< Prédikátor 10 >
1 A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
死蒼蠅使做香的膏油發出臭氣; 這樣,一點愚昧也能敗壞智慧和尊榮。
2 A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
智慧人的心居右; 愚昧人的心居左。
3 A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
並且愚昧人行路顯出無知, 對眾人說,他是愚昧人。
4 Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
掌權者的心若向你發怒, 不要離開你的本位, 因為柔和能免大過。
5 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
我見日光之下有一件禍患, 似乎出於掌權的錯誤,
6 Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.
就是愚昧人立在高位; 富足人坐在低位。
7 Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
我見過僕人騎馬, 王子像僕人在地上步行。
8 A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
挖陷坑的,自己必掉在其中; 拆牆垣的,必為蛇所咬。
9 A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
鑿開石頭的,必受損傷; 劈開木頭的,必遭危險。
10 Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
鐵器鈍了,若不將刃磨快,就必多費氣力; 但得智慧指教,便有益處。
11 Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
未行法術以先,蛇若咬人, 後行法術也是無益。
12 A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
智慧人的口說出恩言; 愚昧人的嘴吞滅自己。
13 Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság.
他口中的言語起頭是愚昧; 他話的末尾是奸惡的狂妄。
14 És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
愚昧人多有言語, 人卻不知將來有甚麼事; 他身後的事誰能告訴他呢?
15 A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
凡愚昧人,他的勞碌使自己困乏, 因為連進城的路,他也不知道。
16 Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
邦國啊,你的王若是孩童, 你的群臣早晨宴樂, 你就有禍了!
17 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért.
邦國啊,你的王若是貴冑之子, 你的群臣按時吃喝, 為要補力,不為酒醉, 你就有福了!
18 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
因人懶惰,房頂塌下; 因人手懶,房屋滴漏。
19 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
設擺筵席是為喜笑。 酒能使人快活; 錢能叫萬事應心。
20 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
你不可咒詛君王, 也不可心懷此念; 在你臥房也不可咒詛富戶。 因為空中的鳥必傳揚這聲音, 有翅膀的也必述說這事。