< 2 Mózes 13 >

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Jehova Nyasaye nowacho ne Musa niya,
2 Nékem szentelj minden elsőszülöttet, valami megnyitja az ő anyjának méhét az Izráel fiai között, akár ember, akár barom, enyim legyen az.
“Nyathi ka nyathi madichwo makayo nyaka walna. Nyak mokwongo mar nyodo e kind jo-Israel en mara, bed ni en dhano kata chiayo.”
3 És monda Mózes a népnek: Megemlékezzél e napról, melyen kijöttetek Égyiptomból, a szolgálatnak házából; mert hatalmas kézzel hozott ki onnan titeket az Úr; azért ne egyetek kovászost.
Eka Musa nowacho ne ogandano niya, “Paruru odiechiengni, chiengʼ mane uwuokie piny Misri, piny mane ubedoe wasumbini, nikech Jehova Nyasaye nogolou e pinyno gi lwedo maratego. Kik ucham gimoro amora moketie thowi.
4 Ma mentek ki, az Abib hónapban.
Kawuono e dwe mar Abib, ema uwuokie.
5 És ha majd bevisz téged az Úr a Kananeusok, meg Khittheusok, meg Emoreusok, meg Khivveusok és Jebuzeusok földére, melyről megesküdött a ti atyáitoknak, hogy néked adja azt a téjjel és mézzel folyó földet: akkor ebben a hónapban végezd ezt a szertartást.
Ka Jehova Nyasaye okelou e piny jo-Kanaan gi jo-Hiti gi jo-Amor gi jo-Hivi kod jo-Jebus, piny ma nosingore ne kwereu ni nomiu, piny mopongʼ gi chak kod mor kich; to nyaka utim sawoni e dweni:
6 Hét napon át kovásztalan kenyeret egyél, a hetedik napon pedig innepet ülj az Úrnak.
Kuom ndalo abiriyo chamuru Makati ma ok oketie thowi kendo chiengʼ mar abiriyo timuru nyasi ni Jehova Nyasaye.
7 Kovásztalan kenyeret egyél hét napon át, és ne láttassék nálad kovászos kenyér, se kovász ne láttassék a te egész határodban.
Chamuru makati ma ok oketie thowi kuom ndalo abiriyogo; gimoro amora man-gi thowi kik yudi e kindu kata e pinyu duto.
8 És add tudtára a te fiadnak azon a napon, mondván: Ez a miatt van, a mit az Úr cselekedett velem, mikor kijövék Égyiptomból.
Chiengʼno wachne wuodi ni, ‘Atimo ma nikech gima Jehova Nyasaye notimona kane awuok e piny Misri.’
9 És legyen az néked jel gyanánt a te kezeden és emlékezetül a te szemeid előtt azért, hogy az Úr törvénye a te szádban legyen, mert hatalmas kézzel hozott ki téged az Úr Égyiptomból.
Raparni biro bedonu kaka ranyisi e lwetu kendo e lela wangʼu ni chik Jehova Nyasaye nyaka bed e dhou kinde duto, Jehova Nyasaye nogolou e piny Misri gi lwete maratego.
10 Tartsd meg azért ezt a rendelést annak idejében esztendőről esztendőre.
Rit chikni e ndalo mowal higa ka higa.
11 Ha pedig beviénd téged az Úr a Kananeusok földére, a miképen megesküdött néked és a te atyáidnak, és azt néked adándja:
“Bangʼ ka Jehova Nyasaye osekelou e piny jo-Kanaan mi omiyougo, kaka ne osingo ka okwongʼorenu kaachiel gi kwereu,
12 Az Úrnak ajánld fel akkor mindazt, a mi az ő anyjának méhét megnyitja, a baromnak is, a mi néked lesz, minden méhnyitó fajzását; a hímek az Úré.
to nyaka uchiw ni Jehova Nyasaye nyak mokwongo mar nyodo. Chiayo ka chiayo madichwo makayo gin mag Jehova Nyasaye.
