Prédikátor 10
1 A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
Dead flies cause the precious oil of the apothecary to become stinking and foaming; so doth a little folly him that is valued for wisdom and honor.
2 A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
The heart of a wise man is at his right hand; but the heart of a fool is at his left.
3 A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
Yea also, on whatever way the fool walketh, doth he lack proper sense, and he saith to all that he is a fool.
4 Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for submissiveness causeth great offences to be avoided.
5 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
There is an evil which I have seen under the sun, like an error which proceedeth from the ruler:
6 Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.
Folly is set in great high places, and the rich sit in lowness.
7 Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
I have seen servants on horses, and princes walking like servants upon the ground.—
8 A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
He that diggeth a pit will fall into it; and him who breaketh down a fence—a serpent will bite him.
9 A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
Whoso removeth stones will be hurt through them; and he that cleaveth wood will be endangered thereby.
10 Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
If the iron be blunt, and man do not whet the edge, then must he exert more strength; but the advantage of making it properly sharp is wisdom.
11 Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
If the serpent do bite because no one uttered a charm, then hath the man that can use his tongue [in charming] no preference.—
12 A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
The words of a wise man's mouth [bring] grace; but the lips of a fool will destroy himself.
13 Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság.
The beginning of the words of his mouth is foolishness; and the last that cometh out of his mouth is evil-bringing madness.
14 És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
The fool also multiplieth words; [but] a man cannot know what is to be; and what is to be after him, who can tell him?
15 A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
The toil of the foolish will weary every one of them, because he knoweth not how to go to the city.—
16 Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
Woe to thee, O land, when thy king is lowminded, and when thy princes eat in the morning!
17 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért.
Happy art thou, O land, when thy king is noble-spirited, and thy princes eat in proper time, for strengthening, and not for gluttony!—
18 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
Through slothful hands the rafters will sink; and through idleness of the hands the house will become leaky.
19 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
For gay pleasure they prepare a feast, and wine is to make the living joyful; but money procureth all things.
20 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
Even in thy thought thou must not curse a king; and in thy bed-chambers do not curse the rich; for a bird of the air can carry the sound, and that which hath wings can tell the word.
