5 Mózes 26
1 Mikor pedig bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és bírni fogod azt, és lakozol abban:
Pea ʻe hoko ʻo pehē, “ʻOka ke ka hoko ki he fonua ʻaia ʻoku foaki kiate koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua ko ho tofiʻa, pea kuo ke maʻu ia, mo ke nofo ki ai;
2 Akkor végy a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, a melyet szerezz a te földedből, a melyet az Úr, a te Istened ád néked; és tedd kosárba és menj oda a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az ő neve;
Te ke toʻo ai mei he ngaahi ʻuluaki fua kotoa pē ʻoe fonua ʻaia te ke ʻomi mei ho fonua ʻaia ʻoku foaki kiate koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua, ʻe faʻo ia ki he kato, pea te ke ʻalu ki he potu ʻaia ʻe fili ʻe Sihova ko ho ʻOtua ke ʻai ki ai hono huafa.
3 És menj be a paphoz, a ki abban az időben lesz, és mondjad néki: Vallást teszek ma az Úr előtt, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, a mely felől megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nékünk adja.
Pea te ke ʻalu ki he taulaʻeiki ʻaia ʻoku ʻi ai ʻi he ngaahi ʻaho ko ia, pea ke pehē kiate ia, ‘ʻOku ou fakahā he ʻaho ni kia Sihova ko ho ʻOtua, kuo u haʻu mei he fonua ʻaia naʻe fuakava ai ʻa Sihova ki heʻetau ngaahi tamai ke foaki kiate kitautolu.’
4 És a pap vegye el a kosarat kezedből, és tegye azt az Úrnak, a te Istenednek oltára elé.
Pea ʻe toʻo ʻe he taulaʻeiki ʻae kato mei ho nima, pea ʻe tuku ia ʻi he haʻohaʻonga ʻoe feilaulauʻanga kia Sihova ko ho ʻOtua.
5 És szólj, és mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Veszendő mesopotámiai vala az atyám, és aláment vala Égyiptomba, és jövevény volt ott kevesed magával; nagy, erős és temérdek néppé lőn ottan.
Pea te ke lea ʻo pehē, ʻi he ʻao ʻo Sihova ko ho ʻOtua, ‘Ko ʻeku tamai ko e Silia tei mate, pea naʻe ʻalu hifo ia mo e tokosiʻi ki ʻIsipite, pea ʻāunofo ai, pea naʻe tupu ai ia ko e puleʻanga lahi, mo mālohi, mo tokolahi:
6 Bosszúsággal illetének pedig minket az Égyiptombeliek, és nyomorgatának minket, és vetének reánk kemény szolgálatot.
Pea naʻe fai kovi kiate kimautolu ʻae kakai ʻIsipite, ʻo tautea ʻakimautolu, ʻo hilifaki kiate kimautolu ʻae ngāue fakapōpula lahi:
7 Kiáltánk azért az Úrhoz, a mi atyáink Istenéhez, és meghallgatta az Úr a mi szónkat, és megtekintette a mi nyomorúságunkat, kínunkat és szorongattatásunkat;
Pea ʻi heʻemau tangi kia Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻemau ngaahi tamai, naʻe tokanga ʻa Sihova ki homau leʻo, pea naʻe ʻafio ia ki heʻemau ngaahi mamahi, mo ʻemau ngāue, mo homau fakafiuʻi:
8 És kihozott minket az Úr Égyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal;
Pea naʻe ʻomi ʻe Sihova ʻakimautolu mei ʻIsipite ʻaki ʻae nima māfimafi, mo e nima kuo mafao atu, pea ʻi he ngaahi meʻa fakamanavahē lahi, mo e ngaahi fakaʻilonga, mo e ngaahi meʻa fakaofo:
9 És behozott minket e helyre, és adta nékünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.
Pea kuo ne ʻomi ʻakimautolu ki he potu ni, pea kuo ne foaki kiate kimautolu ʻae fonua ni, ko e fonua ʻoku mahu tāfea ʻi he huʻahuhū mo e honi.
10 Most azért ímé elhoztam ama föld gyümölcsének zsengéjét, a melyet nékem adtál Uram. És rakd le azt az Úr előtt, a te Istened előtt, és imádkozzál az Úr előtt, a te Istened előtt;
Pea ko eni, vakai, kuo u ʻomi ʻae ʻuluaki fua ʻoe fonua ʻaia kuo ke foaki ʻe koe, ʻE Sihova, kiate au.’ “Pea te ke fokotuʻu ia ʻi he ʻao ʻo Sihova ko ho ʻOtua, pea te ke lotu ʻi he ʻao ʻo Sihova ko ho ʻOtua:
11 És örömet találj mindabban a jóban, a melyet ád néked az Úr, a te Istened, és a te házadnépének; te és a lévita, és a jövevény, a ki te közötted van.
