Prédikátor 10
1 A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
LAS moscas muertas hacen heder [y] dar mal olor el perfume del perfumista: [así] una pequeña locura, al estimado por sabiduría y honra.
2 A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
El corazón del sabio está á su mano derecha; mas el corazón del necio á su mano izquierda.
3 A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
Y aun mientras va el necio por el camino, fálta[le] su cordura, y dice á todos, [que] es necio.
4 Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
Si el espíritu del príncipe se exaltare contra ti, no dejes tu lugar; porque la lenidad hará cesar grandes ofensas.
5 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
Hay un mal que debajo del sol he visto, á manera de error emanado del príncipe:
6 Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.
La necedad está colocada en grandes alturas, y los ricos están sentados en lugar bajo.
7 Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
Vi siervos en caballos, y príncipes que andaban como siervos sobre la tierra.
8 A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
El que hiciere el hoyo caerá en él; y el que aportillare el vallado, morderále la serpiente.
9 A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
El que mudare las piedras, trabajo tendrá en ellas: el que cortare la leña, en ella peligrará.
10 Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
Si se embotare el hierro, y su filo no fuere amolado, hay que añadir entonces más fuerza: empero excede la bondad de la sabiduría.
11 Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
Muerde la serpiente cuando no está encantada, y el lenguaraz no es mejor.
12 A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
Las palabras de la boca del sabio son gracia; mas los labios del necio causan su propia ruina.
13 Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság.
El principio de las palabras de su boca es necedad; y el fin de su charla nocivo desvarío.
14 És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
El necio multiplica palabras: no sabe hombre lo que ha de ser; ¿y quién le hará saber lo que después de él será?
15 A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
El trabajo de los necios los fatiga; porque no saben por dónde ir á la ciudad.
16 Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
¡Ay de ti, tierra, cuando tu rey es muchacho, y tus príncipes comen de mañana!
17 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért.
¡Bienaventurada, tú, tierra, cuando tu rey es hijo de nobles, y tus príncipes comen á su hora, por refección, y no por el beber!
18 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
Por la pereza se cae la techumbre, y por flojedad de manos se llueve la casa.
19 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
Por el placer se hace el convite, y el vino alegra los vivos: y el dinero responde á todo.
20 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
Ni aun en tu pensamiento digas mal del rey, ni en los secretos de tu cámara digas mal del rico; porque las aves del cielo llevarán la voz, y las que tienen alas harán saber la palabra.
