5 Mózes 15

1 A hetedik esztendő végén elengedést mívelj.

“ʻI he ngataʻanga ʻo hono fitu ʻoe taʻu kotoa pē ke ke fai ʻae vete ange.

2 Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, a mit kölcsönadott az ő felebarátjának; ne hajtsa be az ő felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért.

Pea ko hono anga ʻoe vete ange eni: Ko ia kotoa pē naʻe nō atu ha meʻa ki hono kaungāʻapi ke vete ʻe ia ia; ʻoua naʻa ʻeke ia ʻi hono kaungāʻapi, pe ki hono tokoua; koeʻuhi ʻoku ui ia ko e vete ange kia Sihova.

3 Az idegenen hajtsd be; de a mid a te atyádfiánál lesz, engedje el néki a te kezed.

‌ʻE ngofua ʻa hoʻo ʻeke ia ki he muli ka ko ia ʻoku ʻaʻau mo ho tokoua ʻe tukuange ia ʻe ho nima;

4 De nem is lesz közötted szegény, mert igen megáld téged az Úr azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt.

Koeʻuhi ke ʻoua naʻa ai ha kau masiva ʻiate kimoutolu; koeʻuhi ʻe tāpuaki lahi koe ʻe Sihova ʻi he fonua ʻaia ʻoku foaki ʻe Sihova ko ho ʻOtua ke ke maʻu ko e tofiʻa:

5 De csak úgy lesz ez, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván és teljesítvén mind azt a parancsolatot, a melyet én ma parancsolok néked.

‌ʻO kapau te ke fanongo lelei ki he leʻo ʻo Sihova ko ho ʻOtua, ke tokanga ʻo fai ʻae ngaahi fekau ni kotoa pē ʻaia ʻoku ou fekau kiate koe he ʻaho ni.

6 Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak.

He ʻoku tāpuakiʻi koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua, ʻo hangē ko ʻene talaʻofa kiate koe: pea te ke nō atu ki he ngaahi puleʻanga lahi, ka ʻe ʻikai te ke nō mai; pea te ke pule koe ki he ngaahi puleʻanga lahi, ka ʻe ʻikai tenau pule kiate koe.

7 Ha mégis szegénynyé lesz valaki a te atyádfiai közül valamelyikben a te kapuid közül a te földeden, a melyet az Úr, a te Istened ád néked: ne keményítsd meg a te szívedet, be se zárjad kezedet a te szegény atyádfia előtt;

“Kapau ʻe ʻiate kimoutolu ha tangata masiva ʻi ho kāinga ʻi he ngaahi matanikolo ʻo ho fonua ʻaia ʻoku foaki ʻe Sihova ko ho ʻOtua kiate koe, ʻoua naʻa ke fakafefeka ho loto, pe tāpuni ho nima ki ho tokoua masiva:

8 Hanem örömest nyisd meg a te kezedet néki, és örömest adj kölcsön néki, a mennyi elég az ő szükségére, a mi nélkül szűkölködik.

Ka te ke mafola ke lahi ho nima kiate ia, pea ke nō atu moʻoni kiate ia ke tatau mo ʻene masiva, ʻaia ʻoku ne masiva ai.

9 Vigyázz magadra, hogy ne legyen a te szívedben valami istentelenség, mondván: Közelget a hetedik esztendő, az elengedésnek esztendeje; és elfordítsd szemedet a te szegény atyádfiától, hogy ne adj néki; mert ő ellened kiált az Úrhoz, és bűn lesz benned.

Vakai telia naʻa ai ha mahalo ʻi ho loto kovi, ʻo pehē, ʻOku ofi ʻa hono fitu ʻoe taʻu, ko e taʻu ʻoe vete ange: pea kovi ai ho mata ki ho tokoua masiva, pea ʻoku ʻikai te ke tuku ha meʻa kiate ia; pea tangi lāunga ai ia kia Sihova ʻiate koe, pea hoko ia ko e angahala kiate koe.

10 Bizonyára adj néki, és meg ne háborodjék azon a te szíved, mikor adsz néki; mert az ilyen dologért áld meg téged az Úr, a te Istened minden munkádban, és mindenben, a mire kezedet veted.

Ko e moʻoni te ke foaki kiate ia, pea ʻoua naʻa mamahi ho loto ʻi hoʻo foaki kiate ia: he koeʻuhi ko e meʻa ni ʻe tāpuaki ai koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua ʻi hoʻo ngaahi ngāue kotoa pē, pea ʻi he meʻa kotoa pē ʻoku mafao atu ho nima ki ai.

11 Mert a szegény nem fogy ki a földről, azért én parancsolom néked, mondván: Örömest nyisd meg kezedet a te szűkölködő és szegény atyádfiának a te földeden.

Koeʻuhi ʻe ʻikai ʻaupito ngata ʻae masiva mei ho fonua: ko ia ʻoku ou fekauʻi koe, ʻo pehē, Ke ke mafola ho nima ʻo lahi ki ho tokoua, ki he masiva, mo ia ʻoku tuʻutāmaki, ʻi ho fonua.

12 Hogyha eladja magát néked a te atyádfia, a zsidó férfi és zsidó asszony, és szolgál téged hat esztendeig: a hetedik esztendőben bocsássad őt szabadon mellőled.