Pea te ke fiefia ʻi he lelei kotoa pē ʻaia ʻoku foaki ʻe Sihova ko ho ʻOtua kiate koe, pea ki ho fale, ʻa koe, mo e Livai, mo e muli ʻoku ʻiate kimoutolu.
12 Ha a harmadik esztendőben, a tizednek esztendejében, minden termésedből egészen megadod a tizedet, és adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jól lakjanak:
“He hili hao tukuhau ʻi hono hongofulu ʻoe vahe ʻo hoʻo meʻa kotoa pē ʻi hono tolu ʻoe taʻu, ʻaia ko e taʻu ʻoe tukuhau, pea kuo ke ʻatu ia ki he kau Livai, mo e muli, mo e tamai mate, mo e uitou, koeʻuhi kenau kai ʻi hoʻo ngaahi kolo, pea mākona;
13 Akkor ezt mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Kitakarítottam a szent részt a házból, és oda adtam azt a lévitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek minden te parancsolatod szerint, a melyet parancsoltál nékem; nem hágtam át egyet sem a te parancsolataidból, sem el nem felejtettem!
Pea te ke toki lea koe ʻi he ʻao ʻo Sihova ko ho ʻOtua, Kuo u ʻomi ʻae ngaahi meʻa tapu mei hoku fale, pea kuo u foaki foki ia ki he kau Livai, pea ki he muli, mo e tamai mate, mo e uitou, ʻo hangē ko hoʻo ngaahi fekau kotoa pē ʻaia naʻa ke fekau kiate au: naʻe ʻikai te u talangataʻa ki hoʻo fekau, pea naʻe ʻikai te u fakangalongaloʻi ia:
14 Nem ettem belőle gyászomban, nem pusztítottam belőle tisztátalanul, és halottra sem adtam belőle. Hallgattam az Úrnak, az én Istenemnek szavára; a szerint cselekedtem, a mint parancsoltad nékem.
Naʻe ʻikai te u kai mei ai ʻi heʻeku mamahi, pea naʻe ʻikai siʻi te u toʻo ha meʻa mei ai ʻi he ngāue taʻemaʻa, pe ʻatu ha meʻa mei ai maʻae kakai mate: ka kuo u tokanga ki he leʻo ʻo Sihova ko hoku ʻOtua, pea kuo u fai ʻo fakatatau ki he ngaahi meʻa kuo ke fekau kiate au.
15 Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet.
ʻAfio hifo mei ho ʻafioʻanga māʻoniʻoni mei he langi, pea tāpuaki ho kakai ko ʻIsileli, mo e fonua kuo ke foaki mai kiate kimautolu, ʻo hangē ko hoʻo fuakava ki heʻemau ngaahi tamai, ko e fonua ʻoku mahutāfea ʻi he huʻahuhu mo e honi.
16 E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből!
“Kuo fekau kiate koe he ʻaho ni ʻe Sihova ko ho ʻOtua ke ke fai ʻae ngaahi tuʻutuʻuni mo e ngaahi fakamaau: ko ia ke ke tauhi mo ke fai ki ai ʻaki ho loto kotoa, mo ho laumālie kotoa.
17 Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának;
Kuo ke fakahā he ʻaho ni ko Sihova ko ho ʻOtua, pea te ke ʻalu ʻi hono ngaahi hala, mo ke tauhi ʻene ngaahi tuʻutuʻuni, mo ʻene ngaahi fekau, mo ʻene ngaahi fakamaau, pea te ke tokanga ki hono leʻo:
18 Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod,
Pea kuo fakahā ʻe Sihova he ʻaho ni ko ʻene kakai mahuʻinga ʻakimoutolu, ʻo hangē ko ʻene talaʻofa kiate koe, pea koeʻuhi ke ke tauhi ʻene ngaahi fekau kotoa pē;
19 Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.
Pea ke ne ngaohi koe ke ke māʻolunga lahi ʻi he ngaahi puleʻanga kotoa pē kuo ne ngaohi, ʻi he ongoongolelei, pea ʻi he hingoa, pea ʻi he fakaʻapaʻapa; pea koeʻuhi ke ke hoko ko e kakai māʻoniʻoni kia Sihova ko ho ʻOtua, ʻo hangē ko ʻene folofola.
