2 Mózes 16

1 És elindulának Élimből és érkezék Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájába, mely Élim között és Sinai között van, a második hónapnak tizenötödik napján, Égyiptom földéről való kijövetelök után.

Hagi menina nampa 2 ikamofo 15ni knazupa Israeli vahe'mo'za Isipima atre'za atirami'naza emaninaretira Elimia atre'za Sinie nehaza ka'ma kokampi, Elimine Sainai amu'nompi e'naze.

2 És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában.

Hagi maka Israeli vahe'mo'za mago zamarimpa osu'za Mosesene Aronikiznia ka'ma kokampina ke hakare huznante'naze.

3 S mondának nékik Izráel fiai: Bár megholtunk volna az Úr keze által Égyiptom földén, a mikor a húsos fazék mellett ülünk vala, a mikor jól lakhatunk vala kenyérrel; mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.

Hagi Israeli vahe'mo'za anage hu'za zanasami'naze, Isipima mani'neta tavesite afu kavone, bretinena neramu nehuta maninonte Ra Anumzamo'ma tahe friresina knare hisine. Hianagi tagaku nehuta frisunegu ka'ma kokampina tavreta e'na'o.

4 És monda az Úr Mózesnek: Ímé én esőképen bocsátok néktek kenyeret az égből; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem: akar-é az én törvényem szerint járni, vagy nem?

Anantera Ra Anumzamo'a anage huno Mosesena asami'ne, ko, Nagra maka kna monafinti bretia ko'mariaza hu'na tamagritega atresugeno eraminige'za, vahe'mo'za vu'za mago mago knamofo agu'afima nesaza avamente erisage'na, keni'a amagera antegahazafi rezmahe'na kegahue.

5 A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy mikor elkészítik a mit bevisznek, az kétannyi lesz, mint a mennyit naponként szedegettek.

Hagi 6si knazupa, tare knamofo agu'afima nesaza avamente zogiho.

6 És monda Mózes és Áron Izráel minden fiainak: Estve megtudjátok, hogy az Úr hozott ki titeket Égyiptom földéről;

Ana higeno Mosese'ene Aronikea maka Israeli vahera zamasami'ne, meni kinagama ketma antahitama hanazana Ra Anumzamo Isipitira tavreno atirami'ne nehutma,

7 Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét; mert meghallotta a ti zúgolódástokat az Úr ellen. De mik vagyunk mi, hogy mi ellenünk zúgolódtok?

nanterana Ra Anumzamofo hanave'a kegahaze. Na'ankure Ra Anumzamofoma mago tamarimpama nosuta kehakarema huntazana antahi'ne, hagi tagra izagata mani'nonketa ke hakarea hunerantaze?

8 És monda Mózes: Estve húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat, melylyel ellene zúgolódtatok. De mik vagyunk mi? Nem mi ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen.

Anante Mosese'a anage hu'ne, Ra Anumzamo'a nanterana neramu'ma hu'are bretia neramimino, afu ame'a erifore huno kinaga tamamigahie. Na'ankure Agri'ma ke hakarema hunentaza zana agra ko keno antahino hu'ne. Tagra izagata mani'nonketa ke hakarea hunerantaze. Tagri ke hakarea hunorantazanki, Ra Anumzamofo kehakarea hunentaze.

9 Áronnak pedig monda Mózes: Mondd meg az Izráel fiai egész gyülekezetének: Járuljatok az Úr elé; mert meghallotta a ti zúgolódástokat.

Anante Mosese'a anage huno Aronina asmi'ne, Maka Israeli vahe'mokizmia anage hunka zamasamio, Ra Anumzamofo tava'onte avuga eta antahiho, na'ankure ke hakare'ma hazana Agra antahine.

10 És lőn, mikor beszéle Áron az Izráel fiai egész gyülekezetének, a puszta felé fordulának, és ímé az Úr dicsősége megjelenék a felhőben.

Hagi Aroni'a maka Israeli vahe'mokizmima anankema nezmasamige'za, nentahi'za kegamute'za ka'ma kokantega kazana, Ra Anumzamofo msamo'a hampompinti remsa hu'ne.

11 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

Anante Ra Anumzamo'a anage huno Mosesenku hu'ne,

12 Hallottam az Izráel fiainak zúgolódását, szólj nékik mondván: Estennen húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr a ti Istentek.

