5 Mózes 11
1 Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az ő megtartani valóit: rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden időben.
Therefore you will love Yahweh your God and always keep his instructions, his statutes, his decrees, and his commandments.
2 És tudjátok meg ma (mert nem a ti fiaitokkal szólok, a kik nem tudják és nem látták) az Úrnak, a te Isteneteknek fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját,
Notice that I am not speaking to your children, who have not known nor have they seen the punishment of Yahweh your God, his greatness, his mighty hand, or his outstretched arm,
3 Jeleit és cselekedeteit, a melyeket Égyiptomban cselekedett a Faraóval, az égyiptombeliek királyával, és az ő egész földével;
the signs and deeds that he did in the midst of Egypt to Pharaoh, king of Egypt, and to all his land.
4 És a melyeket cselekedett az égyiptombeliek seregével, lovaival és szekereivel, mivelhogy reájok árasztá a Veres tenger vizeit, mikor üldözének titeket, és elveszté őket az Úr mind e mai napig;
Neither did they see what he did to the army of Egypt, to their horses, or to their chariots, how he made the water of the Sea of Reeds overwhelm them as they pursued after you, and how Yahweh has destroyed them until today,
5 És a melyeket cselekedett veletek a pusztában, a míg e helyre jutátok;
or what he did for you in the wilderness until you came to this place.
6 És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az ő száját, és elnyelé őket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között.
They had not seen what Yahweh had done to Dathan and Abiram, the sons of Eliab son of Reuben, how the earth opened its mouth and swallowed them up, their households, their tents, and every living thing that followed them, in the middle of all Israel.
7 Mert saját szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedetét, a melyeket cselekedett.
But your eyes have seen all the great works of Yahweh that he did.
8 Tartsátok meg azért mind a parancsolatokat, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy megerősödjetek, bemenjetek és bírjátok a földet, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.
Therefore keep all the commandments that I am commanding you today, that you may be strong, and go in and possess the land where you are going over to possess it,
9 És hogy sok ideig élhessetek a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik és az ő magvoknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
and that you may prolong your days in the land that Yahweh swore to your fathers to give to them and to their descendants, a land flowing with milk and honey.
10 Mert a föld, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Égyiptomnak földe, a honnan kijöttetek; a melyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet;
For the land, where you go in to possess it, is not like the land of Egypt, from where you came, where you sowed your seed and watered it with your foot, like a garden of herbs;
11 Hanem az a föld, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt, hegyes-völgyes föld, az égnek esőjéből iszik vizet.
but the land, where you go over to possess it, is a land of hills and valleys, and drinks water of the rain of the heavens,
12 Oly föld az, a melyre az Úr, a te Istened visel gondot; mindenkor rajta függenek az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig.
a land that Yahweh your God cares for; the eyes of Yahweh your God are always upon it, from the beginning of the year to the end of the year.
13 Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből:
It will happen, if you will listen diligently to my commandments that I command you today, to love Yahweh your God and to serve him with all your heart and with all your soul,
14 Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;
that I will give the rain of your land in its season, the former rain and the latter rain, that you may gather in your grain, your new wine, and your oil.
15 Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.
I will give grass in your fields for your cattle, and you will eat and be full.
16 Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttök.
Pay attention to yourselves so that your heart is not deceived, and you turn aside and worship other gods and bow down to them;
17 Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy eső ne legyen, és a föld az ő gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földről, a melyet az Úr ád néktek.
so that the anger of Yahweh is not kindled against you; and so that he does not shut up the heavens so that there will be no rain, and the land will not yield its fruit, and so that you perish quickly from off the good land that Yahweh is giving you.
18 Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között;
Therefore lay up these words of mine in your heart and soul, bind them as a sign on your hand, and let them be as frontlets between your eyes.
19 És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.
You will teach them to your children and talk about them when you sit in your house, when you walk on the road, when you lie down, and when you get up.
20 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;
You will write them on the doorposts of your house and on your city gates,
21 Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen.
that your days and the days of your children may be multiplied in the land that Yahweh swore to your ancestors to give them for as long as the heavens are above the earth.
22 Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden ő útain jártok, és ő hozzá ragaszkodtok:
For if you diligently keep all these commandments that I am commanding you, so as to do them, to love Yahweh your God, to walk in all his ways, and to cling to him,
23 Akkor kiűzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken.
then Yahweh will drive out all these nations from before you, and you will dispossess nations larger and mightier than yourselves.
24 Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvizétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.
Every place where the sole of your foot will tread will be yours; from the wilderness to Lebanon, from the river, the Euphrates River, to the western sea will be your border.
25 Nem állhat meg senki előttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek.
No man will be able to stand before you. Yahweh your God will lay the fear of you and the terror of you upon all the land that you tread on, as he has said to you.
26 Lásd, én adok ma előtökbe áldást és átkot!
Look, I set before you today a blessing and a curse:
27 Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, a melyeket én e mai napon parancsolok néktek;
the blessing, if you obey the commandments of Yahweh your God that I command you today,
28 Az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról, a melyet én ma parancsolok néktek, és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertetek.
and the curse, if you do not obey the commandments of Yahweh your God, but turn aside from the way that I command you today, to go after other gods that you have not known.
29 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt: akkor mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén.
It will happen, when Yahweh your God brings you into the land which you go to possess, that you will set the blessing on Mount Gerizim, and the curse on Mount Ebal.
30 Nemde azok túl vannak a Jordánon, a napnyugoti út megett, a Kananeusok földén, a kik a síkságon laknak Gilgálnak átellenében, a Móré tölgyei mellett?!
Are they not beyond the Jordan, west of the western road, in the land of the Canaanites who live in the Arabah, over against Gilgal, beside the oaks of Moreh?
31 Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenvén bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek. Ha bírni fogjátok azt, és lakni fogtok abban:
For you are to cross over the Jordan to go in to possess the land that Yahweh your God is giving you, and you will possess it and live in it.
32 Vigyázzatok, hogy mind e rendelések és végzések szerint cselekedjetek, a melyeket én ma adok ti előtökbe.
You will keep all the statutes and the decrees that I set before you today.
