< 5 Mózes 11 >

1 Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az ő megtartani valóit: rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden időben.
Nanghon Pakai, Pathen na ngailut diu chule Pakai dan leh thupeh aboncha najui teidiu ahi.
2 És tudjátok meg ma (mert nem a ti fiaitokkal szólok, a kik nem tudják és nem látták) az Úrnak, a te Isteneteknek fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját,
Chule nalungthim in haimil hih uvin, ajeh chu keiman nachateu henga thu hichengse Pakaiya kona dan leh thupeh khat jengcha jong ajah uvin kasei pon, amahon Pakai, Pathen loupi le thahatna mu jong amudoh hih laiyuve.
3 Jeleit és cselekedeteit, a melyeket Égyiptomban cselekedett a Faraóval, az égyiptombeliek királyával, és az ő egész földével;
Pakaiyin Egypt gam Pharaoh henga thil kidang tampi akilahsah in, hinlah amahon hichu amu hih laiyuve.
4 És a melyeket cselekedett az égyiptombeliek seregével, lovaival és szekereivel, mivelhogy reájok árasztá a Veres tenger vizeit, mikor üldözének titeket, és elveszté őket az Úr mind e mai napig;
Pakaiyin Egypt galsat miho le asakol kangtalai hou chunga itobanga na-atoh ham ti amu pouvin, chule Egypt miten nahindal laitah uva Twipi San dunga Pakai natoh jong amunai pouvin ahi. Amaho chu Pakaiyin asumang hel tauve.
5 És a melyeket cselekedett veletek a pusztában, a míg e helyre jutátok;
Gamthip akon tuni chanin Pakaiyin, ichangeiya nakhohsah uham ti nachateu vin amu nai pouve.
6 És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az ő száját, és elnyelé őket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között.
Reuben chilhah, Eliab chapa teni Dathan leh Abiram chunga Pathen natoh jong nachaten amu pouvin ahi. Gamleiset Israel mite chenna aki hoh in, chuin amaho abonchauvin agam hel tauvin; aponbuh hou ahin chule anei leh agou ganchahou, jaonan abonchan amang heltan ahi.
7 Mert saját szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedetét, a melyeket cselekedett.
Hinlah nanghon Pakai natoh ki dang abonchan namu soh kei tauvin ahi.
8 Tartsátok meg azért mind a parancsolatokat, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy megerősödjetek, bemenjetek és bírjátok a földet, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.
Hijeh chun chingtheiyun, tunia thupeh chengse aboncha najui kimsoh keidiu ahi. Chutileh na thahat diu nalhunna diu gamsung nalo thei diu ahi.
9 És hogy sok ideig élhessetek a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik és az ő magvoknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
Thupeh hi chengse najui uva ahileh Pakaiyin napu napateu khanga peh dinga akitepna gam napeh diu ahi, ajeh chu amaho chilhahten hiche khoiju leh bongnoi lonna gam khu aluodiu ahi.
10 Mert a föld, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Égyiptomnak földe, a honnan kijöttetek; a melyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet;
Hiche gam naluodiu khu nahin dalhah’u Egypt gam tobang ahipon, hiche gam leiset achun hon sunga ipi muchi hijongleh aga aphapon ahi.
11 Hanem az a föld, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt, hegyes-völgyes föld, az égnek esőjéből iszik vizet.
Amavang naluo diu gam hi go jong aneng in, gamphatah ahi.
12 Oly föld az, a melyre az Úr, a te Istened visel gondot; mindenkor rajta függenek az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig.
Hiche gam sung pumpi hi Pakaiyin nangho jouse dinga, aphatcha avet kol jing ahi.
13 Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből:
Tunia naheng uva ka thupeh chengse najui uva chule Pakai, Pathen kin jing nabol uva ahileh,
14 Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;
Pakaiyin go-nangai chat tenguleh gamsunga go ahin juhsah ding, chule chang khoptup phat ahiteng jongleh go juh atansah ding ahi. Chuteng nanghon louga, lengpithei leh Olive thao nakhop tup diu ahi.
15 Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.
Nagan chate diuva anpha tah tah napeh diu chule nanghon nadu chan’u naneh thei diu ahi.
