5 Mózes 6

1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt;

Torej to so zapovedi, zakoni in sodbe, ki jih je Gospod, vaš Bog, zapovedal, da vas učim, da jih boste lahko izpolnjevali v deželi, kamor greste, da jo vzamete v last,

2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.

da se boš lahko bal Gospoda, svojega Boga, da boš ohranjal vse njegove zakone in njegove zapovedi, ki sem ti jih zapovedal: ti, tvoj sin in sin tvojega sina, vse dni tvojega življenja in da bodo tvoji dnevi lahko podaljšani.

3 Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked.

Poslušaj torej, oh Izrael in obeležuj, da to storiš, da bo lahko dobro s teboj in da boš lahko mogočno povečan, kakor ti je obljubil Gospod, Bog tvojih očetov, v deželi, kjer tečeta mleko in med.

4 Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!

Poslušaj, oh Izrael: › Gospod, naš Bog, je edini Gospod

5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.

in ljubil boš Gospoda, svojega Boga, z vsem svojim srcem in z vso svojo dušo in z vso svojo močjo.‹

6 És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.

In te besede, ki sem ti jih danes zapovedal, bodo v tvojem srcu.

7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.

In ti jih boš marljivo učil svoje otroke in boš govoril o njih, ko sediš v svoji hiši, ko hodiš po poti, ko se uležeš in ko vstajaš.

8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.

Privezal si jih boš za znamenje na roko in te bodo kot načelek med tvojimi očmi.

9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.

Napisal jih boš na podboje svoje hiše in na svoja velika vrata.

10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél;

In zgodilo se bo, ko te bo Gospod, tvoj Bog, privedel v deželo, ki jo je prisegel tvojim očetom, Abrahamu, Izaku in Jakobu, da ti da velika in čedna mesta, ki jih nisi zgradil

11 És minden jóval telt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel:

in hiše, polne vseh dobrih stvari, ki jih nisi napolnil in izkopane vodnjake, ki jih nisi izkopal, vinograde in oljke, ki jih nisi zasadil; ko jih boš jedel in boš sit,

12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földéről, a szolgaságnak házából!

potem se pazi, da ne pozabiš Gospoda, ki te je privedel iz egiptovske dežele, iz hiše sužnosti.

13 Féljed az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.

Bal se boš Gospoda, svojega Boga in mu služil in prisegal pri njegovem imenu.

14 Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak;

Ne boste šli za drugimi bogovi, bogovi ljudstev, ki so naokoli vas

15 (Mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne törüljön téged a föld színéről.

(kajti Gospod, tvoj Bog, je med vami ljubosumen Bog), da ne bi bila zoper tebe vžgana jeza Gospoda, tvojega Boga in te uniči iz obličja zemlje.

16 Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen megkísértettétek Maszszában!

Ne boste skušali Gospoda, svojega Boga, kakor ste ga skušali v Masi.

17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az ő bizonyságait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked.

Marljivo boste varovali zapovedi Gospoda, svojega Boga, njegova pričevanja in njegove zakone, ki ti jih je zapovedal.

18 És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak.

Storil boš to, kar je prav in dobro v Gospodovih očeh, da bo lahko dobro s teboj in da lahko vstopiš in vzameš v last dobro deželo, ki jo je Gospod prisegel tvojim očetom,

19 Hogy elűzzed minden ellenségedet a te színed elől, a mint megmondotta az Úr.

da pred teboj prežene vse tvoje sovražnike, kakor je govoril Gospod.

20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire valók e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:

In ko te tvoj sin sprašuje v času, ki pride, rekoč: ›Kaj pomenijo pričevanja, zakoni in sodbe, ki vam jih je zapovedal Gospod, naš Bog?‹

21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.

Potem boš svojemu sinu rekel: ›V Egiptu smo bili faraonovi sužnji in Gospod nas je z mogočno roko privedel iz Egipta.

22 És tőn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csudákat a Faraón és az ő egész háznépén, a mi szemeink láttára.

Gospod je pred našimi očmi nad Egiptom, nad faraonom in nad vso njegovo hišo pokazal znamenja in čudeže, velika in boleča

23 Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felől megesküdött a mi atyáinknak.

in nas odvedel od tam, da bi nas lahko privedel noter, da nam da deželo, ki jo je prisegel našim očetom.

24 És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.

Gospod nam je zapovedal, da izvršujemo vse te zakone, da se vedno bojimo Gospoda, svojega Boga, za naše dobro, da nas lahko ohrani žive, kakor je to na ta dan.

25 És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, a miképen megparancsolta nékünk.

In to bo naša pravičnost, če obeležujemo vse te zapovedi pred Gospodom, svojim Bogom, kakor nam je zapovedal.‹