13 De a szamárnak minden első fajzását báránynyal váltsd meg; ha pedig meg nem váltod, szegd meg a nyakát. Az embernek is minden elsőszülöttét megváltsd a te fiaid közül.
Nyaka uwar nyathi punda ka nyathi punda mokwong nywol ka uchiwo nyarombo kare, to ka ok iware, to tur ngʼute. Waruru kayo duto mag yawuotu.
14 És ha egykor a te fiad téged megkérdez, mondván: Micsoda ez? akkor mondd néki: Hatalmas kézzel hozott ki minket az Úr Égyiptomból, a szolgálatnak házából.
“E kinde mabiro, ka wuodi nopenji ni, ‘Ma to nyiso angʼo?’ To nyise ni, ‘Jehova Nyasaye nogolowa e piny Misri gi lwete maratego kama ne wabede wasumbini.
15 És lőn, mikor a Faraó megátalkodottan vonakodék minket elbocsátani: megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az ember elsőszülöttétől a barom első fajzásáig; azért áldozok én az Úrnak minden hímet, mely anyja méhét megnyitja, és megváltom az én fiaimnak minden elsőszülöttét.
Kane Farao kuom wich teko mare otamore weyowa mondo wadhi, Jehova Nyasaye nonego nyithindo makayo duto mag dhano gi mag jamni, e piny Misri. Ma emomiyo atimo ne Jehova Nyasaye misango gi nyithind jamni machwo makayo, to wawaro yawuotwa kwachiwo gik moko kargi.’
16 Legyen azért jel gyanánt a te kezeden és homlok-kötő gyanánt a te szemeid előtt, mert hatalmas kézzel hozott ki minket az Úr Égyiptomból.
Kendo obiro bedoni kaka ranyisi e lweti kendo kido e lela wangʼi ni Jehova Nyasaye nogolowa e piny Misri gi lwete maratego.”
17 És lőn, a mikor elbocsátá a Faraó a népet, nem vivé őket Isten a Filiszteusok földje felé, noha közel vala az; mert monda az Isten: Netalán mást gondol a nép, ha harczot lát, és visszatér Égyiptomba.
Kane Farao oweyo ogandano odhi, Nyasaye ne ok oweyogi giluwo yo mangʼado e piny jo-Filistia, kata obedo ni yorno ne ngʼado machiegni. Nimar Nyasaye nowacho niya, “Ka jogi oromo gi lweny, to ginyalo loko pachgi mi gidog e piny Misri.”
18 Kerülő úton vezeté azért Isten a népet, a veres tenger pusztájának útján; és fölfegyverkezve jövének ki Izráel fiai Égyiptom földéről.
Omiyo Nyasaye notelonegi ma giluwo yo malworo thim mochomo Nam Makwar. Jo-Israel nowuok e piny Misri ka oikore ne lweny.
19 És Mózes elvivé magával a József tetemeit is, mert megesketvén megeskette vala Izráel fiait, mondván: Meglátogatván meglátogat titeket az Isten, akkor az én tetemeimet felvigyétek innen magatokkal.
Musa nokawo choke Josef ka nowuok nimar Josef noketo yawuot Israel osingore ka kwongʼore. Nowacho niya, “Nyasaye biro resou adier, bangʼe nyaka utingʼ chokena ka ua ka.”
20 És elindulának Szukhótból és táborba szállának Ethámban, a puszta szélén.
Kane gisewuok Sukoth, ne gibworo Etham e lak thim.
21 Az Úr pedig megy vala előttök nappal felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy éjjel és nappal mehessenek.
Godiechiengʼ Jehova Nyasaye netelonegi gi bor polo mondo otelnegi e yorgi kendo gotieno notelonegi gi ligek mach mondo omigi ler, mondo mi negiwuothi odiechiengʼ kata otieno.
22 Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.
Boche mag polo mane otelonegi godiechiengʼ kata ligek mach mane otelonegi gotieno ne ok owuok kama ne entiere e nyim ogandano.

< 2 Mózes 13 >