5 Mózes 29

1 Ezek annak a szövetségnek ígéi, a mely felől megparancsolta az Úr Mózesnek, hogy kösse meg azt Izráel fiaival Moábnak földén, azon a szövetségen kivül, a melyet kötött vala velök a Hóreben.

Magi e weche mag singruok mane Jehova Nyasaye ochiko Musa mondo omi jo-Israel otim kane gin Moab, kaachiel gi singruok mane osetimo kodgi Horeb.

2 És előhivatá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Ti láttátok mind azt, a mit szemeitek előtt cselekedett az Úr Égyiptom földén a Faraóval és minden ő szolgájával, és egész földével:

Musa noluongo jo-Israel duto mowachonegi niya, Useneno gi wangʼu gik moko duto mane Jehova Nyasaye otimo Misri ne Farao, jodonge duto, to gi pinyno.

3 A nagy kísértéseket, a melyeket láttak a te szemeid, a jeleket és ama nagy csudákat.

Ne uneno gi wangʼu timbe madongo mane gin ranyisi gi honni.

4 De nem adott az Úr néktek szívet, hogy jól értsetek, szemeket, hogy lássatok, és füleket, hogy halljatok, mind e mai napig.

To nyaka chil kawuono pok Jehova Nyasaye imiyou paro mar ngʼeyo, mar neno kata it mar winjo.

5 Mindamellett is vezérlettelek titeket a pusztában negyven esztendeig; nem koptak le a ti ruháitok rólatok, és a te sarud sem kopott le lábadról.

E kinde mag higni piero angʼwen kane atelonu e thim lepu ne ok oti kata wuocheu bende ok oti.

6 Kenyeret nem ettetek, sem bort, sem részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Ne ok uchamo makati kata madho divai kata gima mero ji ne atimo mano mondo ungʼe ni An e Jehova Nyasaye ma Nyasachu.

7 És eljutottatok e helyre, és kijöve előnkbe Szíhon, Hesbonnak királya, és Óg, Básánnak királya, hogy megütközzenek velünk, de megvertük őket.

Kane uchopo ka, Sihon ruodh Heshbon kod Og ruodh Bashan ne omonjowa to ne waloyogi.

8 És elvettük az ő földjöket, és odaadtuk örökségül a Rubenitáknak, Gáditáknak és a Manassé-törzs felének.

Ne wakawo pinygi mi wamiyo jo-Reuben, jo-Gad kod nus mar dhood jo-Manase kaka girkeni.

9 Tartsátok meg azért e szövetségnek ígéit, és a szerint cselekedjetek, hogy szerencsések legyetek mindenben, a mit cselekesztek.

Nyaka urit weche mag singruokgi mondo mi udongi kuom gik moko duto mutimo.

10 Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: a ti főembereitek, törzseitek, véneitek és a ti tiszttartóitok, Izráelnek minden férfia;

Kawuononi uchungʼ uduto e nyim Jehova Nyasaye ma Nyasachu ka un kaachiel gi jotendu, jou madongo, jodongu, jotendu mamoko, kod jo-Israel duto machwo,

11 A ti kicsinyeitek, feleségeitek és a te jövevényed, a ki a te táborodban van, sőt favágóid és vízmerítőid is;

kaachiel gi nyithindu kod mondu, to gi jopinje mamoko modak e kembeu kabaronu yien kendo umbonu pi.

12 Hogy szövetségre lépjetek az Úrral, a ti Istenetekkel, és pedig az ő esküjével erősített kötésre, a melyet ma köt meg veled az Úr, a te Istened;

Uchungo ka mondo utim singruok gi Jehova Nyasaye ma Nyasachu, singruok ma Jehova Nyasaye timo kodu kawuononi gi kwongʼruok chopo kare,

13 Hogy az ő népévé emeljen ma téged, ő pedig legyen néked Istened, a miképen szólott néked, és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

mondo oyieru adimba kaka joge, ka obedo Nyasachu kaka ne osingore ne kwereu ma Ibrahim, Isaka kod Jakobo.

14 És nem csak ti veletek kötöm én e szövetséges, és ez esküvéses kötést,

Atimo singruokni ka akwongʼora kawuono, ok gi un kende

15 Hanem azzal, a ki itt van velünk, és itt áll e mai napon az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, és azzal is, a ki nincsen e mai napon itt velünk.

ma uchungʼ ka kodwa kawuononi e nyim Jehova Nyasaye ma Nyasachwa, to atime nyaka gi joma onge kodwa ka kawuono.

16 (Mert ti tudjátok miképen laktunk Égyiptomnak földén, és miképen jöttünk által a nemzetek között, a kiken általjöttetek.

Un ungʼeyo kaka ne wadak Misri kendo kaka ne wakalo e kind pinje ka wabiro ka.

17 És láttátok az ő undokságaikat és bálványaikat: fát és követ, ezüstöt és aranyat, a melyek nálok vannak.)

