< Eszter 8 >
1 Azon a napon adá Ahasvérus király Eszter királynénak Hámánnak, a zsidók ellenségének házát, és Márdokeus beméne a király elébe, mert elmondotta Eszter, micsodája ő néki.
Naʻe foaki ʻe he tuʻi ko ʻAhasivelo ʻi he ʻaho ko ia ʻae fale ʻo Hamani ko e fili ʻoe kakai Siu, kia Eseta ko e tuʻi fefine. Pea naʻe haʻu ʻa Motekiai ki he ʻao ʻoe tuʻi; he naʻe fakahā ʻe Eseta ʻa ʻena kāinga mo ia.
2 Lehúzá azért a király az ő gyűrűjét, a melyet Hámántól elvett, és adá azt Márdokeusnak. Eszter pedig Márdokeust tette Hámán házának fejévé.
Pea naʻe toʻo ʻe he tuʻi hono mama, ʻaia naʻa ne maʻu meia Hamani, ʻo ne foaki ia kia Motekiai. Pea naʻe fakanofo ʻe Eseta ʻa Motekiai ke pule ki he fale ʻo Hamani.
3 És tovább szóla Eszter a király előtt, és leborult annak lábaihoz és sírt és könyörgött, hogy semmisítse meg az agági Hámán gonoszságát és tervét, a melyet kigondolt a zsidók ellen.
Pea naʻe toe lea ʻa Eseta ʻi he ʻao ʻoe tuʻi, pea fakatōmapeʻe ki hono vaʻe, ʻo ne kole tangi loʻimata ke ne taʻofi ʻae kovi naʻe langaʻi ʻe Hamani ko e tangata Ekaki, mo e tuʻutuʻuni ʻaia naʻa ne tuʻutuʻuni kovi ki he kakai Siu
4 És a király kinyujtá Eszterre az arany pálczát, és Eszter felkelt és megálla a király előtt,
Pea naʻe mafao atu ʻe he tuʻi ʻae tokotoko koula kia Eseta. Ko ia naʻe tuʻu ai ʻa Eseta, pea tuʻu ʻi he ʻao ʻoe tuʻi,
5 És monda: Ha a királynak tetszik, és ha kegyet találtam ő előtte, és ha helyes a dolog a király előtt, és én kedves vagyok szemei előtt: írassék meg, hogy vonassanak vissza az agági Hámánnak, Hammedáta fiának tervéről szóló levelek, a melyeket írt, hogy elveszessék a zsidókat, a kik a király minden tartományában vannak.
ʻO ne pehē, “Kapau ʻoku lelei ki he tuʻi, pea kapau kuo u maʻu ʻae ʻofa ʻi hono ʻao, pea kapau ʻoku matamata totonu ʻae meʻa ni ʻi he ʻao ʻoe tuʻi pea ʻoku ou leleiʻia au ʻi hono ʻao, tuku ke fai ʻae tohi ke fakakehe ʻae ngaahi tohi naʻe filioʻi ʻe Hamani ko e foha ʻo Hamitata ko e tangata Ekaki, ʻaia naʻa ne tohi ke fakaʻauha ʻae kakai Siu ʻoku ʻi he ngaahi puleʻanga kotoa pē ʻoe tuʻi:
6 Mert hogyan tudnám nézni azt a nyomorúságot, mely érné az én nemzetségemet, és hogyan tudnám nézni az én atyámfiainak veszedelmét?
He te u kātaki fēfeeʻi ke mamata ki he kovi ʻaia ʻe hoko ki hoku kakai? Pea ʻe fēfeeʻi ʻeku kātaki ʻae mamata ki he fakaʻauha ʻa hoku kāinga?”
7 Monda pedig Ahasvérus király Eszter királynénak és a zsidó Márdokeusnak: Ímé Hámán házát Eszternek adtam, és őt felakasztották a fára azért, mert a zsidókra bocsátotta kezét.
Pea naʻe pehē ʻe he tuʻi ko ʻAhasivelo kia Eseta ko e tuʻi fefine mo Motekiai ko e Siu, “Vakai, kuo u foaki kia Eseta ʻae fale ʻo Hamani, pea kuo nau tautau ia ki he tautauʻanga, ko e meʻa ʻi heʻene hilifaki hono nima ki he kakai Siu.
8 Ti pedig írjatok a zsidóknak, a mint tetszik néktek a király nevében és pecsételjétek meg a király gyűrűjével; mert az írás, a mely a király nevében van írva és a királynak gyűrűjével van megpecsételve, vissza nem vonható.
Mou tohi foki maʻae ngaahi Siu, ʻae meʻa ʻoku lelei kia kimoua, ʻi he huafa ʻoe tuʻi, pea pulusi ia ʻaki ʻae mama ʻae tuʻi: he ko e tohi kuo tohi ʻi he huafa ʻoe tuʻi, pea fakamaʻu ʻaki ʻae mama ʻoe tuʻi, ʻoku ʻikai ngofua ke fakakehe ia ʻe ha tokotaha.”
9 Hivattatának azért a király irnokai azonnal, a harmadik hónapban (ez a Siván hónap), annak huszonharmadik napján, és megírák úgy, a miként Márdokeus parancsolá a zsidóknak és a fejedelmeknek, a kormányzóknak és a tartományok fejeinek, Indiától fogva Szerecsenországig százhuszonhét tartományba; minden tartománynak annak írása szerint, és minden nemzetségnek az ő nyelvén, és a zsidóknak az ő írások és az ő nyelvök szerint.
