Prédikátor 9

1 Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mind ez előttük van.

Mert mindezt szívemre vettem, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és a bölcsek és az ő tetteik az Isten kezében vannak; sem szeretetet, sem gyűlöletet nem ismer az ember, minden előttük van.

2 Minden olyan, hogy mindenkit érhet, egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint a ki féli az esküvést.

Minden mindenkinek egyformán: azon egy esete van az igaznak és a gonosznak, a jónak meg a tisztának és a tisztátalannak, az áldozónak és annak, a ki nem áldoz; olyan a jó, mint a vétkező, olyan, a ki esküszik, mint az ki eskűtől fél.

3 Mind az ég alatt való dolgokban e gonosz van, hogy mindeneknek egyenlő szerencséjök van; és az emberek fiainak szíve is teljes gonoszsággal, és elméjökben minden bolondság van, a míg élnek, azután pedig a halottak közé mennek.

Ez a baj mindenben, a mi történik a nap alatt, hogy azon egy esete van mindnek, és az ember fiainak szíve tele is van rosszasággal és eszelősség van szívükben életükön át, s annak utána – a holtakhoz.

4 Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége; mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán.

Mert valaki, a ki mind az élőkhöz csatolva van, annak számára van bizalom; mert az élő ebnek jobb a dolga, mint a holt oroszlánnak.

5 Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett.

Mert az élők tudják, hogy meg fognak halni, de a holtak mit sem tudnak, és nincs többé számukra jutalom, mert felejtve van emlékezetük.

6 Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik.

Szeretetük is, gyűlöletük is, irígységük is rég elveszett; és osztályrész nincs számukra többé örökké, mindabban, ami történik a nap alatt.

7 No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid!

Menj, egyed örömmel kenyeredet és igyad vidám szívvel borodat, mert már megkedvelte Isten a te tetteidet.

8 A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék.

Minden időben legyenek a te ruháid fehérek és olaj ne hiányozzék a fejeden.

9 Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt.

Élvezd az életet az asszonynyal, a kit szeretsz, hívságos életed minden napjaiban, melyeket adott neked a nap alatt, mind a te hívságos napjaidban; mert az a te osztályrészed az életben és fáradságodért, melylyel fáradozol a nap alatt.

10 Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy. (Sheol h7585)

Mindent, a mit elér kezed, hogy erőddel megtegyed, tedd meg, mert nincsen cselekvés és számítás és tudás és bölcseség az alvilágban, a hová te mégy. (Sheol h7585)

11 Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek.

Rátértem és láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás s sem a vitézeké a harcz, nem is a bölcseké a kenyér s nem is az értelmeseké a gazdagság és nem is a tudósoké a kedvesség, mert idő és véletlen esik meg mindannyin.

12 Mert nem is tudja az ember az ő idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő reájok hirtelenséggel.

Mert nem is ismeri az ember az ő idejét – mint a halak, melyek megfogatnak gonosz varsában és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben: mint ők tőrbe ejtetnek az ember fiai a szerenesétlenség idejében, a midőn rájuk esik hirtelenűl.

13 Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én előttem nagy volt.

Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt s az nagy énelőttem:

14 Tudniillik, hogy egy kicsiny város volt, és abban kevés ember volt, és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erősségeket épített.

Kis város és ember benne kevés és jön ellene nagy király, körülzárja azt és épít ellene nagy ostromműveket;

15 És találtatott abban egy szegény ember, a ki bölcs volt, és az ő bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről.

és találtatik benne egy szegény ember, a ki bölcs: az megmenti a várost bölcseségével, és senki sem gondolt arra a szegény emberre.

16 Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erősségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az ő beszédit nem hallgatják meg.

Mondtam én tehát: jobb a bölcseség a vitézségnél, bár a szegénynek bölcsesége megvetve van, és szavai nem hallgattattak meg.

17 A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását.

A bölcsek szavai, nyugodtsággal elmondva, meghallgattatnak, inkább mint uralkodónak kiáltása a balgák közt.

18 Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el.

Jobb a bölcseség a hadiszernél, és egy vétkes sok jót veszíthet el.