< 2 Mózes 19 >
1 A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába.
E dwe mar adek bangʼ ka jo-Israel nosewuok Misri, negichopo e thim Sinai e odiechiengʼno.
2 Refidimből elindulván, érkezének a Sinai pusztába és táborba szállának a pusztában; a hegygyel átellenben szálla pedig ott táborba az Izráel.
Bangʼ kane gisewuok Refidim, negidonjo thim Sinai, kendo Israel nojot e nyim got e thimno.
3 Mózes pedig felméne az Istenhez, és szóla hozzá az Úr a hegyről, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak.
Eka Musa noidho got mondo odhi owuo gi Nyasaye kendo Jehova Nyasaye noluonge gi ewi got mowachone kama: “Ma e gima iwachne od Jakobo to gi jo-Israel.
4 Ti láttátok, a mit Égyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket.
‘Un uwegi useneno gima ne atimone piny Misri kendo kaka ne atingʼou mana kaka ongo tingʼo nyithinde mi akelou ira awuon.
5 Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
Koro, ka uwinja chuth mi urito singruokna, to kuom ogendini duto ubiro bedo mwanduna awuon. Kata obedo ni piny duto en mara,
6 És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.
un to ubiro bedona oganda mar jodolo kendo oganda maler.’ Magi e weche manyaka iwachne jo-Israel.”
7 Elméne azért Mózes és egybehívá a nép véneit és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt vala néki az Úr.
Kuom mano Musa nodok moluongo jodongo duto mag oganda mi oketo e nyimgi weche duto mane Jehova Nyasaye ochike mondo owachi.
8 És az egész nép egy akarattal felele és monda: Valamit rendelt az Úr, mind megteszszük. És megvivé Mózes az Úrnak a nép beszédét.
Oganda duto nodwoko kanyakla kawacho niya, “Wabiro timo gik moko duto ma Jehova Nyasaye ochiko.” Kuom mano Musa nodwoko wachgi ne Jehova Nyasaye.
9 És monda az Úr Mózesnek: Ímé én hozzád megyek a felhő homályában, hogy hallja a nép mikor beszélek veled és higyjenek néked mindörökké. És elmondá Mózes az Úrnak a nép beszédét.
Jehova Nyasaye nowacho ne Musa niya, “Abiro biro iru e boche polo mondo omi oganda owinj kaka awuoyo kodi kendo mano biro miyo giket genogi kuomi ndalo duto.” Eka Musa nonyiso Jehova Nyasaye gima oganda nowacho.
10 Az Úr pedig monda Mózesnek: Eredj el a néphez és szenteld meg őket ma, meg holnap és hogy mossák ki az ő ruháikat;
Kendo Jehova Nyasaye nowacho ne Musa niya, “Dhi ir oganda mondo ipwodhgi kawuono gi kiny. Ketgi giluok lepgi
11 És legyenek készek harmadnapra; mert harmadnapon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sinai hegyre.
mondo gibed moikore e odiechiengʼ mar adek, nimar chiengʼno Jehova Nyasaye biro lor ewi Got Sinai ka ji duto nene.
12 És vess határt a népnek köröskörűl, mondván: Vigyázzatok magatokra, hogy a hegyre fel ne menjetek s még a szélét se érintsétek; mindaz, a mi a hegyet érinti, halállal haljon meg.
Ket tongʼ ne oganda molworo got kendo nyisgi ni, ‘Beduru motangʼ mondo kik ngʼato idh got kata mulo tie got, nimar ngʼato angʼata mochopo e tiend godni to nyaka negi.
13 Ne érintse azt kéz, hanem kővel köveztessék meg, vagy nyillal nyilaztassék le; akár barom, akár ember, ne éljen. Mikor a kürt hosszan hangzik, akkor felmehetnek a hegyre.
