Prédikátor 6
1 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, és nagy baj az az emberen;
There is an evil which I have seen under the sun, and it is common among men:
2 Mikor valakinek az Isten ád gazdagságot és kincseket és tisztességet, és semmi nélkül nem szűkölködik, valamit kivánhat lelkének, és az Isten nem engedi néki, hogy éljen azzal, hanem más ember él azzal: ez hiábavalóság és gonosz nyavalya!
A man to whom God hath given riches, wealth, and honour, so that he lacketh nothing for his soul of all that he desireth, yet God giveth him not power to eat of it, but a stranger eateth it: this is vanity, and it is an evil disease.
3 Ha száz gyermeket szül is valaki, és sok esztendeig él, úgy hogy az ő esztendeinek napja sok, de az ő lelke a jóval meg nem elégszik, és nem lesz temetése néki: azt mondom, hogy jobb annál az idétlen gyermek,
If a man begetteth an hundred children, and liveth many years, so that the days of his years are many, and his soul is not filled with good, and also that he hath no burial; I say, that an untimely birth is better than he.
4 Mert hiábavalóságra jött, setétségben megy el, és setétséggel fedeztetik be neve,
For he cometh with vanity, and departeth in darkness, and his name shall be covered with darkness.
5 A napot sem látta és nem ismerte; tűrhetőbb ennek állapotja, hogynem amannak.
Moreover he hath not seen the sun, nor known any thing: this hath more rest than the other.
6 Hogyha kétezer esztendőt élt volna is, és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon egy helyre megy-é minden?
Yea, though he liveth a thousand years twice told, yet hath he seen no good: do not all go to one place?
7 Az embernek minden munkája szájáért van; mindazáltal az ő kívánsága be nem telik.
All the labour of man is for his mouth, and yet the appetite is not filled.
8 Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól, és miben a szegény, a ki az élők előtt járni tud?
For what hath the wise more than the fool? what hath the poor, that knoweth to walk before the living?
9 Jobb, a mit ember szemmel lát, hogynem a lélek kivánsága; ez is hiábavalóság és a léleknek gyötrelme!
Better is the sight of the eyes than the wandering of the desire: this is also vanity and vexation of spirit.
10 Valami van, régen ráadatott nevezete, és bizonyos dolog, hogy mi lesz az ember, és nem perlekedhetik azzal, a ki hatalmasb nálánál.
That which hath been is named already, and it is known that it is man: neither may he contend with him that is mightier than he.
11 Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban?
Seeing there are many things that increase vanity, what is man the better?
12 Mert kicsoda tudhatja, mi legyen az embernek jó e világon, az ő hiábavaló élete napjainak száma szerint, a melyeket mintegy árnyékot tölt el? Kicsoda az, a ki megmondhatná az embernek, mi következik ő utána a nap alatt?
For who knoweth what is good for man in this life, all the days of his vain life which he spendeth as a shadow? for who can tell a man what shall be after him under the sun?
