< 5 Mózes 17 >

1 Ne áldozzál az Úrnak, a te Istenednek olyan ökröt és juhot, a melyen valami fogyatkozás van, akármi hiba; mert útálatosság az az Úrnak, a te Istenednek.
“ʻOua naʻa ke feilaulau ʻaki kia Sihova ko ho ʻOtua ha pulu, pe ha sipi, ʻaia ʻoku ai hano mele, pe ha momoʻi kovi: he ko e meʻa kovi ia kia Sihova ko ho ʻOtua.
2 Hogyha találtatik közötted valamelyikben a te kapuid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, vagy férfiú vagy asszony, a ki gonoszt cselekszik az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt, megszegvén az ő szövetségét;
“Kapau ʻoku ʻilo ʻiate kimoutolu, ʻi ha kolo ʻaia ʻoku tuku mai ʻe Sihova ko ho ʻOtua kiate koe, ha tangata pe ha fefine, ʻaia kuo fai ʻe ia ʻae angakovi ʻi he ʻao ʻo Sihova ko ho ʻOtua, ʻi he fai talangataʻa ki heʻene fuakava,
3 És elmegy és szolgál idegen isteneket, és imádja azokat, akár a napot, akár a holdat, vagy akármelyet az égnek seregei közül, a melyet nem parancsoltam;
Pea kuo ʻalu ia ʻo tauhi ʻotua kehe, pea lotu ki ai, pe ko e laʻā, pe ko e māhina, pe ha meʻa ʻe taha ʻi he langi, ʻaia naʻe ʻikai te u fekau;
4 És megjelentetik néked, és meghallod: jól megtudakozd; és hogyha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént ez az útálatosság Izráelben:
Pea kapau ʻoku tala ia kiate koe, pea kuo ke fanongo ki ai, mo ke fehuʻi fakapapau, pea vakai, ʻoku moʻoni, pea kuo pau pe ʻae meʻa ko ia, kuo fai ʻi ʻIsileli ʻae meʻa kovi ko ia:
5 Akkor vidd ki azt a férfiút vagy azt az asszonyt, a ki azt a gonoszságot mívelte, a te kapuidba, (a férfiút vagy az asszonyt) és kövezd agyon őket, hogy meghaljanak.
Te ke toki ʻomi kituʻa ʻae tangata pe ko e fefine ko ia, ʻaia kuo ne fai ʻae meʻa kovi ko ia, ki ho matapā, ʻio, ʻae tangata pe ko e fefine ko ia, pea tolongaki ʻaki ia ʻae maka, ke mate.
6 Két tanú vagy három tanú szavára halállal lakoljon a halálra való; de egy tanú szavára meg ne haljon.
“ʻI he ngutu ʻoe fakamoʻoni ʻe toko ua, pe toko tolu, ʻe tuku ke mate ʻaia ʻoku totonu ke mate; ka ʻi he ngutu ʻoe fakamoʻoni ʻe tokotaha pe ʻe ʻikai fakamaau ke mate ia;
7 A tanúk keze legyen első rajta, hogy megölettessék, és azután mind az egész nép keze. Így tisztítsd ki magad közül a gonoszt.
‌ʻE tomuʻa ʻai ʻae nima ʻoe kau fakamoʻoni kiate ia ke tāmateʻi ia, pea toki hoko ʻae nima ʻoe kakai kotoa pē. ʻE pehē ʻa hoʻomou tukuange ai ʻae kovi ʻiate kimoutolu.
8 Ha megfoghatatlan valami előtted, a mikor ítélned kell vér és vér között, ügy és ügy között, sérelem és sérelem között, vagy egyéb versengések között a te kapuidban: akkor kelj fel, és menj el arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened.
“Kapau ʻe hoko ha meʻa ʻoku fifilingataʻa ʻaupito ʻa hono fakamaauʻi, ʻi he fetāmateʻiʻaki, ʻi he fefakamaau ʻaki, mo e fetāʻaki, ʻaia ʻoku tupu ai ʻae fakakikihi ʻi hoʻo ngaahi kolo: pea te ke toki tuʻu hake, ʻo ʻalu hake ki he potu ʻaia ʻe fili ʻe Sihova ko ho ʻOtua;
9 És menj be a Lévita-papokhoz és a bíróhoz, a ki lesz majd abban az időben; és kérdezd meg őket, és ők tudtul adják néked az ítéletmondást.
Pea te ke haʻu ki he kau taulaʻeiki ko e kau Livai, pea kiate ia ʻoku fakamaau ʻi he ngaahi ʻaho ko ia, pea ke fehuʻi ki ai; pea tenau fakahā kiate koe ʻa hono fakamaau totonu.
10 És annak a mondásnak értelme szerint cselekedjél, a melyet tudtul adnak néked azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr; és vigyázz, hogy mind a szerint cselekedjél, a mint tanítanak téged.
Pea te ke fai ʻo hangē ko hono fakatonutonu, ʻaia ʻe fakahā ʻi he potu ko ia kiate koe ʻekinautolu, ʻi he potu ko ia ʻaia kuo fili ʻe Sihova; pea te ke tokanga ke fai ʻo fakatatau ki he meʻa kotoa pē ʻoku nau tala kiate koe:
11 A törvény szerint cselekedjél, a melyre tanítanak téged, és az ítélet szerint, a melyet mondanak néked; el ne hajolj attól a mondástól, a melyet tudtul adnak néked, se jobbra, se balra.