Ngʼatno nyaka chiel gi kite, kata chwowe gi asere; to kik ngʼato angʼata ket lwete kuome. Bed ni en dhano kata le, ok noweye mondo obed mangima.’ To ji nyalo idho godno mana ka tungʼ oywak kuom thuolo malach.”
14 Leszálla azért Mózes a hegyről a néphez, és megszentelé a népet, és megmosák az ő ruháikat.
Bangʼ ka Musa noselor e got modhi ir oganda, nopwodhogi mine gilwoko lepgi.
15 És monda a népnek: Legyetek készen harmadnapra; asszonyhoz ne közelítsetek.
Eka nowacho ne oganda niya, “Ikreuru ne odiechiengʼ mar adek kendo kik ngʼato riwre gi chiege.”
16 És lőn harmadnapon virradatkor, mennydörgések, villámlások és sűrű felhő lőn a hegyen és igen erős kürtzengés; és megréműle mind az egész táborbeli nép.
Chiengʼ mar adek gokinyi, polo nomil kamor, ka boche polo okwako wi got kendo turumbete noywag matek, ma ji duto mane ni e kambi notetni.
17 És kivezeté Mózes a népet a táborból az Isten eleibe és megállának a hegy alatt.
Eka Musa notelo ne oganda kawuok e kambi mondo orom gi Nyasaye, kendo negichungʼ e tiend got.
18 Az egész Sinai hegy pedig füstölög vala, mivelhogy leszállott arra az Úr tűzben és felmegy vala annak füstje, mint a kemenczének füstje; és az egész hegy nagyon reng vala.
Iro noimo Got Sinai nikech Jehova Nyasaye nolor kanyo ei mach. Iro ne dhwolore kawuok ewi godno mana ka iro mawuok e kendo, mi got duto noyiengni,
19 És a kürt szava mindinkább erősödik vala; Mózes beszél vala és az Isten felel vala néki hangosan.
kendo turumbete nomedo ywak matek. Eka Musa nowuoyo kendo Nyasaye nodwoke.
20 Leszálla tehát az Úr a Sinai hegyre, a hegy tetejére, és felhívá az Úr Mózest a hegy tetejére, Mózes pedig felméne.
Jehova Nyasaye nolor ewi Got Sinai mi oluongo Musa nyaka ewi godno. Omiyo Musa noidho e got
21 És monda az Úr Mózesnek: Menj alá, intsd meg a népet, hogy ne törjön előre az Urat látni, mert közűlök sokan elhullanak.
mi Jehova Nyasaye nowachone niya, “Dhiyo kendo isiem ji mondo kik girire ni gidwaro neno Jehova Nyasaye nimar thothgi nyalo tho.
22 És a papok is, a kik az Úr eleibe járulnak, szenteljék meg magokat, hogy reájok ne rontson az Úr.
Kata mana jodolo ma osudo ir Jehova Nyasaye nyaka pwodhre ka ok kamano to Jehova Nyasaye nomwomre kuomgi.”
23 Mózes pedig monda az Úrnak: Nem jöhet fel a nép a Sinai hegyre, mert te magad intettél minket, mondván: Vess határt a hegy körűl, és szenteld meg azt.
Musa nowacho ne Jehova Nyasaye niya, “Ji ok nyal biro ewi Got Sinai nimar in iwuon ema ne isiemowa ni mondo waket kiewo molworo got mondo owale obed maler.”
24 De az Úr monda néki: Eredj, menj alá, és jőjj fel te és Áron is veled; de a papok és a nép ne törjenek előre, hogy feljőjjenek az Úrhoz; hogy reájok ne rontson.
Jehova Nyasaye nodwoke niya, “Lor piny iom Harun ibigo ira. To jodolo gi ji kik rire mondo one Jehova Nyasaye, nono to abiro mwomora kuomgi.”
25 Aláméne azért Mózes a néphez, és megmondá nékik.
Kuom mano Musa nolor piny ir ji monyisogi gik mane Jehova Nyasaye owachone.