2 Mózes 11
1 Az Úr pedig monda Mózesnek: Még egy csapást hozok a Faraóra és Égyiptomra; azután elbocsát titeket innen; a mikor mindenestől elbocsát, űzve hajt el titeket innen.
The Lord told Moses, “There's one last plague I will bring down on Pharaoh and on Egypt. After that he will let you go, but when he does, he'll expel every one of you from the country.
2 Szólj azért a népnek füle hallatára, hogy kérjenek a férfi az ő férfitársától, az asszony pedig az ő asszonytársától ezüst edényeket és arany edényeket.
Now go and tell the Israelites, both men and women, to ask their Egyptian neighbors for silver and gold objects.”
3 Az Úr pedig kedvessé tevé a népet az Égyiptombeliek előtt. A férfiú Mózes is igen nagy vala Égyiptom földén a Faraó szolgái előtt és a nép előtt.
The Lord made the Egyptians look favorably on the Israelites. In fact, Moses himself was highly respected in Egypt by both Pharaoh's officials and the ordinary people.
4 És monda Mózes: Ezt mondja az Úr: Éjfél körűl kimegyek Égyiptomba.
Moses said, “This is what the Lord says: ‘Around midnight I will go through the whole of Egypt.
5 És meghal Égyiptom földén minden elsőszülött, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, a ki az ő királyi székében űl, a szolgálónak első szülöttéig, a ki malmot hajt; a baromnak is minden első fajzása.
Every firstborn son in the land of Egypt will die, from the firstborn of Pharaoh sitting on his throne to the firstborn of the servant girl working with a handmill, as well as all the firstborn of the cattle.
6 És nagy jajgatás lesz egész Égyiptom földén, a melyhez hasonló nem volt és hasonló nem lesz többé.
There will be loud cries of mourning all over Egypt, such as have never been before, and will never be again.
7 De Izráel fiai közűl az eb sem ölti ki nyelvét senkire, az embertől kezdve a baromig; hogy megtudjátok, hogy különbséget tett az Úr Égyiptom között és Izráel között.
But among all the Israelites there won't even be the sound of a dog barking at them or their animals. That way you will know that the Lord distinguishes between Egypt and Israel.’
8 És mindezek a te szolgáid lejönnek hozzám és leborulnak előttem, mondván: Eredj ki te és mind a nép, a mely téged követ, és csak azután megyek el. És nagy haraggal méne ki a Faraó elől.
All your officials will come to me, bowing down before me and saying, ‘Leave, and take everyone who follows you with you!’ After that I will leave.” Moses was very angry, and left Pharaoh.
9 Az Úr pedig monda Mózesnek: Azért nem hallgat reátok a Faraó, hogy az én csudáim sokasodjanak meg Égyiptom földén.
The Lord said to Moses, “Pharaoh is refusing to listen to you so I can do even more miracles in Egypt.”
10 Mózes pedig és Áron mindezeket a csudákat megtevék a Faraó előtt; de az Úr megkeményíté a Faraó szívét. És nem bocsátá el Izráel fiait az ő földéről.
Moses and Aaron did these miracles before Pharaoh, but the Lord gave Pharaoh a stubborn attitude, and he wouldn't let the Israelites leave his country.