“Pea kapau kuo fakatau kiate koe ho tokoua, ko e tangata Hepelū, pe ko e fefine Hepelū, ʻo ne tauhi koe ʻi he taʻu ʻe ono; ke ke toki tukuange ia ke ʻataʻatā meiate koe ʻi hono fitu ʻoe taʻu.

13 És mikor szabadon bocsátod őt mellőled, ne bocsásd el őt üresen;

Pea ʻoka ke ka fekau ia ke ʻalu ʻo ʻataʻatā meiate koe, ʻoua naʻa ke tuku ia ke ʻalu masiva;

14 Hanem terheld meg őt bőven a te juhaidból, a te szérűdről, és a te sajtódból; a mivel megáldott téged az Úr, a te Istened, adj néki abból.

Ka te ke tuku ʻae meʻa lahi kiate ia mei hoʻo fanga manu, pea mei hoʻo hahaʻanga, pea mei hoʻo tataʻoʻanga uaine: ʻi he meʻa ʻaia kuo tāpuakiʻi ai koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua te ke ʻatu kiate ia.

15 És emlékezzél meg róla, hogy te is szolga voltál Égyiptom földén, és megszabadított téged az Úr, a te Istened; azért parancsolom én ma ezt néked.

Pea ke manatu ko e tangata pōpula koe ʻi he fonua ko ʻIsipite, pea naʻe huhuʻi koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua: ko ia ʻoku ou fekau ai ʻae meʻa ni kiate koe he ʻaho ni.

16 Ha pedig ezt mondja néked: Nem megyek el tőled, mert szeret téged és a te házadat, mivelhogy jól van néki te nálad dolga:

Pea ʻe pehē, kapau ʻe pehē ʻe ia kiate koe, ʻE ʻikai te u ʻalu ʻiate koe; ko e meʻa ʻi heʻene ʻofa kiate koe mo ho fale, pea ko e meʻa ʻi heʻene lelei ʻiate koe;

17 Akkor vedd az árat, és fúrd a fülébe és az ajtóba; és legyen szolgáddá mindvégig; így cselekedjél szolgálóleányoddal is.

Te ke toki toʻo mai ha vili, pea tui ʻaki ia hono telinga [ke maʻu ki ]he matapā, pea ʻe hoko ia ko hoʻo tamaioʻeiki ʻo taʻengata. Pea ke fai pehē foki ki hoʻo kaunanga.

18 Ne essék nehezedre, hogy szabadon bocsátod őt mellőled; (hiszen két annyi bérre valót szolgált néked hat éven át, mint a béres-munkás) és megáld téged az Úr, a te Istened mindenben, a mit cselekszel.

‌ʻOua naʻa matamata faingataʻa kiate koe, ʻoka ke ka tukuange ia ke ʻalu ʻo ʻataʻatā meiate koe; he naʻe tatau ia kiate koe mo e tamaioʻeiki ʻe toko ua ʻoku ngāue ki he totongi, ʻi heʻene tauhi koe ʻi he taʻu ʻe ono: pea ʻe tāpuaki koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua ʻi he meʻa kotoa pē ʻoku ke fai.

19 Barmaid és juhaid első fajzásának minden hímjét az Úrnak, a te Istenednek szenteljed. Ne munkálkodjál a te tehenednek első fajzásán, és meg ne nyírjad a te juhaidnak első fajzását.

“Ko e ʻuluaki fānau tangata kotoa pē ʻoku tupu ʻi hoʻo fanga manu lalahi mo hoʻo fanga manu siʻi ke ke fakatapui kia Sihova ko ho ʻOtua: ʻoua naʻa ke fai ha ngāue ʻe taha ʻaki ʻae ʻuluaki ʻo hoʻo fanga pulu, pea ʻoua naʻa kosi ʻae ʻuluaki fānau ʻa hoʻo sipi.

20 Az Úrnak, a te Istenednek színe előtt edd meg azt esztendőről esztendőre, te és a te házad népe, azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr.

Ka ke kai ia, ʻi he ʻao ʻo Sihova ko ho ʻOtua, ʻe koe mo ho fale kotoa, ʻi he taʻu tukufakaholo kotoa pē, ʻi he potu ʻaia ʻe fili ʻe Sihova.

21 Hogyha valami fogyatkozás lesz benne; sánta vagy vak lesz, vagy akármely fogyatkozásban szenvedő: meg ne áldozd azt az Úrnak, a te Istenednek.

Pea kapau ʻoku ai hano mele, kapau ʻoku ketu, pe kui, pe[ʻi ai ]ha lavea kovi, ʻoua naʻa ke feilaulau ʻaki ia kia Sihova ko ho ʻOtua.

22 A te kapuidon belől edd meg azt; a tisztátalan és a tiszta egyaránt, mintha őz volna az vagy szarvas.

Ke ke kai ia ʻi ho lotoʻā: ʻe fakatou kai ʻi ai ʻae taʻemaʻa mo e maʻa, ʻo hangē ko e ʻanitelope, mo e haʻate.

23 Csakhogy a vérét meg ne edd, hanem a földre öntsd azt, mint a vizet.

Kaeʻoua naʻa ke kai ʻa hono toto ka ke lilingi ia ki he kelekele ʻo hangē ko e vai.