Prédikátor 7
1 Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
Ang maayong ngalan mas maayo kaysa mahalon nga pahumot, ug ang adlaw sa kamatayon mas maayo kaysa adlaw sa pagkahimugso.
2 Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
Mas maayo nga moadto sa balay sa pagbangotan kaysa balay sa pagkombira, kay ang pagbangotan moabot ngadto sa tanang katawhan sa kataposan sa kinabuhi, busa ang buhi nga mga tawo angay magtipig niini ngadto sa kasingkasing.
3 Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
Ang kasubo mas maayo kaysa pagkatawa, kay human sa kagul-anan sa panagway moabot ang kalipay sa kasingkasing.
4 A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
Ang kasingkasing sa malaamon anaa sa balay sa nagbangotan, apan ang kasingkasing sa buangbuang anaa sa balay sa nagkombira.
5 Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
Mas maayo nga maminaw sa pagbadlong sa maalamon kaysa maminaw sa awit sa buangbuang.
6 Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
Kay sama sa piti-piti sa mga tunok nga nagkalayo ilalom sa kolon, sama usab niana ang pagkatawa sa mga buangbuang. Kini, usab, sama sa aso.
7 Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék.
Sa pagkatinuod ang pagpangayo ug kwarta pinaagi sa pagpanghulga makapabuang sa maalamon nga tawo, ug ang suhol makadaot sa kasingkasing.
8 Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
Mas maayo ang kataposan sa usa ka butang kaysa sinugdanan; ug ang katawhan nga mapailubon sa espiritu mas maayo kaysa mapahitas-on sa espiritu.
9 Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
Ayaw dayon kasuko diha sa imong espiritu, kay ang kasuko nagpuyo sa mga kasingkasing sa mga buangbuang.
10 Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
Ayaw pagsulti, “Nganong mas maayo man ang mga adlaw kaysa niining adlawa karon?” Kay dili kini tungod sa kaalam nga ikaw mangutana niini nga pangutana.
11 Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják.
Ang kaalam sama ka maayo sa mahinungdanon nga mga butang nga atong mapanunod gikan sa atong mga katigulangan. Makahatag kini ug kaayohan niadtong makakita sa adlaw.
12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
Kay ang kaalam makapanalipod sama sa salapi nga makapanalipod, apan ang nakamaayo sa kahibalo mao nga ang kaalam makahatag ug kinabuhi niadtong nakabaton niini.
13 Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
Hunahunaa ang mga buhat sa Dios: Kinsa man ang makatul-id sa bisan unsang butang nga iyang gihimo nga baliko?
14 A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik.
Sa dihang maayo ang panahon, pagpuyo nga malipayon niana nga maayo nga panahon, apan sa dihang dili maayo ang higayon, hunahunaa kini: Gitugot sa Dios nga maanaa kining duha sa samang higayon. Kay niini nga hinungdan, walay bisan usa nga makakaplag sa bisan unsang butang nga moabot sunod kaniya.
15 Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában.
Nakita ko ang daghang mga butang sa walay pulos nakong mga adlaw. Adunay mga tawong matarong nga mahanaw bisan pa sa ilang pagkamatarong, ug adunay mga tawong daotan nga nalugwayan ang kinabuhi bisan sa ilang pagkadaotan.
16 Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
Ayaw pagpakamatarong sa imong kaugalingon, pagmaalamon sa imong kaugalingong mga mata. Nganong kinahanglan mo mang laglagon ang imong kaugalingon?
17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
Ayaw pagpakadaotan o pagpakabuang kaayo. Nganong kinahanglan man nga mamatay ka sa dili pa nimo panahon?
18 Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
Maayo nga kuptan mo gayod kining kaalam, ug kinahanglan nga dili nimo buhian ang pagkamatarong. Kay ang tawo nga adunay kahadlok sa Dios makabuhat sa tanan niyang mga katungdanan.
19 A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
Ang kaalam gamhanan diha sa maalamon nga tawo, labaw pa sa napulo ka mga pangulo sa siyudad.
20 Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
Walay matarong nga tawo sa kalibotan nga nagbuhat ug maayo ug dili makasala.
21 Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
Ayaw paminaw sa mga pulong nga gipanulti, tungod kay basin madungog nimo ang imong sulugoon nga magtunglo kanimo.
22 Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
Sa samang paagi, nasayod ka sa imong kaugalingon nga sa imong kasingkasing usab kanunay kang nanunglo sa uban.
23 Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala.
Kining tanan akong napamatud-an pinaagi sa kaalam. Miingon ako, “Magmaalamon ako,” apan labaw pa kini sa akong mabuhat.
24 Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
Ang kaalam lapad ug lalom kaayo. Kinsa man ang makakaplag niini?
25 Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
Milingi ang akong kasingkasing aron magtuon ug magtuki ug mangita sa kaalam ug mga pagpasabot sa kamatuoran, ug sa pagsabot nga ang daotan buangbuang ug ang pagka walay pulos pagkabuangbuang.
26 És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
Nakaplagan ko ang labing pait kaysa kamatayon ang si bisan kinsa nga babaye nga ang kasingkasing puno sa mga lit-ag ug mga pukot, ug ang mga kamot daw mga kadina. Si bisan kinsa nga magapahimuot sa Dios makagawas gikan kaniya, apan ang makasasala pagakuhaon niya.
27 Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
“Hunahunaa kung unsa ang akong nasayran,” miingon ang Magtutudlo. “Nagadugang ug anam ang akong nasayran aron makita ang pagpasabot sa kamatuoran.
28 A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
Mao gihapon kini ang akong gipangita, apan wala nako kini nakaplagi. Nakaplagan ko ang usa ka matarong nga tawo taliwala sa liboan, apan wala nako nakaplagi ang usa ka babaye taliwala niadtong tanan.
29 Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.
Mao lamang kini ang akong nasayran: gibuhat sa Dios ang katawhan nga matul-id, apan nagpalayo sila ug nangita sa daghang kalisdanan.”
