Prédikátor 6
1 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, és nagy baj az az emberen;
Adda ti kinadakes a nakitak iti baba ti init, ket nakaro daytoy para kadagiti tattao.
2 Mikor valakinek az Isten ád gazdagságot és kincseket és tisztességet, és semmi nélkül nem szűkölködik, valamit kivánhat lelkének, és az Isten nem engedi néki, hogy éljen azzal, hanem más ember él azzal: ez hiábavalóság és gonosz nyavalya!
Mabalin nga ipaay ti Dios ti kinabaknang, sanikua ken dayaw iti maysa a tao tapno awan ti pagkurangan iti tartarigagayanna para iti bagina, ngem saan isuna nga ipaayan ti Dios iti kabaelan a mangragsak iti daytoy. Ngem ketdi, usaren ti sabali dagiti banag a kukuana. Kasla alingasaw daytoy, maysa a dakes a panagsagaba.
3 Ha száz gyermeket szül is valaki, és sok esztendeig él, úgy hogy az ő esztendeinek napja sok, de az ő lelke a jóval meg nem elégszik, és nem lesz temetése néki: azt mondom, hogy jobb annál az idétlen gyermek,
No ti maysa a tao ket ama ti sangagasut nga annak ken agbiag iti adu a tawen, tapno umado dagiti aldaw dagiti tawenna, ngem no saan a mapnek ti pusona iti kinasayaat ken saan isuna a maitanem nga addaan iti dayaw, ket ibagak ngarud a nasaysayaat ti maysa a maladaga a naiyanak a natay ngem isuna.
4 Mert hiábavalóságra jött, setétségben megy el, és setétséggel fedeztetik be neve,
Uray pay naiyanak ti maladaga nga awan mamaayna ken natay iti kasipngetan, ken agtalinaed a nakadulin ti naganna.
5 A napot sem látta és nem ismerte; tűrhetőbb ennek állapotja, hogynem amannak.
Uray pay saan a makita daytoy nga ubing ti init wenno awan ti ammona, addaan daytoy ti inana idinto a dayta a tao ket awan.
6 Hogyha kétezer esztendőt élt volna is, és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon egy helyre megy-é minden?
Uray no agbiag ti tao iti dua ribu a tawen ngem saanna a masursuro ti agragsak kadagiti nasayaat a banbanag, mapan isuna iti isu met laeng a disso a kas iti dadduma.
7 Az embernek minden munkája szájáért van; mindazáltal az ő kívánsága be nem telik.
Uray no amin a panagtrabaho ti tao ket tapno punnoenna ti ngiwatna, ngem saan a mapnek ti ganasna.
8 Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól, és miben a szegény, a ki az élők előtt járni tud?
Pudno unay, ania ti pangatiwan ti masirib a tao iti maag? Ania ti pagsayaatan ti tao a nakurapay uray no ammona ti agtignay iti sangoanan dagiti dadduma a tattao?
9 Jobb, a mit ember szemmel lát, hogynem a lélek kivánsága; ez is hiábavalóság és a léleknek gyötrelme!
Nasaysayaat iti mapnek iti makitkita ti mata ngem ti agtarigagay iti kalkalikaguman ti maiyaw-aw-awan a ganas, nga alingasaw met laeng ken panangpadas a mangipastor iti angin.
10 Valami van, régen ráadatott nevezete, és bizonyos dolog, hogy mi lesz az ember, és nem perlekedhetik azzal, a ki hatalmasb nálánál.
Aniaman nga immaddan ket naikkanen iti nagan, ken aniaman ti kaiyarigan ti sangkataoan ket nabayagen a naammoan. Isu a nagbalin nga awan ti serserbina ti makisinnuppiat iti mannakabalin nga ukom ti amin.
11 Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban?
No ad-adu ti sao a maibalikas, ad-adu met ti maibalikas nga awan ti mamaayna, isu nga ania ngay ti pagsayaatanna dayta iti tao?
12 Mert kicsoda tudhatja, mi legyen az embernek jó e világon, az ő hiábavaló élete napjainak száma szerint, a melyeket mintegy árnyékot tölt el? Kicsoda az, a ki megmondhatná az embernek, mi következik ő utána a nap alatt?
Ta siasino ti makaammo no ania ti nasayaat para iti biag ti tao kabayatan ti kinaawan ti mamaayna, dagiti nabilang nga aldawna a paglablabasanna a kasla aniniwan? Siasino ti makaibaga iti tao no ania ti dumteng iti baba ti init kalpasan ti ipapatayna?
