the bondage, and they cried, and their cry came up to God because of the bondage.
24 És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
And God heard their groaning, and God remembered his covenant with Abraham, with Isaac, and with Jacob.
25 És megtekinté Isten az Izráel fiait és gondja vala rájok Istennek.
And God saw the sons of Israel, and God took knowledge of them.
