2 Mózes 11
1 Az Úr pedig monda Mózesnek: Még egy csapást hozok a Faraóra és Égyiptomra; azután elbocsát titeket innen; a mikor mindenestől elbocsát, űzve hajt el titeket innen.
And the Lord said to Moses: “I will touch Pharaoh and Egypt with one more plague, and after these things he will release you, and he will compel you to go out.
2 Szólj azért a népnek füle hallatára, hogy kérjenek a férfi az ő férfitársától, az asszony pedig az ő asszonytársától ezüst edényeket és arany edényeket.
Therefore, you will tell all the people to ask, a man of his friend, and a woman of her neighbor, for vessels of silver and of gold.
3 Az Úr pedig kedvessé tevé a népet az Égyiptombeliek előtt. A férfiú Mózes is igen nagy vala Égyiptom földén a Faraó szolgái előtt és a nép előtt.
Then the Lord will grant favor to his people in the sight of the Egyptians.” And Moses was a very great man in the land of Egypt, in the sight of the servants of Pharaoh and of all the people.
4 És monda Mózes: Ezt mondja az Úr: Éjfél körűl kimegyek Égyiptomba.
And he said: “Thus says the Lord: ‘In the middle of the night I will enter into Egypt.
5 És meghal Égyiptom földén minden elsőszülött, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, a ki az ő királyi székében űl, a szolgálónak első szülöttéig, a ki malmot hajt; a baromnak is minden első fajzása.
And every firstborn in the land of the Egyptians shall die, from the firstborn of Pharaoh, who sits on his throne, even to the firstborn of the handmaid, who is at the millstone, and all the firstborn of the beasts of burden.
6 És nagy jajgatás lesz egész Égyiptom földén, a melyhez hasonló nem volt és hasonló nem lesz többé.
And there will be a great outcry throughout the entire land of Egypt, such as has not been before, nor ever will be afterward.
7 De Izráel fiai közűl az eb sem ölti ki nyelvét senkire, az embertől kezdve a baromig; hogy megtudjátok, hogy különbséget tett az Úr Égyiptom között és Izráel között.
But among all the sons of Israel there shall not be even a mutter from a dog, from man, even to cattle, so that you may know how miraculously the Lord divides the Egyptians from Israel.’
8 És mindezek a te szolgáid lejönnek hozzám és leborulnak előttem, mondván: Eredj ki te és mind a nép, a mely téged követ, és csak azután megyek el. És nagy haraggal méne ki a Faraó elől.
And all these, your servants, shall descend to me and shall reverence me, by saying: ‘Depart, you and all the people who are subject to you.’ After these things, we will depart.”
9 Az Úr pedig monda Mózesnek: Azért nem hallgat reátok a Faraó, hogy az én csudáim sokasodjanak meg Égyiptom földén.
And he went out from Pharaoh exceedingly angry. Then the Lord said to Moses: “Pharaoh will not listen to you, so that many signs may be accomplished in the land of Egypt.”
10 Mózes pedig és Áron mindezeket a csudákat megtevék a Faraó előtt; de az Úr megkeményíté a Faraó szívét. És nem bocsátá el Izráel fiait az ő földéről.
Now Moses and Aaron did all the wonders that are written, in the sight of Pharaoh. And the Lord hardened the heart of Pharaoh; neither did he release the sons of Israel from his land.
