2 Mózes 17
1 És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából, az Úr rendeléséhez képest az ő útjok rendje szerint és tábort ütének Refidimben. De a népnek nem vala inni való vize.
And all the congregation of the children of Israel journeyed from the wilderness of Sin, after their journeyings, by the order of the Lord; and they encamped in Rephidim, and there was no water for the people to drink.
2 Verseng vala azért a nép Mózessel és mondák: Adjatok nékünk vizet, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért versengtek én velem? Miért kísértitek az Urat?
And the people quarrelled with Moses, and said, Give us water that we may drink; and Moses said unto them, Why will ye quarrel with me? why will ye tempt the Lord?
3 És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat?
And the people thirsted there for water; and the people murmured against Moses, and said, For what purpose is it that thou hast brought us up out of Egypt, to kill me and my children and my cattle with thirst?
4 Mózes pedig az Úrhoz kiálta mondván: Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés hijja, hogy meg nem köveznek engemet.
And Moses cried unto the Lord, saying, What shall I do unto this people? but little is wanting and they will stone me.
5 És az Úr monda Mózesnek: Eredj el a nép előtt és végy magad mellé Izráel vénei közűl; pálczádat is, melylyel a folyót megsujtottad, vedd kezedbe és indulj el.
And the Lord said unto Moses, Pass on before the people, and take with thee some of the elders of Israel; and thy staff, wherewith thou smotest the river, take in thy hand, and go.
6 Ímé én oda állok te elődbe a sziklára a Hóreben, és te sujts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép. És úgy cselekedék Mózes Izráel vénei szeme láttára.
Behold, I will be standing before thee there upon the rock at Horeb; and thou shalt smite the rock, and there shall come out from it water, and the people shall drink; and Moses did so before the eyes of the elders of Israel.
7 És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és mert kísértették az Urat, mondván: Vajjon köztünk van-é az Úr vagy nincsen?
And he called the name of the place Massah and Meribah; because of the quarrelling of the children of Israel, and because they tempted the Lord, saying, Is then the Lord among us, or not?
8 Eljöve pedig Amálek és hadakozék Izráel ellen Refidimben.
Then came Amalek, and fought with Israel in Rephidim.
9 És monda Mózes Józsuénak: Válaszsz nékünk férfiakat és menj el, ütközzél meg Amálekkel. Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálczája kezemben lesz.
And Moses said unto Joshua, Choose for us men, and go out, fight with Amalek; tomorrow I will stand on the top of the hill with the staff of God in my hand.
10 És úgy cselekedék Józsué a mint mondotta vala néki Mózes, megütközék Amálekkel: Mózes, Áron és Húr pedig felmenének a halom tetejére.
And Joshua did as Moses had said to him, to fight with Amalek; and Moses, Aaron, and Chur went up to the top of the hill.
11 És lőn, mikor Mózes felemelé kezét, Izráel győz vala; mikor pedig leereszté kezét, Amálek győz vala.
And it came to pass, when Moses held up his hand, that Israel prevailed: and when he let down his hand, that Amalek prevailed.
12 Mikor azért Mózes kezei elnehezedének, követ hozának és alája tevék, hogy arra űljön; Áron pedig és Húr tartják vala az ő kezeit, egy felől az egyik, más felől a másik, és felemelve maradának kezei a nap lementéig.
But when the hands of Moses became heavy, they took a stone, and put it under him, and he sat thereon; and Aaron and Chur supported his hands, one on one side, and the other on the other side; and his hands were steady until the going down of the sun.
13 Józsué pedig leveré Amáleket és az ő népét fegyver élivel.
And Joshua discomfited Amalek and his people with the edge of the sword.
14 És monda az Úr Mózesnek: Írd meg ezt emlékezetül könyvbe és add tudtára Józsuénak, hogy mindenestől eltörlöm Amálek emlékezetét az ég alól.
And the Lord said unto Moses, Write this for a memorial in the book, and rehearse it in the ears of Joshua; for I will utterly blot out the remembrance of Amalek from under the heavens.
15 És építe Mózes oltárt és nevezé nevét Jehova-Niszszi-nek.
And Moses built an altar, and called its name Adonay Nissy [[The Lord is my Banner]].
16 És monda: Megesküdött az Úr, hogy harcza lesz az Úrnak Amálek ellen nemzetségről nemzetségre.
And he said, Because the Lord hath sworn on his throne, that the Lord will have war with Amalek from generation to generation.
