Prédikátor 7
1 Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
Bolji je dobar glas nego skupocjeno ulje, i smrtni dan nego dan rođenja.
2 Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
Bolje je ići u kuću gdje je žalost nego u kuću gdje je gozba, jer ondje je kraj svakoga čovjeka, i tko je živ, nek' primi k srcu!
3 Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
Bolji je jad nego smijeh, jer pod žalosnim licem srce je radosno.
4 A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
Srce je mudrih ljudi u kući žalosti, a srce bezumnih u kući veselja.
5 Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
Bolje je poslušati ukor mudra čovjeka negoli slušati hvalospjev luđaka.
6 Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
Jer kao prasak trnja ispod kotla, takav je smijeh luđaka, i to je ispraznost.
7 Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék.
Jer smijeh od mudraca čini luđaka i veselje kvari srce.
8 Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
Bolji je svršetak stvari nego njezin početak i bolja je strpljivost od oholosti.
9 Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
Ne nagli u srdžbu, jer srdžba počiva u srcu luđaka.
10 Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
Ne pitaj zašto su negdašnja vremena bila bolja od ovih, jer to nije mudro pitanje.
11 Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják.
Mudrost je dragocjena baština i probitak onima na koje sunce sja.
12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
Jer kao što je novac zaštita, tako je i mudrost; a prednost je mudrosti u tome što izbavlja onoga tko je ima.
13 Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
Pogledaj djela Božja; tko može ispraviti što je on iskrivio?
14 A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik.
U sretan dan uživaj sreću, a u zao dan razmišljaj: Bog je stvorio jedno kao i drugo - da čovjek ne otkrije ništa od svoje budućnosti.
15 Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában.
Svašta vidjeh u svojemu ništavnom životu: pravednik propada unatoč svojoj pravednosti, a bezbožnik i dalje živi unatoč svojoj bezbožnosti.
16 Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
Ne budi prepravedan i ne budi premudar; zašto da se uništavaš?
17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
Ne budi preopak i ne budi lud; zašto bi umro prije vremena?
18 Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
Dobro je da držiš jedno, ali ni drugo ne puštaj iz ruke, jer tko se boji Boga, izbavlja se od svega.
19 A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
Mudrost mudraca veću moć daje gradu nego deset mogućnika.
20 Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
Na zemlji nema pravednika koji, čineći dobro, ne bi nikad sagriješio.
21 Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
I još jedno: nemoj se obazirati na govorkanje; čut ćeš možda da te sluga tvoj proklinjao;
22 Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
a zna tvoje srce kako si i ti često druge proklinjao.
23 Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala.
Sve sam to mudrošću iskušao. Mislio sam da sam mudar, ali mi je mudrost bila nedokučiva.
24 Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
Ono što jest, daleko je i duboko, tako duboko - tko da i pronađe?
25 Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
I još jednom pokušah istražiti i shvatiti mudrost i smisao, da spoznam opačinu kao ludost, a ludost kao bezumlje.
26 És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
Otkrih da ima nešto gorče od smrti - žena, ona je zamka, srce joj je mreža, a ruke okovi; tko je Bogu drag, izmiče joj, a grešnik je njezin sužanj.
27 Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
Eto, to sam sve u svemu otkrio, veli Propovjednik.
28 A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
I još sam tražio, ali bez uspjeha. Nađoh čovjeka - jednog od tisuću, a žene ne nađoh među svima nijedne.
29 Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.
Otkrih ovo: Bog stvori čovjeka jednostavnim, a on snuje nebrojene spletke.
