Prédikátor 4
1 Viszont látám én mind a nyomorgatásokat, a melyek a nap alatt történnek, és ímé, nyilván van azoknak, a kik nyomorgattatnak, könnyhullatások, és vígasztalójok nincs nékik; és az őket nyomorgatóknak kezekből erőszaktételt szenvednek, és vígasztalójuk nincs nékik.
我又轉目注視在太陽下所行的一切暴行：看，受壓迫者眼淚汪流，卻無人安慰；壓迫人者手中只有權勢，卻無人加以援助。
2 És dicsérém én a megholtakat, a kik már meghaltak vala, az élők felett, a kik még élnek;
於是我聲稱那已死去的人，比現今還活著的人更為有福。
3 De mind a kettőnél boldogabbnak azt, a ki még nem lett, a ki nem látta azt a gonosz dolgot, a mely a nap alatt történik.
那還沒有出世的人，比這兩等人更為有福，因為他還沒有見到太陽下所行的惡事。
4 És látám én, hogy minden dolgát és minden ügyes cselekedetét az ember az ő felebarátja iránt való irígységből rendeli; annakokáért ez is hiábavalóság és lélek-fájdalom!
我也看出各種勞苦和一切工作的技巧，都是出於人彼此間的競爭：這也是空虛，也是追風。
5 A bolond egybekapcsolja a kezeit, és megemészti a maga testét.
愚人交臂叉手，是自食己肉。
6 Jobb egy teljes marok nyugalommal, mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel.
捧一把安逸，勝過兩把勞苦和追風。
7 Viszont láték a nap alatt más hiábavalóságot.
我又轉睛，看見在太陽下有件空虛的事：
8 Van oly ember, a ki egymaga van és nincs vele másik, sem fia, sem atyjafia nincs; mindazáltal nincs vége minden ő fáradságának, és az ő szeme is meg nem elégszik gazdagsággal, hogy azt mondaná: vajjon kinek munkálkodom, hogy az én lelkemet minden jótól megfosztom? Ez is hiábavalóság és gonosz foglalatosság!
有個孤獨無伴的人，既沒有兒子，又沒有兄弟，卻時常勞苦不息，他的眼總是貪得無厭，從來不問：「我辛辛苦苦，節制享樂，究竟是為誰﹖」這也是空虛和大不幸。
9 Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok vala az ő munkájokból.
兩人勝過一人，因為兩人工作，酬報優厚：
10 Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, a ki őt felemelje.
若一個跌倒了，另一個可扶起自己的同伴。哀哉孤獨者! 他若跌倒了，沒有另一人扶起他來。
11 Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegszenek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
又如兩人同眠，都感溫暖；若孤獨一人，怎能暖和﹖
12 Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.
若一人抵不住一人，兩人就能抵住。－－三股繩，不易斷。
13 Jobb a szűkölködő, de bölcs gyermek a vén és bolond királynál, a ki nem szenvedi el az intést többé.
一個貧寒而明智的青年，勝過一個年老昏愚，而總不採納忠言的君王。
14 Mert az a fogságból is uralkodásra megy, holott ennek országában szegénységben született.
這青年雖在國中出身貧寒，但由獄中出來，執政為王；
15 Láttam a nap alatt járó minden élőket a második gyermek mellett; a ki amannak helyére lépendő vala.
我看見一切在太陽下行走的活人，都擁護青年人，新繼位者，來代替老王。
16 És hogy az egész sokaságnak nincs vége, mindazoknak, a kiknek ő élén volt; mindazáltal az utánok valók már semmit nem örvendeztek ő benne. Mert ez is hiábavalóság és lelki gyötrelem!
擁護他為領袖的人民，多得無數；但日後，那些後來的人卻不喜歡他：這也是空虛，也是追風。
