Prédikátor 10
1 A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
Dead flies cause the ointment of the perfumer to send forth a stinking savour: [so] doth a little folly outweigh wisdom and honour.
2 A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
A wise man’s heart is at his right hand; but a fool’s heart at his left.
3 A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
Yea also, when the fool walketh by the way, his understanding faileth him, and he saith to every one [that] he is a fool.
4 Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for yielding allayeth great offences.
5 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
There is an evil which I have seen under the sun, as it were an error which proceedeth from the ruler:
6 Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.
folly is set in great dignity, and the rich sit in low place.
7 Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
I have seen servants upon horses, and princes walking as servants upon the earth.
8 A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
He that diggeth a pit shall fall into it; and whoso breaketh through a fence, a serpent shall bite him.
9 A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
Whoso heweth out stones shall be hurt therewith; [and] he that cleaveth wood is endangered thereby.
10 Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
If the iron be blunt, and one do not whet the edge, then must he put to more strength: but wisdom is profitable to direct.
11 Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
If the serpent bite before it be charmed, then is there no advantage in the charmer.
12 A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
The words of a wise man’s mouth are gracious; but the lips of a fool will swallow up himself.
13 Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság.
The beginning of the words of his mouth is foolishness: and the end of his talk is mischievous madness.
14 És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
A fool also multiplieth words: [yet] man knoweth not what shall be; and that which shall be after him, who can tell him?
15 A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
The labour of fools wearieth every one of them, for he knoweth not how to go to the city.
16 Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
Woe to thee, O land, when thy king is a child, and thy princes eat in the morning!
17 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért.
Happy art thou, O land, when thy king is the son of nobles, and thy princes eat in due season, for strength, and not for drunkenness!
18 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
By slothfulness the roof sinketh in; and through idleness of the hands the house leaketh.
19 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
A feast is made for laughter, and wine maketh glad the life: and money answereth all things.
20 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
Curse not the king, no, not in thy thought; and curse not the rich in thy bedchamber: for a bird of the air shall carry the voice, and that which hath wings shall tell the matter.