Nagra Israeli vahe'mo'zama ke hakare'ma hazana ko antahi'noanki anage hunka zamasamio, kinaga afu ame'a negahaze. Hagi nanterana bretia neramu nehuta, tamagra keta antahitama hanazana, Nagrikura, Ra Anumzana tagri Anumza mani'ne hugahaze.

13 És lőn, hogy estve fürjek jövének fel és ellepék a tábort, reggel pedig harmatszállás lőn a tábor körűl.

Hagi ana zupa kinaga segeno'a, Hifa namazagamo'za e'za seli nomagi'za mani'naza kumara emani avinetazageno, nanterana ata ko aru'ne.

14 Mikor pedig a harmatszállás megszűnék, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.

Ana ata ko'mo'ma hagegema higeno'a, ka'ma kokampina efeke huno breti retoza'agna'za fore huno mopa refite'ne.

15 A mint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.

Anante Israeli vahe'mo'zama ana zama nege'za, zamagra zamagra anage hu'naze, ama zana na'zane? Na'ankure anazana Israeli vahe'mo'za ke'za antahi'za osu'nazagu hu'naze. Anante Mosese'a anage huno zamasami'ne, ama'i Ra Anumzamo bretima nesazaza tami'ne.

16 Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki a mennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, a kik az ő sátorában vannak.

Hagi amanage huno Ra Anumzamo'a hanave ke hu'ne, tare lita tima afiga'ma hu'nesia kavofi, mago mago'mo'a seli nompima mani'nesaza avamente zogiho.

17 És aképen cselekedének az Izráel fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet.

Hagi Israeli vahe'mo'za kema zamasamiaza hu'za zogi'nazana, mago'amo'za rama'a zonegizageno, mago'amo'za osia zogi'naze.

18 Azután megmérik vala ómerrel, és annak a ki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, a ki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása: kiki annyit szedett, a mennyit megehetik vala.

Henka ana ne'zana erinte'za refko hu'za kazana, rama'ama eri'namo'za agateorazageno, osi'ama eri'namo'za atupara osu'naze. Maka'mo'za ana ne'zana negnare hu'naze.

19 Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre.

Anante Mosese'a anage huno zamasami'ne, Mago'a ne'zana atrenkeno me'nenkeno nanterana oseno.

20 De nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék s megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok.

Hianagi zamagra Mosese'ma hiankea ontahi'za, nene'za mago'a ante'nazageno ko'ma atigeno, anampintira kani fore huno himna vigeno, Mosese'a rimpa ahezmante'ne.

21 Szedék pedig azt reggelenként, kiki a mennyit megehetik vala, mert ha a nap felmelegedett, elolvad vala.

Maka nanterana Israeli vahe'mo'za nesaza avamente zogi'nazanagi, mago'ama atrageno'ma meama'a zagemo'ma amuhoma nehuno'a, teze'ze higeno fnanene hu'ne.

22 A hatodik napon pedig két annyi kenyeret szednek vala, két ómerrel egyre-egyre. Eljövének pedig a gyülekezet fejedelmei mindnyájan és tudtára adták azt Mózesnek.

Hagi 6si knazupa tare lita tima afiga'ma hu'nesia kavofi, mago mago'mo'a tare knafima nesaza avamente tare kavo eri avitetere hino. Maka Israeli vahe'mokizmi kva vahe'mo'za e'za anazama fore'ma hiazana Mosesena eme asmi'naze

23 Ő pedig monda nékik: Ez az, a mit az Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az Úrnak szentelt szombat; a mit sütni akartok, süssétek meg, és a mit főzni akartok, főzzétek meg; a mi pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre.

Anante Mosese'a anage huno zamagrira zamasmi'ne, Ra Anumzamo'a amanage hie, okina mani fruhu (Sabat) knagino, Ra Anumzamofo ruotage kne, tevefima kresazama'a tevefi negretma, kavofima kresazama'a, kavofi kreho. Hagi mesiama'a eri otage hutma ante'nenkeno, ko atuno.

24 És eltevék azt reggelre, a szerint a mint Mózes parancsolta vala, és nem büszhödék meg s féreg sem vala benne.

Hige'za meama'a ante'nageno ko atuneanagi, ana ne'zampina knina fore osigeno, himna ovu'ne.

