< 5 Mózes 7 >
1 Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a melyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled a Khitteust, a Girgazeust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust, és a Jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket;
När Herren din Gud förer dig in uti det land, der du inkomma skall, till att intaga det, och nederlägger mycket folk för dig; de Hetheer, Girgaseer, Amoreer, Cananeer, Pheriseer, Heveer och Jebuseer, sjuhanda folk, de som större äro och mägtigare än du;
2 És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velök szövetséget, és ne könyörülj rajtok.
Och när Herren din Gud gifver dem för dig, att du slår dem, så skall du gifva dem tillspillo, och intet förbund med dem göra, eller någon gunst bevisa dem;
3 Sógorságot se szerezz ő velök, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak;
Och skall intet befrynda dig med dem; edra döttrar skall du icke gifva deras söner, och deras döttrar skolen I icke taga edrom sönom;
4 Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar kipusztít titeket.
Förty de varda dragande edra söner ifrå mig, så att de tjena andra gudar; så varder då Herrans vrede förgrymmandes sig öfver eder, och snarliga förgör eder;
5 Hanem így cselekedjetek velök: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg.
Utan alltså skolen I göra med dem: Deras altare skolen I nederrifva, deras stodar nederbryta, deras lundar afhugga, och deras afgudar uppbränna med elde.
6 Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén.
Ty du äst ett heligt folk Herranom dinom Gud; dig hafver Herren din Gud utvalt till att du skall vara hans eget folk, utaf all de folk som på jordene äro.
7 Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok;
Icke hafver Herren upptagit och utvalt eder derföre, att I större på talet ären än annat folk; ty du äst minst i all folk;
8 Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, a melylyel megesküdt volt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az égyiptombeli Faraó királynak kezéből.
Utan derföre, att Herren älskade eder, och att han skulle hålla sin ed, som han edra fäder svorit hade, hafver Herren utfört eder med mägtiga hand; och hafver frälst dig utu träldomens hus, utu Pharaos hand, Konungens i Egypten.
9 És hogy megtudjad, hogy az Úr, a te Istened, ő az Isten, a hívséges Isten, a ki megtartja a szövetséget és az irgalmasságot ezeríziglen azok iránt, a kik őt szeretik, és az ő parancsolatait megtartják.
Så skall du nu veta, att Herren din Gud är en Gud, en trofast Gud, hållandes förbund och barmhertighet dem som älska honom, och hålla hans bud, i tusende leder;
10 De megfizet azoknak személy szerint, a kik őt gyűlölik, elvesztvén őket; nem késlekedik az ellen, a ki gyűlöli őt, megfizet annak személy szerint.
Och vedergäller dem som hata honom, för sitt ansigte, så att han förgör dem; och skall icke fördröjat, att han dem vedergäller för sitt ansigte, som hata honom.
11 Tartsd meg azért a parancsolatot, a rendeléseket és végzéseket, a melyeket én e mai napon parancsolok néked, hogy azokat cselekedjed.
Så behåll nu de bud, och lag, och rätter, som jag dig bjuder i denna dag, att du gör derefter.
12 Ha pedig engedelmeskedtek e végzéseknek, és megtartjátok, és teljesítitek azokat: az Úr, a te Istened is megtartja néked a szövetséget és irgalmasságot, a mely felől megesküdött a te atyáidnak.
Och när I dessa rätter hören, och hållen dem, och gören derefter, så varder Herren din Gud ock hållandes det förbund och barmhertighet, som han dina fäder svorit hafver.
13 És szeretni fog téged, és megáld téged, és megsokasít téged; és megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét: gabonádat, mustodat és olajodat; teheneid fajzását és juhaidnak ellését azon a földön, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, hogy néked adja azt.
Han skall älska dig, välsigna och föröka; och skall välsigna dins lifs frukt, och dins lands frukt, dina säd, vin och oljo, fruktena af dina kor, och fruktena af din får, på landet, som han dina fäder svorit hafver att gifva dig.
14 Áldottabb lészesz minden népnél; nem lészen közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között meddő.
Välsignad varder du utöfver all folk; ingen ibland dig skall vara ofruktsam, ej heller ibland din boskap.
