Eszter 5
1 Történt pedig harmadnapon, hogy Eszter felöltözött királyiasan, és megállt a király házának belső udvarában, a király háza ellenében, és a király üle királyiszékében, a királyi házban, a ház ajtajának átellenében.
Ni thumto naah, Esther loe siangpahrang zu khukbuen hoiah amthoep moe, siangpahrang imthung longhma, siangpahrang hmaa ah angdoet; to naah siangpahrang loe angmah ih angraeng tangkhang pongah anghnut, imthung akunhaih thok bangah anghae.
2 És lőn, a mint meglátá a király Eszter királynét, hogy áll az udvarban, kegyet talála szemei előtt, és kinyujtá a király Eszterre az arany pálczát, a mely kezében vala, akkor oda méne Eszter, és megilleté az arany pálcza végét.
Siangpahrang mah a im longhmaa ah angdoe a zu Esther to hnuk naah, mikhmai pan moe, a ban ih sui cunghet to kalah bangah paqoi ving; Esther loe anih taengah anghnaih moe, sui cunghet tadong to sui pae.
3 És monda néki a király: Mi kell néked Eszter királyné? És mi a kérésed? Ha az ország fele is, megadatik néked.
Siangpahrang mah, siangpahrang zu Esther, Timaw hnik han na koeh? Ka prae ahap mataeng doeh kang paek han, tiah a naa.
4 És felele Eszter: Ha a királynak tetszik, jőjjön a király és Hámán ma a lakomára, melyet néki készítettem.
To pongah Esther mah, Siangpahrang koehhaih baktiah ka oh nahaeloe, vaihniah nang han ka sak ih poihkung ah Haman hoi nawnto angzo ah, tiah a naa.
5 És monda a király: Gyorsan elő Hámánt, hogy teljesítse Eszter kívánságát. És elment a király és Hámán a lakomára, a melyet Eszter készített vala.
Esther mah hnik ih baktih toengah sak hanah, Siangpahrang mah Haman to karangah kawk hanah lok a paek. To pongah siangpahrang hoi Haman loe Esther mah sak ih buhraenghaih poihkung ah caeh hoi.
6 Monda pedig a király Eszternek borivás közben: Mi a te kivánságod? Megadatik néked. És mi a te kérésed? Ha az ország fele is, meglészen!
Misurtui naek o nathuem ah, siangpahrang mah Esther to lokdueng let, Tih tahmenhaih maw nang hnik? Kang paek han; timaw nang hnik? Ka prae ahap mataeng doeh kang paek han, tiah a naa.
7 És felele Eszter, és monda: Az én kivánságom és kérésem ez:
Esther mah, Tahmen kang hnik ih hmuen loe hae tiah oh;
8 Ha kegyet találtam a király szemei előtt, és ha a királynak tetszik megadni kivánságomat és teljesíteni kérésemet: jőjjön el a király és Hámán a lakomára, a melyet készítek nékik, és holnap a király beszéde szerint cselekszem.
siangpahrang mikcuk naakrak ah ka oh moe, tahmen kang hnikhaih hoi kang hnik ih hmuen siangpahrang mah akoepsak hanah na koeh nahaeloe, khawnbang ka sak han ih buhraenghaih poihkung ah Haman hoi nawnto nang zoh ah; to naah ni siangpahrang mah dueng ih lok to ka thuih han vop, tiah a naa.
9 És kiment Hámán azon a napon vígan és jó kedvvel. De a mint meglátá Hámán Márdokeust a király kapujában, és ez fel nem kelt és nem mozdult meg előtte, megtelék Hámán haraggal Márdokeus ellen.
To pacoengah Haman loe anghoehaih hoi poeknawmhaih hoiah caeh; toe siangpahrang ih khongkha ah, anih azat paek hanah angdoe ai, anih khingyahaih tawn ai Mordekai to a hnuk naah, Mordekai nuiah paroeai palungphui.
10 De megtartóztatá magát Hámán, és haza ment, és elküldvén, magához hivatá barátait és Zérest, az ő feleségét.
Toe Haman loe angsum moe, imthung ah caeh; angmah ih ampuinawk hoi a zu Zeresh to a kawk.
11 És elbeszélé nékik Hámán gazdagságának dicsőségét, fiainak sokaságát és mindazt, a mivel felmagasztalta őt a király, és hogy feljebb emelte őt a fejedelmeknél és a király szolgáinál;
Nihcae khaeah a tawnh ih hmuenmae kawng, kapop parai a caanawk kawng, siangpahrang mah kalah siangpahrang ih angraengnawk hoi anih ih tamnanawk pongah, anih hanah kasang araengh paekhaih kawngnawk to a thuih.
12 És monda Hámán: Nem is hívott Eszter királyné mást a királylyal a lakomára, a melyet készített, hanem csak engem, és még holnapra is meghivattattam hozzá a királylyal.
To pacoengah Haman mah, Ue, siangpahrang zu Esther mah buhraenghaih sak ih poihkung ah siangpahrang hoi kai khue ni ang pacae; khawnbang doeh siangpahrang hoi nawnto caeh hanah ang pacae bae vop.
13 De mindez semmit sem ér nékem, valamíg látom a zsidó Márdokeust ülni a király kapujában.
Toe siangpahrang ih khongkha toep, Judah kami Mordekai ka hnuk naah poek ka nawm thai ai, tiah a naa.
14 És monda néki Zéres, az ő felesége és minden barátja: Csináljanak ötven könyöknyi magas fát, és reggel mondd meg a királynak, hogy Márdokeust akaszszák reá, és akkor menj a királylyal a lakomára vígan. És tetszett a dolog Hámánnak, és megcsináltatta a fát.
A zu Zeresh hoi ampuinawk boih mah anih khaeah, Dong quipangato kasang tung to sah ah loe, to tung pongah Mordekai to bangh hanah, khawnbangah siangpahrang to dueng ah; to pacoengah siangpahrang hoi nawnto poihkung ah caeh ah loe nawm hoi ah, tiah a naa o. To tiah thuih ih lok mah Haman to poeknawmsak moe, tung to a saksak.