25 És monda Mózes: Ma egyétek azt meg, mert ma az Úrnak szombatja van; ma nem találjátok azt a mezőn.

Mosese'a amanage huno zamasmi'ne, mani fru hu'zupagita omnenketa e'origosaze. Krente hanaza ne'za neneta maniho.

26 Hat napon szedjétek azt, de a hetedik napon szombat van, akkor nem lesz.

Hagi 6si'a knafi ne'zana zogigahaze. Hianagi 7ni kna mani fruhu knagino, ne'zana omanegahie.

27 És lőn hetednapon: kimenének a nép közül, hogy szedjenek, de nem találának.

Hagi mani fruhu knama (sabat) ege'za, mago'a vahe'mo'za ne'za erinaku vu'za ome hakazanagi, onke'naze.

28 És monda az Úr Mózesnek: Meddig nem akarjátok megtartani az én parancsolataimat és törvényeimet?

Anante Ra Anumzamo'a anage huno Mosesena asami'ne, Nama'a kna tamagra Nagri kasege hihoma hua ke'nena amagera nontaze?

29 Lássátok meg! az Úr adta néktek a szombatot; azért ád ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén; senki se menjen ki az ő helyéből a hetedik napon.

Hagi keho, Ra Anumzamo'na mani fruma hanaza kna tami'noe. E'ina hu'negu ne'zama nesaza zana, tare knamofo agu'afima nesaza avamente 6si knazupa Nagra tami'noe. Hagi mago'mo'e huno mani fruma huknarera megi'a nezankura hakeno ovuno, maka vahe'mo'za nozamire manitere hiho.

30 És nyugoszik vala a nép a hetedik napon.

Hige'za Israeli vahe'mo'za, 7ni knarera manigasa hu'naze.

31 Az Izráel háza pedig Mánnak nevezé azt; olyan vala az mint a kóriándrom magva, fehér; és íze, mint a mézes pogácsáé.

Ana hige'za Israeli vahe'mo'za, ana ne'zankura manae hu'za agi'a ante'naze. Hagi ana manamo'a osisi huno kolianta zafa rgagna huno efeke higeno, haga'amo'a tumerima'areti tro hu'nea bisketigna hu'ne.

32 És monda Mózes: Ezt parancsolja az Úr: Egy teljes ómernyit tartsatok meg abból maradékaitok számára, hogy lássák a kenyeret, a mellyel éltettelek titeket a pusztában, mikor kihoztalak titeket Égyiptom földéről.

Anante Mosese'a anage huno zamasami'ne, Ra Anumzamo'a anage hie, tare lita tima afiga avamente mana antenkeno me'nena henkama fore hunante anante'ma hu'za esaza vahe'mo'za ana mana nege'za, Isipiti'ma tamavremegi atre'na tamavre'na ne-ena tami'noa mana kegahaze.

33 Áronnak pedig monda Mózes: Végy egy edényt és tégy bele egy teljes ómer Mánt és tedd azt az Úr eleibe, hogy megtartassék maradékaitok számára.

Hagi Mosese'a anage huno Aronina asami'ne, tare lita tima afiga avamente ana mana erivitenka Anumzamofo avure'ma ante'nea kavofina antegeno me'nena, henkama fore hunante ante'ma hu'zama esaza vahe'mo'za kegahaze.

34 A mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, eltevé azt Áron a bizonyságtétel ládája elé, hogy megtartassék.

Ra Anumzamo'ma Mosesema asmi'nea kante amage anteno, Aroni'a ana mana henkama fore hunante anante'ma hanaza vahe'mo'za nege'za antahimisagu antegeno me'ne.

35 Az Izráel fiai pedig negyven esztendőn át evék a Mánt, míg lakó földre jutának; Mánt evének mind addig, míg a Kanaán földének határához jutának.

Hagi Israeli vahe'mo'za 40'a kafufi ana mana ne'zana ne'za nevu'za, vahe'ma mani'naza mopafina uhanati'za, ana mana ne'za nene'za Keneni vahe'mokizmi mopafi ufre atuparega uhanati'naze.

36 Az ómer pedig az éfának tizedrésze.

Hagi ana knafima ne'zama refko'ma hu'zama negaza kavoa tare me'ne, (magora osikino oma tare lita ti afiga hu'ne. Hagi magora efetie nehaza rankavogino, 20'a lita tina afiga hu'ne.)