5 Mózes 8
1 Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.
You must keep all the commands that I am giving you today, so that you may live and multiply, and go in and possess the land that Yahweh swore to your fathers.
2 És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?
You will call to mind all the ways that Yahweh your God has led you these forty years in the wilderness, in order that he might humble you, that he might test you to know what was in your heart, as to whether you would keep his commandments or not.
3 És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.
He humbled you, and made you hunger, and fed you with manna, which you had not known and which your fathers had not known. He did that to make you know that it is not by bread alone that people live; rather, it is by everything that proceeds out of the mouth of Yahweh that people live.
4 A te ruházatod le nem kopott rólad, sem a te lábad meg nem dagadott immár negyven esztendőtől fogva.
Your clothing did not wear out and fall off you, and your feet did not swell up during those forty years.
5 Gondold meg azért a te szívedben, hogy a miképen megfenyíti az ember az ő gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened;
You will think about in your heart, how, as a man disciplines his son, so Yahweh your God disciplines you.
6 És őrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed.
You will keep the commandments of Yahweh your God, so that you might walk in his ways and honor him.
7 Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged; bővizű patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földére, a melyek a völgyekben és a hegyeken fakadnak.
For Yahweh your God is bringing you into a good land, a land of brooks of water, of fountains and springs, flowing out into valleys and among hills;
8 Búza-, árpa-, szőlőtő- fige- és gránátalma-termő földre, faolaj- és méz-termő földre.
a land of wheat and barley, of vines, fig trees, and pomegranates; a land of olive trees and honey.
9 Oly földre, a melyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és a hol semmiben sem szűkölködöl; oly földre, a melynek kövei vas, és a melynek hegyeiből rezet vághatsz!
It is a land in which you will eat bread without lack, and where you will not go without anything; a land whose stones are made of iron, and out of whose hills you may dig copper.
10 Ha azért eszel majd és megelégszel: dícsérjed az Urat, a te Istenedet azért a jó földért, a melyet néked adott.
You will eat and be full, and you will bless Yahweh your God for the good land that he has given you.
11 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről, meg nem tartván az ő parancsolatait, végzéseit, rendeléseit, a melyeket én parancsolok néked e mai napon;
Be careful that you do not forget Yahweh your God, and that you do not neglect his commandments, his ordinances, and his statutes that I am commanding you today,
12 Hogy mikor eszel és jól lakol, és szép házakat építesz, és lakozol azokban;
otherwise, when you eat and are full, and when you build good houses and live in them, your heart will be lifted up.
13 És mikor a te barmaid és juhaid megsokasodnak, és ezüstöd és aranyad is megsokasodik, és minden jószágod megszaporodik:
Be careful when your herds and flocks multiply and when your silver and gold increase, and all that you have is multiplied,
14 Fel ne fuvalkodjék akkor a te szíved, és el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről, a ki kihozott téged Égyiptom földéből, a szolgaságnak házából;
then your heart becomes lifted up and you forget Yahweh your God, who brought you out of the land of Egypt, out of the house of bondage.
15 A ki vezérlett téged a tüzes kígyóknak, skorpióknak, és szomjúságnak nagy és rettenetes pusztáján, a melyben víz nem vala; a ki vizet ada néked a kemény kősziklából;
Do not forget him who led you through the great and terrifying wilderness, with its fiery serpents and scorpions and thirsty ground where there was no water, who brought you water out of the rock of flint.
16 A ki mannával étete téged a pusztában, a mit nem ismertek a te atyáid, hogy megsanyargasson és hogy megpróbáljon téged, és jól tegyen veled azután:
He fed you in the wilderness with manna that your ancestors had never known, so that he might humble you and test you, to do you good in the end,
17 És ne mondjad ezt a te szívedben: Az én hatalmam, és az én kezemnek ereje szerzette nékem e gazdagságot!
but you may say in your heart, 'My power and the might of my hand acquired all this wealth.'
18 Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, mert ő az, a ki erőt ád néked a gazdagságnak megszerzésére, hogy megerősítse az ő szövetségét, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, miképen e mai napon van.
But you will call to mind Yahweh your God, for it is he who gives you the power to get wealth; that he may establish his covenant that he swore to your fathers, as it is today.
19 Ha pedig teljesen megfelejtkezel az Úrról, a te Istenedről, és idegen istenek után jársz, és azoknak szolgálsz, és meghajtod magadat azoknak; bizonyságot tészek e mai napon ti ellenetek, hogy végképen elvesztek.
It will happen that, if you will forget Yahweh your God and walk after other gods, worship them, and reverence them, I testify against you today that you will surely perish.
20 Mint azok a nemzetek, a kiket az Úr elveszt előletek, azonképen vesztek el; azért mert nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára.
Like the nations that Yahweh is making to perish before you, so will you perish, because you would not listen to the voice of Yahweh your God.