Pea naʻe fekau ke haʻu ʻae kau tangata tohi ʻae tuʻi ʻi he ʻaho ko ia ʻi hono tolu ʻoe māhina, ʻaia ko e māhina ko Sivani, ʻi hono ʻaho uofulu mā tolu; pea naʻe tohi ʻo fakatatau ki he meʻa kotoa pē naʻe fekau ʻe Motekiai ki he kakai Siu, pea ki he kau pule, mo e kau matāpule, mo e kau fetongi pule mo e kau pule ʻoe ngaahi puleʻanga ʻaia ʻoku tuʻu mei Initia ki ʻItiopea, ko e puleʻanga ʻe teau mo e uofulu ma fitu, ki he puleʻanga kotoa pē ʻo fakatatau ki he tohi ki ai, pea ki he kakai kotoa pē ʻi heʻenau lea, pea ki he ngaahi Siu ʻo fakatatau ki heʻenau tohi, pea fakatatau ki heʻenau lea.
10 És megírá Ahasvérus király nevében, és megpecsételé a király gyűrűjével. És külde leveleket lovas futárok által, a kik lovagolnak a királyi ménes gyors paripáin,
Pea naʻe tohi ia ʻi he huafa ʻoe tuʻi ko ʻAhasivelo, pea fakamaʻu ʻaki ia ʻae mama ʻoe tuʻi, pea ne ʻave ʻae ngaahi tohi ʻe he kau ʻave tohi naʻe heka ʻi he fanga hoosi, mo e kau heka miuli, mo e fanga kāmeli, mo e fanga kāmeli mui.
11 Hogy megengedte a király a zsidóknak, a kik bármely városban vannak, hogy egybegyűljenek és keljenek fel életökért, és hogy kipusztítsák, megöljék és megsemmisítsék minden népnek és tartománynak seregét, a mely őket nyomorgatja, kicsinyeket és nőket, és hogy javaikat elragadják.
ʻAia naʻe fakangofua ai ʻe he tuʻi ki he kakai Siu ʻi he kolo kotoa pē kenau fakakātoa fakataha ʻakinautolu, pea tuʻu ʻo langomaki ʻenau moʻui pea ke maumau, mo tāmateʻi, mo fakaʻauha ʻakinautolu mo e mālohi kotoa pē ʻoe kakai, mo e puleʻanga ʻaia te nau tuʻu ke tauʻi ʻakinautolu, ʻae fānau siʻi mo e kau fefine, pea ke ʻave ʻae koloa vete ʻiate kinautolu moʻonautolu,
12 Egy napon, Ahasvérus királynak minden tartományában, tizenharmadik napján a tizenkettedik hónapnak (ez Adár hónapja).
ʻI he ʻaho pē taha ʻi he puleʻanga kehekehe ʻoe tuʻi ko ʻAhasivelo, ʻi hono hongofulu mā tolu ʻoe ʻaho ʻi hono hongofulu mā ua ʻoe māhina, ʻaia ko e māhina ko ʻAtali.
13 Az írásnak mássa, hogy adassék törvény minden egyes tartományban, meghirdettetett minden népnek, hogy a zsidók készen legyenek azon a napon, hogy megbosszulják magokat ellenségeiken.
Ko hono hiki ʻoe tohi ko e fekau ke ʻatu ki he ngaahi puleʻanga kotoa pē naʻe fakahā ki he kakai kotoa pē, pea ke teu pē ki he ʻaho ko ia ʻe he kakai Siu ke totongi ki honau ngaahi fili.
14 A futárok a királyi gyors paripákon kimenének sietve és sürgősen a király parancsolata szerint; és kiadatott a törvény Susán várában is.
Ko ia naʻe heka ai ʻae kau ʻave tohi ʻi he ngaahi miuli mo e ngaahi kāmeli, naʻe fakavavevave, pea ueʻi ke ʻalu ʻe he fekau ʻae tuʻi. Pea naʻe fai ʻae fono ʻi Susani ko e kolo fakaʻeiki.
15 Márdokeus pedig kiméne a király elől kék bíbor és fehér királyi ruhában, és nagy arany koronával, és bíborbársony palástban, és Susán városa vígada és örvendeze.
Pea naʻe ʻalu kituʻa ʻa Motekiai mei he ʻao ʻoe tuʻi ʻi he ngaahi kofu ngalingali ʻeiki ko e lanu moana, mo e hinehina, mo e fuʻu tatā koula ʻi hono ʻulu, mo e kofu tupenu mo e paʻuhiʻuhi: pea naʻe fiefia ʻae kolo ko Susani, pea nekeneka.
16 A zsidóknak világosság támada, öröm, vigasság és tisztesség.
Naʻe maʻu ʻe he kakai Siu ʻae maama mo e fiefia, mo e nekeneka, mo e fakahikihiki.
17 És minden tartományban és minden városban, a hová a király szava és rendelete eljuta, öröme és vigalma lőn a zsidóknak, lakoma és ünnep, és sokan a föld népei közül zsidókká lettek; mert a zsidóktól való félelem szállta meg őket.
Pea ko e puleʻanga kotoa pē, mo e kolo kotoa pē naʻe hoko ki ai ʻae fekau mo e tuʻutuʻuni ʻae tuʻi, naʻe maʻu ai ʻe he kakai Siu ʻae fiefia mo e fakafetaʻi, mo e kātoanga, mo e ʻaho lelei. Pea naʻe hoko ʻae kakai tokolahi ʻoe fonua, ko e Siu: he naʻe tō kiate kinautolu ʻae manavahē ki he kakai Siu.