5 Mózes 2
1 Annakutána megfordulánk, és indulánk a pusztába a Veres tenger felé, a miképen szólott vala nékem az Úr, és kerülgettük a Szeir hegyét sok ideig.
Chuin gamthip lang jondin ikiheiyun Twipisan lam jon in icheuvin, Pakaiyin asei bang in, Seir molsang lama chun phat sottah lungdong in ivah leleuvin ahi.
2 De szóla az Úr nékem, mondván:
Hichun Pakaiyin hiti hin eiseipeh in,
3 Elég már e hegyet kerülgetnetek, forduljatok észak felé.
Nangho gamthip lah a lungdong in naum sot lheh tauve; sahlam gamkai mano tauvin.
4 Parancsolj azért a népnek, mondván: Mikor általmentek a ti atyátokfiainak, az Ézsaú fiainak határán, a kik Szeirben lakoznak: jóllehet félnek tőletek, mindazáltal igen vigyázzatok!
Thupeh hichengse hi mipi henga seiyin: “Nanghon na sopiu Esau chilhah Edom mite chenna Seir mun na jotpa diu ahi. Edom mite chu kichat nan alhun den theiju ahi, ching theiyun.”
5 Ne ingereljétek őket, mert nem adok az ő földjükből néktek egy talpalatnyit sem; mert Ézsaúnak adtam a Szeir hegyét örökségül.
Aheng uva ima na ngeh lou diu ahi. Ajeh chu keiman Seir gam jouse amaho kapeh ahitan, nangho gambeh neocha jong na kipe theilou diu ahi.
6 Pénzen vásároljatok tőlük enni valót, hogy egyetek, és vizet is pénzen vegyetek tőlük, hogy igyatok,
An leh twi nangai chat uva ahileh, aman napeh uva na kichoh cheh diu ahi.
7 Mert az Úr, a te Istened megáldott téged a te kezednek minden munkájában; tudja, hogy e nagy pusztaságon jársz; immár negyven esztendeje veled van az Úr, a te Istened; nem szűkölködtél semmiben.
Ajeh chu Pakai, Pathen in nabol natoh jouseu phatthei abohtan. Aman gamthip noiya kal nason chan geiyuva pat ave lhih jing in. Kum somli sung in Pakai, Pathen in lhasam louvin na umpiuve.
8 És általmenénk a mi atyánkfiai között, az Ézsaú fiai között, a kik lakoznak vala Szeirben, a síkság útján Eláthtól és Éczjon-Gebertől fogva. Azután megfordulánk és általmenénk a Moáb pusztájának útjára.
Chuin Esau chilhah ho chenna Seir mun igalkai uvin. Arabah phaicham kiti Elath le Ezion-geber akon hungna lampi vang ipeldoh uvin ahi. Hiti chun sahlam nelgam lam juiyin Moab lam ino tauvin ahi.
9 És monda az Úr nékem: Ne hadakozzál Moáb ellen, és ne ingereld azt hadra, mert nem adok az ő földéből néked semmi örökséget; mert a Lót fiainak adtam Art örökségül.
Chuin Pakaiyin aseiyin, “Lot chilhah Moab mite na suhgim lou diu, gal jong na bolkhum lou hel diu ahi. Ar gam Leiset pumpi amaho kapeh ahitan, nangho gam beh neokhat jong na chan thei lou diu ahi.”
10 (Az Emeusok laktak abban annak előtte, nagy nép, sok és szálas, mint az Anákok.
(Mihat Emim mite chu Ar muna ana cheng uvin ahi. Amaho chu asang thei un chule atha u-jong ahat in Anakim mite tobang chu ahiuve.
11 Óriásoknak állíttatnak vala azok is, mint az Anákok, és a Moábiták Emeknek hívták őket.
Emimte le Anakim ho chu Rephaim tinjong akiheuvin, Moab miten vang Emim tin akou un ahi.
12 Szeirben pedig Horeusok laktak az előtt, a kiket az Ézsaú fiai kiűztek, és kiirtottak színök elől, és azoknak helyén laktak, a miképen cselekedék Izráel is az ő örökségének földén, a melyet adott néki az Úr.)
Masang chun Hor mite chu Seir muna ana cheng uvin, hinlah amaho chu Esau chilhahte hotoh gal ana kibol uvin, Hor mite chu ana jamdoh tauvin. Israel miten Canaan mite adel gam uva agam pumpi Pakai in apeh tobang’u ahi.)