15 És távol tart az Úr te tőled minden betegséget, és Égyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, a melyeket ismersz; nem veti azokat te reád, hanem mind azokra, a kik gyűlölnek téged.
Herren skall taga ifrå dig all krankhet, och skall icke kasta dig någon de Egyptiers onda sjukdom uppå, hvilka du förnummit hafver; men han skall kasta dem på alla dem som dig hata.
16 És megemészted mind a népeket, a melyeket néked ád az Úr, a te Istened; ne kedvezzen a te szemed nékik, és ne tiszteld az ő isteneit; mert tőr gyanánt volna az néked.
Du skall uppfräta allt det folk, som Herren din Gud dig gifvandes varder; du skall icke skona dem, och icke tjena deras gudar; ty det vorde dig till en snaro.
17 Ha azt mondod a te szívedben: Többen vannak e népek, mint én, miképen űzhetem én ki őket?
Om du säger i ditt hjerta: Detta folk är mer än jag; huru kan jag fördrifva dem?
18 Ne félj tőlök; emlékezzél meg csak azokról, a miket cselekedett az Úr, a te Istened a Faraóval és mind az égyiptombeliekkel:
Så frukta dig intet för dem; tänk uppå hvad Herren din Gud gjorde Pharao, och alla Egyptier;
19 A nagy kisértésekről, a melyeket láttak a te szemeid, és a jelekről és csudákról; az erős kézről, és a kinyujtott karról, a melylyel kihozott téged az Úr, a te Istened! Így cselekeszik az Úr, a te Istened minden néppel, a melytől te félsz.
Med stor försökelse, som du med ögonen sett hafver, och med tecken och under, och genom mägtiga hand och uträcktom arm, med hvilko Herren din Gud dig utförde. Alltså skall Herren din Gud göra allom folkom, som du fruktar före.
20 Sőt még a darázsokat is rájok bocsátja az Úr, a te Istened mind addig, míglen elvesznek azok is, a kik megmaradtak, és a kik elrejtőztek te előled.
Dertill skall Herren din Gud sända ibland dem getingar, intilldess förgjordt varder hvad som qvart är, och sig för dig förgömmer.
21 Ne rettenj meg azok előtt, mert közötted van az Úr, a te Istened, nagy és rettenetes Isten!
Grufva dig intet för dem; ty Herren din Gud är ibland dig, den store och förfärlige Guden.
22 És lassan-lassan kiűzi az Úr, a te Istened e népeket te előled. Nem lehet őket hirtelen kipusztítanod, hogy a mezei vadak meg ne sokasodjanak ellened!
Han, Herren din Gud, skall utrota dessa folken för dig, med tiden, det ena efter det andra; du kan icke hastigt förgöra dem, på det att djuren icke skola förökas emot dig på markene.
23 De az Úr, a te Istened elődbe veti őket, és nagy romlással rontja meg őket, míglen elvesznek.
Herren din Gud skall gifva dem för dig, och skall slå dem med stort slag, intilldess han förgör dem;
24 Az ő királyaikat is kezedbe adja, hogy eltöröljed az ő nevöket az ég alól; senki ellened nem állhat, míglen elveszted őket.
Och skall gifva deras Konungar i dina händer, och du skall förgöra deras namn under himmelen; ingen skall kunna dig emotstå, tilldess du förgör dem.
25 Az ő isteneiknek faragott képeit tűzzel égesd meg; az azokon lévő ezüstöt és aranyat meg ne kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tőrbe ne essél miatta; mert útálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt.
Deras afgudars beläte skall du bränna upp i elde; och skall intet begära utaf silfret eller guldet, som deruppå är, eller taga det till dig, på det att du icke skall förtaga dig derutinnan: ty sådant är Herranom dinom Gud en styggelse.
26 Útálatosságot pedig ne vígy be a te házadba, hogy átokká ne légy, mint az, hanem megvetvén vesd meg azt, és útálván útáld meg azt, mert átkozott.
Derföre skall du icke föra den styggelsen in uti ditt hus, att du icke varder tillspillogifven, såsom ock det är; utan du skall hafva en vämjelse och styggelse dervid; ty det är tillspillogifvet.