16 Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttök.
Hinlah chingtheiyun. Na lungthim'u phat mosah hih uvin, ajeh chu Pakai, Pathen akona Pathen dang nabel lo diu ahi.
17 Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy eső ne legyen, és a föld az ő gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földről, a melyet az Úr ád néktek.
Achuti louva ahileh Pakai lunghanna chun na halvam jeng diu, Pakaiyin vankot akha ding gotwi aum lou teng nanghon ahina banga chang na khop tup thei lou diu ahi. Chuteng hiche gampha muna chu hetman louva na thigam jeng diu ahi.
18 Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között;
Hijeh chun ka thupeh chengse hi nalungthim cheh uva koiyun. Na khut uva kibu’uvin chule naluchang uva kop un chutileh imatih chana na haimil lou diu ahi.
19 És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.
Na chateu henga na seipeh soh kei diu ahi. Insunga naumpet’u hihen, lam najot pet, imut kon chule nathodoh kon teng ujongleh naseipeh diu ahi.
20 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;
Thupeh chengse chu kot phung leh kelkot jousea najih diu ahi.
21 Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen.
Chutileh vanthamjol um laisea, Pakaiyin napehnau gamsunga nangho leh na chateu chule na chilhahteu changeiya lung monga na chen diu ahi.
22 Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden ő útain jártok, és ő hozzá ragaszkodtok:
Ka thupeh jouse hi chingthei tah a najui diu ahi. Pakai, Pathen lama nache jing diu, chule hichu natuh chah jing diu,
23 Akkor kiűzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken.
Chuteng Pakaiyin namasang uva nam dang jouse ajamsah ding ahi. Amaho athao hat jo jongleh, Pakaiyin agamu nangho khut a apeh doh ding ahi.
24 Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvizétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.
Anneh nakiholna jouseu chu nangho gam hi ding ahi. Chule solam gamkaiya pat lhumlam chan, hichu Euphrate vadung changeiya nalo diu, hiche gamsunga chu koima chan nasuh loh thei lou diu ahi.
25 Nem állhat meg senki előttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek.
Pakaiyin kitepna anei banga koimachan ima nalo theilou diu chule na chennau gam jousea lungmonga na chen diu ahi.
26 Lásd, én adok ma előtökbe áldást és átkot!
Vetan, tunin keiman thilni kapeh diu, hichu nanghon khat joh sang nakilhen diu, hichu phat theina leh gao sapna ahi.
27 Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, a melyeket én e mai napon parancsolok néktek;
Pakai, na Pathen'u thupeh chengse hi na nitsoh keiyuva ahileh, nangho phatthei na chan diu ahi.
28 Az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról, a melyet én ma parancsolok néktek, és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertetek.
Hinlah thupeh hichengse hi jui louva, nahsahmoa na koiyuva Pathen akona na kihei manguva, imatih chana nahet khah lou pathen dang kin naboluva ahileh gaosapna nachan teitei diu ahi.
29 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt: akkor mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén.
Gamsung nalhun tenguleh Pakai, Pathen phattheina Gerizim molsanga naphon doh diu chule gaosapna vang chu Ebal molsang hiding ahi.
30 Nemde azok túl vannak a Jordánon, a napnyugoti út megett, a Kananeusok földén, a kik a síkságon laknak Gilgálnak átellenében, a Móré tölgyei mellett?!
Hiche molsang teni hi, lhumlam Jordan phaicham a Canaan mite chenna, Gilgal khopi toh kinai cha, Moreh apat ki gamlha talou ahi.
31 Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenvén bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek. Ha bírni fogjátok azt, és lakni fogtok abban:
Ajeh chu nanghon Jordan vadung galkaiya Pakai, Pathen in peh dinga atepsa gam lhung ding nahi tauve. Gamsung nalhun uva, nachen tenguleh,
32 Vigyázzatok, hogy mind e rendelések és végzések szerint cselekedjetek, a melyeket én ma adok ti előtökbe.
tunia keiman kapeh dan jui ding jouse, aboncha najui kimsoh kei diu ahi.

< 5 Mózes 11 >