13 Most keljetek fel, és menjetek át a Záred patakán; és átkelénk a Záred patakán.
Mose’n avelin aseiyin, ‘Chuin Pakaiyin iheng uva hiti hin aseiye, Zered galkai ding in che uvin, ati bang in igalkai tauvin ahi.
14 Az idő pedig, a melyet eljáránk Kádes-Barneától, míg általmenénk a Záred patakán, harmincznyolcz esztendő, a mely alatt kiveszett a hadra való férfiak egész nemzetsége a táborból, a mint megesküdt vala az Úr nékik.
Kadesh Burnea ihin dalhah kal-u kum somthum le get ahitan, Pasal galsat thei jouse gamthip la h a athisoh tauve. Hichu Pakaiyin atep banga thilsoh ahi.
15 E felett az Úrnak keze is vala ő rajtok, hogy elveszítse őket a táborból az ő kipusztulásukig.
Pakaiyin asuh manghel kahseuvin, amaho chu adou in ahi.
16 És lőn, hogy a mint a hadakozó férfiak mind elpusztulának, kihalván a nép közül.
Galbol thei pasal jouse athi gam phat chun,
17 Így szóla az Úr nékem, mondván:
Pakaiyin ka henga hiti hin aseiyin,
18 Ma te általmégy a Moáb határán Ar felé,
Tunia hi Ar muna pat Moab gamgi na galkai diu
19 És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne háborgasd őket, ne is ingereld őket, mert nem adok néked az Ammon fiainak földjéből örökséget, mert a Lót fiainak adtam azt örökségül.
Lot chilhah Ammon mite chenna nalut diu, hinlah amaho na suhgim lou diu gal jong nabol khum lou diu ahi. Hiche gam hi Ammon mite kapeh ahitan, agam hi nnag ho kapeh thei louding ahitai.
20 (Óriások földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten, a kiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak.
(Hiche gam chu Rephaim mite gam'a ana kihe ahin, Ammon miten vang Zamzummim mite atiuve.
21 Ez a nép nagy, sok és szálas volt, valamint az Anákok, de kivesztette őket az Úr azok színe elől, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén;
Amaho jong chu asang thei un chule athau ahat thei uvin Anakim mite tobang ahiuve. Hinlah Pakaiyin amaho chu asugamhel tauvin ahileh, chuin Ammon miten agam alo tauve.
22 A miképen cselekedett az Ézsaú fiaival is, a kik Szeir hegyén laknak, a mikor kiveszté előlök a Horeusokat, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén mind e mai napig.
Pakaiyin Seir muna Esau chilhahte dinga na-atoh bang bang in abol in chule Hor mite asugam in ahileh hiche muna chun amaho acheng tauvin ahi. Hijeh chun Esau chilhahte tuni changeiyin acheng tauvin ahi.
23 Az Avveusokat is, a kik falvakban laknak vala Gázáig, kiirtották a Káftoreusok a kik kijöttek volt Káftorból, és lakának azoknak helyén.)
Hiche tobang hin Crete apat Caphtorit mite chunga thilsoh ana lhung in, Avvit mite chu anasu-gam hel uvin, Gaza khopi chan alo tauve.)
24 Keljetek fel azért, induljatok, menjetek át az Arnon patakán; lásd: kezedbe adtam Szihont, Hesbonnak királyát: az Emoreust, és annak földét; kezdj hozzá, foglald el azt, és hadakozzál ő ellene.
Mose’n avelin aseiyin, ‘Pakaiyin hiti hin aseiye, tun Arnon Gorge mun galkai ding in che tauvin! Vetan, Sihon, Amorite Hesbon lengpa khu nakhut uva kapeh doh ding chule agam pumpi nangma na chan ding ahi. Nokhum unlang agam khu lo tauvin.
25 E napon kezdem rábocsátani a népekre, hogy féljenek és rettegjenek tőled az egész ég alatt, és a kik híredet hallják, rendüljenek meg és reszkessenek te előtted.
Tu nikhoa kipat gam Leiset a cheng mihemte chunga tijatna kalhun sah ding ahi. Nachung chang thu-u ahin jah doh tenguleh kichat nan alhun den diu ahi.
