2 Mózes 11
1 Az Úr pedig monda Mózesnek: Még egy csapást hozok a Faraóra és Égyiptomra; azután elbocsát titeket innen; a mikor mindenestől elbocsát, űzve hajt el titeket innen.
And Jehovah said to Moses, Yet one plague more I will bring upon Pharaoh, and upon Egypt, afterwards he will let you go from here. When he shall let you go, he shall surely thrust you out from here altogether.
2 Szólj azért a népnek füle hallatára, hogy kérjenek a férfi az ő férfitársától, az asszony pedig az ő asszonytársától ezüst edényeket és arany edényeket.
Speak now in the ears of the people, and let them ask every man of his neighbor, and every woman of her neighbor, jewels of silver, and jewels of gold.
3 Az Úr pedig kedvessé tevé a népet az Égyiptombeliek előtt. A férfiú Mózes is igen nagy vala Égyiptom földén a Faraó szolgái előtt és a nép előtt.
And Jehovah gave the people favor in the sight of the Egyptians. Moreover the man Moses was very great in the land of Egypt, in the sight of Pharaoh's servants, and in the sight of the people.
4 És monda Mózes: Ezt mondja az Úr: Éjfél körűl kimegyek Égyiptomba.
And Moses said, Thus says Jehovah, About midnight I will go out into the midst of Egypt,
5 És meghal Égyiptom földén minden elsőszülött, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, a ki az ő királyi székében űl, a szolgálónak első szülöttéig, a ki malmot hajt; a baromnak is minden első fajzása.
and all the firstborn in the land of Egypt shall die, from the firstborn of Pharaoh who sits upon his throne, even to the firstborn of the maid-servant that is behind the mill, and all the firstborn of cattle.
6 És nagy jajgatás lesz egész Égyiptom földén, a melyhez hasonló nem volt és hasonló nem lesz többé.
And there shall be a great cry throughout all the land of Egypt, such as there has not been, nor shall be any more.
7 De Izráel fiai közűl az eb sem ölti ki nyelvét senkire, az embertől kezdve a baromig; hogy megtudjátok, hogy különbséget tett az Úr Égyiptom között és Izráel között.
But against any of the sons of Israel shall not a dog move his tongue, against man or beast, that ye may know how that Jehovah makes a distinction between the Egyptians and Israel.
8 És mindezek a te szolgáid lejönnek hozzám és leborulnak előttem, mondván: Eredj ki te és mind a nép, a mely téged követ, és csak azután megyek el. És nagy haraggal méne ki a Faraó elől.
And all these thy servants shall come down to me, and bow themselves down to me, saying, Get thee out, and all the people who follow thee. And after that I will go out. And he went out from Pharaoh in hot anger.
9 Az Úr pedig monda Mózesnek: Azért nem hallgat reátok a Faraó, hogy az én csudáim sokasodjanak meg Égyiptom földén.
And Jehovah said to Moses, Pharaoh will not hearken to you, that my wonders may be multiplied in the land of Egypt.
10 Mózes pedig és Áron mindezeket a csudákat megtevék a Faraó előtt; de az Úr megkeményíté a Faraó szívét. És nem bocsátá el Izráel fiait az ő földéről.
And Moses and Aaron did all these wonders before Pharaoh. And Jehovah hardened Pharaoh's heart, and he did not let the sons of Israel go out of his land.