Ke ke fai ʻo tatau mo e fakamaau ʻoe fono ʻaia tenau ako ʻaki kiate koe, pea hangē ko e fakamaau ʻaia tenau tala kiate koe, ʻoua naʻa ke afe mei hono fakatonutonu ʻaia tenau fakahā kiate koe, ki he nima toʻomataʻu, pe ki he toʻohema.
12 Ha pedig elbizakodottságból azt cselekszi valaki, hogy nem hallgat a papra, a ki ott áll, szolgálván az Urat, a te Istenedet, vagy a bíróra: haljon meg az ilyen ember. Így tisztítsd ki a gonoszt Izráelből.
“Pea ko e tangata ko ia ʻoku pau pe ke fai loto lahi, pea ʻoku ʻikai fie fanongo ki he taulaʻeiki ʻaia ʻoku tuʻu ke tauhi ʻi ai ʻi he ʻao ʻo Sihova ko ho ʻOtua, pe ki he fakamaau, ko e tangata ko ia ʻe mate: pea te ke tukuange ʻae kovi mei ʻIsileli.
13 És mind az egész nép hallja, és féljen, hogy elbizakodottan senki ne cselekedjék többé.
Pea ʻe fanongo ki ai ʻae kakai kotoa pē, pea manavahē, pea ʻe ʻikai toe fai ʻae anga loto lahi.
14 Mikor bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked, és bírod azt, és lakozol abban, és ezt mondod: Királyt teszek magam fölé, miképen egyéb népek, a melyek körültem vannak:
“ʻI hoʻo hoko atu ki he fonua ʻaia ʻoku foaki ʻe Sihova ko ho ʻOtua kiate koe, pea ke maʻu ia, mo ke nofo ki ai, pea ke pehē, Te u fakanofo ha tuʻi ke pule kiate au, ʻo hangē ko e ngaahi puleʻanga kotoa pē ʻoku takatakai au;
15 Azt emeld magad fölé királyul, a kit az Úr, a te Istened választ. A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, a ki nem atyádfia.
Ko e moʻoni ke ke fakanofo ia ko e tuʻi ke pule kiate koe, ʻaia ʻe fili ʻe Sihova ko ho ʻOtua: ke ke fakanofo ha tokotaha mei ho kāinga ko e tuʻi kiate koe: ʻoua naʻa ke fakanofo ha muli ke pule kiate koe, ʻaia ʻoku ʻikai ko ho tokoua.
16 Csak sok lovat ne tartson, és a népet vissza ne vigye Égyiptomba, hogy lovat sokasítson, mivelhogy az Úr megmondta néktek: Ne térjetek többé vissza azon az úton!
Kaeʻoua naʻa fakalahi ʻe ia ʻae fanga hoosi kiate ia, pe pule ke toe ʻalu atu ʻae kakai ki ʻIsipite, koeʻuhi ke ne fakalahi ʻae fanga hoosi: he kuo folofola ʻa Sihova kiate kimoutolu, ʻE ʻikai te mou toe ʻalu ʻi he hala ko ia.
17 Sok feleséget se tartson, hogy a szíve el ne hajoljon; se ezüstjét, se aranyát felettébb meg ne sokasítsa.
Pea ʻoua naʻa fakatokolahi ʻe ia ʻae uaifi kiate ia, telia naʻa afe kehe hono loto: pea ʻoua naʻa ne fakalahi ʻaupito ʻae siliva mo e koula kiate ia.
18 És mikor az ő országának királyi székére ül, írja le magának könyvbe e törvénynek mását a Lévita-papokéból.
Pea ʻoka hoko ia ʻo nofo ʻi he nofoʻa fakatuʻi ʻo hono puleʻanga, te ne hiki ʻo tohi nima maʻana ʻae fono ni ʻi ha tohi mei he tohi ʻaia ʻoku ʻi he ʻao ʻoe kau taulaʻeiki mo e kau Livai:
19 És legyen az ő nála, és olvassa azt életének minden idejében, hogy tanulja félni az Urat, a te Istenedet, hogy megtartsa e törvénynek minden ígéjét, és e rendeléseket, hogy azokat cselekedje.
Pea ʻe ʻiate ia ia, pea te ne lau ʻi ai ʻi he ngaahi ʻaho kotoa pē ʻo ʻene moʻui: koeʻuhi ke ʻilo ai ia ke manavahē kia Sihova ko hono ʻOtua, ke fai ki he ngaahi lea kotoa pē ʻoe fono ni mo e ngaahi tuʻutuʻuni, ke fai ki ai:
20 Fel ne fuvalkodjék az ő szíve az ő atyjafiai ellen, se el ne hajoljon a parancsolattól jobbra vagy balra, hogy hosszú ideig éljen az ő országában ő és az ő fiai Izráelben.
Ke ʻoua naʻa hiki hake hono loto ki hono kāinga, pea ke ʻoua naʻa tafoki mei he fekau, ki he nima toʻomataʻu, pe ki he toʻohema: koeʻuhi ke fakatolonga ai hono ngaahi ʻaho ʻi hono puleʻanga, ʻa ia, mo ʻene ngaahi fānau, ʻi he lotolotonga ʻo ʻIsileli.

< 5 Mózes 17 >