Ne uneno gik mamono ma gilamo kod kido mag nyisechegi manono molos gi yien kod kite, kaachiel gi mago mag fedha gi dhahabu.

18 Vajha ne lenne közöttetek férfi vagy asszony, nemzetség vagy törzs, a kinek szíve elforduljon e napon az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy elmenjen és szolgáljon e nemzetek isteneinek; vajha ne lenne köztetek méreg- és ürömtermő gyökér!

Neuru ni onge dichwo kata dhako, anywola kata dhoot moro e dieru kawuono ma chunye lokore weyo Jehova Nyasaye ma Nyasachwa kadhi lamo nyiseche mag jopinjego; bende neuru ni onge yath manyago olemo makech mar richo.

19 És ha lesz, a ki hallja ez esküvéses kötésnek ígéit, és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: Békességem lesz nékem, ha a szívem gondolata szerint járok is, (hogy a részeg és a szomjas együtt veszszenek):

Ka ngʼat ma kamano owinjo weche mag singruok mi omiyore gweth kende kendo owacho e chunye niya, “Onge gima biro tima kata obedo ni asetimo mana giga awuon maparo.” Magi duto nokel masira ne pinje mag pi to gi kuonde motwo.

20 Nem akar majd az Úr annak megbocsátani, sőt felgerjed akkor az Úrnak haragja és búsulása az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, a mely meg van írva e könyvben, és eltörli az Úr annak nevét az ég alól.

Jehova Nyasaye ok nowene ngʼatno richone, kendo mirimbe mager nowangʼ ngʼatno ka mach. Kwongʼ duto mondikie kitabuni nomake kendo Jehova Nyasaye noruch nyinge oko e bwo pinyni.

21 És kiválasztja azt az Úr veszedelemre, Izráelnek minden törzse közül, a szövetségnek minden átka szerint, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben.

Jehova Nyasaye nopoge kuom dhout Israel duto mi none masira kaluwore gi singruok duto mag kwongʼ mondiki ei Kitabuni mar Chik.

22 És ezt fogja mondani a következő nemzedék, a ti fiaitok, a kik ti utánatok támadnak, és az idegen, a ki messze földről jön el, ha látni fogják e földnek csapásait és nyomorúságait, a melyekkel megnyomorította azt az Úr:

Nyithindu manobi bangʼu to gi jopinje moa mabor none kit kwongʼ duto modonjo e piny kod tuoche mayoreyore ma Jehova Nyasaye osekelo kuomgi.

23 Kénkő és só égette ki egész földjét, be sem vethető, semmit nem terem, és semmi fű sem nevekedik rajta; olyan, mint Sodomának, Gomorának, Ádmának és Czeboimnak elsülyesztett helye, a melyeket elsülyesztett az Úr haragjában és búsulásában.

Piny duto nowangʼ gi mach kendo notim chumbi, maonge gima opidhi manobedie, kata gima dongo ok none, bende onge kata mana alode manodongie. Nokethre mana ka Sodom gi Gomora gi Adma kod Zeboim mane Jehova Nyasaye oketho ka mirima nomake.

24 Azt fogják majd kérdezni mind a nemzetek: Miért cselekedett az Úr így ezzel a földdel? Micsoda nagy felgerjedése ez a haragnak?

Pinje duto nopenjre niya, “Angʼo momiyo Jehova Nyasaye otimo ma ne pinyni? Angʼo momiyo mirima mager omake malich kama?”

25 És ezt mondják majd: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő atyáik Istenének szövetségét, a melyet akkor kötött velök, a mikor kihozta őket Égyiptom földéről;

To nodwokgi niya, “Nikech jogi ne ojwangʼo singruok mar Jehova Nyasaye, ma Nyasach kweregi mane otimo kodgi kogologi e piny Misri.

26 És elmentek, és szolgáltak idegen isteneket, és imádták azokat; olyan isteneket, a kiket nem ismertek volt és nem adott nékik az Isten.

Negidhi mi gilamo nyiseche moko nono ma gikulorenegi, nyiseche mane ok gingʼeyo, ma gin nyiseche mane ok imiyogi mondo gilam.

27 És felgerjedett az Úrnak haragja e föld ellen, hogy reá hozza mindazt az átkot, a mely meg van írva e könyvben.

Emomiyo mirimb Jehova Nyasaye nowangʼo pinyni, kokelo kuomgi kwongʼ duto ma ondiki e kitabuni.

28 És kigyomlálta őket az Úr az ő földjökről haragjában, búsulásában és nagy indulatjában; és vetette őket más földre, a mint mai nap is van.

Kane Jehova Nyasaye iye owangʼ ka en gi mirima mager, nogologi oko mi oterogi e piny moro ma pod gintiere nyaka chil kawuono.”

29 A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük.

Gik mopondo duto ni e lwet Jehova Nyasaye ma Nyasachwa, to gik mofwenynwa gin magwa kod nyithindwa nyaka chiengʼ, mondo mi walu weche duto mondiki e kitabuni.