26 És követeket küldék a Kedemót pusztából Szihonhoz, Hesbon királyához békességes beszéddel ezt izenvén:
Mose’n aseikit in, ‘Kadeshmoth gamthip apat Heshbon lengpa Sihon henga chamna thuseiyin palai khat kasol in:
27 Hadd menjek át a te földeden! Útról-útra megyek, nem térek le se jobbra, se balra.
Nagam sung ka jotpa diu ahi. Lampi jeng ka jotpa diu amavang, akimvel lah kahopa lou diu ahi.
28 Eleséget pénzen adj nékem, hogy egyem; vizet is pénzen adj nékem, hogy igyam; csak gyalog hadd megyek át:
Anneh ding le twidon ding neipe uvin, hichu aman kapeh diu ahi. Thil ijakai chung chona kangai chat pipen uchu ahileh nagam ka jotpa uva kagal kai diu hi ahi.
29 A miképen cselekedtek én velem az Ézsaú fiai, a kik Szeirben laknak; és a Moábiták, a kik Arban laknak; míglen átmegyek a Jordánon arra a földre, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk!
Seir muna Esau chilhahten agam kajotpa uva ka galkai nadiu eiphal peh uvin, hiche tobang chun Ar muna cheng Moab mite jeng in jong abol uvin ahi. Hijeh chun Pakai, Pathen in eipeh nau gam Jordan vadung ka gal kaithei na diuvin nagam sung nei jotsah tauvin katiuve.
30 De nem akarta Szihon, Hesbon királya, hogy átmenjünk ő rajta, mert megkeményítette volt az Úr, a te Istened az ő lelkét, és engedetlenné tette az Ő szívét, hogy a te kezedbe adja őt, a mint nyilván van e mai napon.
Hinlah Heshbon muna Sihon lengpan agamsung hopa ding chu anom tapoi, ajeh chu Pakai, Pathen in Sihon lengpa lungthim chu asutah in chuin Pakaiyin eiki thopi uvin ahileh galjona chu eipe tauve.
31 Monda pedig az Úr nékem: Lásd: elkezdem átadni néked Szihont és az ő földét; kezdj hozzá, foglald el azt, hogy az ő földe örököd legyen.
Chuin Pakaiyin hiti hin aseiyin, Vetan, Keiman tua kipat Sihon lengpa leh agam leiset na khut uva kapeh doh pan ahitai. Tun kipan uvin agam pumpi lo ding in kon tauvin, ati.
32 És kijöve Szihon mi előnkbe minden népével, hogy megvívjon velünk Jahácznál.
Chuin Sihon lenpan eiho chunga gal bol ding in kho lhang asam tan, Jahaz apat agalsat miho henga hetsahna aneiyin ahi.
33 De az Úr, a mi Istenünk kezünkbe adá őt, és levertük őt és az ő fiait és minden ő népét.
Ahinlah Pakai, Pathen in eiho khut a apedoh tan ahileh, achapate chule amite jouse jaonan i-satgam hel tauvin gal jona i-chang tauvin ahi.
34 És elfoglaltuk minden ő városát abban az időben, és fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit.
Akhopi jouse leh amite jouse abonchan ithat gam hel tauvin, hichu pasal jouse leh numei chapang jaona ahi. Mihem khat a khat cha jeng jong asohcha tapon ahi.
35 De a barmokat prédára vetettük közöttünk, és a városokból való ragadományokat, a melyeket elfoglaltunk volt.
Khopi sunga gancha jouse abonchan ichom tauvin chule thil ijakai manlu jouse jong i-chang tauvin ahi.
36 Aróertől fogva, a mely van az Arnon patakának partján, és a völgyben lévő várostól fogva Gileádig, egy város sem volt, a melylyel ne bírtunk volna. Mind azokat az Úr, a mi Istenünk adta a mi kezünkbe.
Pakai, Pathen in ei-panpi uvin ahileh Aroer kiti Arnon Gorge, Gorge khopi chule agam pumpi Gilead chan geiyin abonchan ijousoh hel tauvin ahi.
37 De az Ammon fiainak földéhez nem közeledtél, sem a Jabbók patak egész oldalához, sem a hegyen lévő városokhoz, sem semmi olyanhoz, a melyektől eltiltott téged az Úr, a mi Istenünk.
Ijeh inem itileh, Ammon mite gam dalhan Jabbok vadung chule gamsunga khopi ho, Pakai thupeh bang banga i-dalhah jal’u ahi.
