Prédikátor 10
1 A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
muscae morientes perdunt suavitatem unguenti pretiosior est sapientia et gloria parva ad tempus stultitia
2 A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
cor sapientis in dextera eius et cor stulti in sinistra illius
3 A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
sed et in via stultus ambulans cum ipse insipiens sit omnes stultos aestimat
4 Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
si spiritus potestatem habentis ascenderit super te locum tuum ne dimiseris quia curatio cessare faciet peccata maxima
5 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
est malum quod vidi sub sole quasi per errorem egrediens a facie principis
6 Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.
positum stultum in dignitate sublimi et divites sedere deorsum
7 Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
vidi servos in equis et principes ambulantes quasi servos super terram
8 A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
qui fodit foveam incidet in eam et qui dissipat sepem mordebit eum coluber
9 A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
qui transfert lapides adfligetur in eis et qui scindit ligna vulnerabitur ab eis
10 Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
si retunsum fuerit ferrum et hoc non ut prius sed hebetatum erit multo labore exacuatur et post industriam sequitur sapientia
11 Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
si mordeat serpens in silentio nihil eo minus habet qui occulte detrahit
12 A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
verba oris sapientis gratia et labia insipientis praecipitabunt eum
13 Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság.
initium verborum eius stultitia et novissimum oris illius error pessimus
14 És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
stultus verba multiplicat ignorat homo quid ante se fuerit et quod post futurum est quis illi poterit indicare
15 A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
labor stultorum adfliget eos qui nesciunt in urbem pergere
16 Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
vae tibi terra cuius rex est puer et cuius principes mane comedunt
17 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért.
beata terra cuius rex nobilis est et cuius principes vescuntur in tempore suo ad reficiendum et non ad luxuriam
18 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
in pigritiis humiliabitur contignatio et in infirmitate manuum perstillabit domus
19 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
in risu faciunt panem ac vinum ut epulentur viventes et pecuniae oboedient omnia
20 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
in cogitatione tua regi ne detrahas et in secreto cubiculi tui ne maledixeris diviti quia avis caeli portabit vocem tuam et qui habet pinnas adnuntiabit sententiam
