Dániel 7
1 Belsazárnak, a babiloni királynak első esztendejében álmot láta Dániel és fejének látásait az ő ágyában. Az álmot akkor följegyzé; a dolog velejét elmondá.
ʻI he ʻuluaki taʻu ʻo Pelesasa ko e tuʻi ʻo Papilone, naʻe mamata ʻa Taniela ki he ngaahi meʻa hā mai ki hono ʻulu ʻi hono mohenga; pea naʻa ne tohi ʻae misi, pea ne fakahā ʻa hono fakamatala.
2 Szóla Dániel, és monda: Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren;
Naʻe lea ʻa Taniela ʻo ne pehē, “Ne u mamata ʻi he meʻa hā mai kiate au ʻi he pō, pea vakai, naʻe fetakai mālohi ʻae feituʻu matangi ʻe fā ʻoe langi ʻi he Tahi Lahi.
3 És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.
Pea naʻe ʻalu hake mei loto tahi ʻae fanga manu ʻe fā, naʻe taki taha hono anga pe ʻoʻona.
4 Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki.
Ko e ʻuluaki, naʻe hangē ha laione, pea naʻe ʻiate ia ʻae kapakau ʻoe ʻikale: pea ne u vakai, mo ʻene fusi ʻa hono ongo kapakau, pea naʻe hiki hake ia mei he kelekele, pea naʻe fokotuʻu ia ki hono vaʻe, ʻo hangē ha tangata, pea naʻe tuku ki ai ʻae loto ʻoe tangata.
5 És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel és egyél sok húst!
Pea vakai, ko e manu kehe ko hono ua, naʻe hangē ha pea, pea ne hiki hake ʻe ia ia ʻo fakapalataha pe, pea naʻe ʻi hono ngutu ʻae nifo lōloa ʻe tolu ʻi he vahaʻa ʻo hono ngaahi nifo: pea naʻa nau lea ki ai ʻo pehē, ‘Tuʻu hake ʻo kai ʻae kakano lahi.’
6 Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.
Pea hili ia ne u mamata, pea vakai, ko e taha kehe, naʻe hangē ha lēpati, ʻaia naʻe ʻi hono tuʻa ʻae kapakau ʻe fā ʻoe manupuna; pea naʻe ʻi he manu foki ʻae ʻulu ʻe fā; pea naʻe foaki ki ai ʻae pule.
7 Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erős; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, a melyek előtte valának, és tíz szarva vala néki.
Hili ia ne u mamata ʻi he ngaahi meʻa hā mai ʻi he pō, pea vakai ko hono fā ʻoe manu, naʻe fakamanavahē ia mo fakaʻulia, mo mālohi ʻaupito; pea naʻe ʻiate ia ʻae ngaahi nifo ukamea lahi: naʻe fakaʻauha mo maumauʻi ʻe ia, pea ne malaki ʻae toenga ʻaki hono vaʻe, pea naʻe kehe ia mei he fanga manu kotoa pē naʻe ʻi muʻa ʻiate ia; pea naʻe ʻiate ia ʻae nifo ʻe hongofulu.
8 Mialatt a szarvakat szemlélém, ímé, másik kicsiny szarv növekedék ki azok között, és három az elébbi szarvak közül kiszakasztaték ő előtte, és ímé, emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban, és nagyokat szóló száj.
Pea ʻi heʻeku sio fakamamaʻu ki he ngaahi nifo, pea vakai, naʻe tupu hake ʻi ai ha kihi nifo siʻi ʻe taha, ʻaia naʻe taʻaki fuʻu hake mei hono ʻao ʻae nifo ʻe tolu ʻi he ngaahi ʻuluaki nifo; pea vakai, naʻe ʻi he nifo ni ʻae mata ʻo hangē ko e mata ʻoe tangata, mo e ngutu naʻe lea fielahi.
9 Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz;
Pea naʻaku mamata ai pe mo ʻene lī hifo ʻae ngaahi nofoʻanga fakaʻeiʻeiki, pea naʻe ʻafioʻi ʻaia naʻe ʻi muʻa ʻi muʻa ʻi he ngaahi ʻaho, naʻe hinehina hono kofu ʻo hangē ko e ʻuha hinehina, pea ko hono louʻulu naʻe hangē ko e fulufuluʻi sipi lelei: ko hono ʻafioʻanga naʻe hangē ko e afi ulo, pea ko hono ngaahi teka naʻe hangē ko e afi vela.
10 Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől; ezerszer ezeren szolgálának néki, és tízezerszer tízezeren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg.
Naʻe tupu mai mo tafe mei hono ʻao ʻae afi: naʻe tauhi kiate ia ʻae toko afe lauʻi ʻe he ngaahi toko afe, pea naʻe tuʻu ʻi hono ʻao ʻae toko mano lauʻi toko mano: naʻe fokotuʻu ʻae fakamaau, pea naʻe folahi ʻae ngaahi tohi.
11 Nézém akkor a nagyzó beszédek hangja miatt, a melyeket a szarv szóla; nézém, míg megöleték az az állat, és az ő teste elvesze, és tűzbe vetteték megégetésre.
Pea naʻaku tokanga lahi koeʻuhi ko e leʻo mo e lea fielahi ʻae nifo. Pea naʻaku tokanga ʻo aʻu ki hono tāmateʻi ʻoe manu, mo e fakaʻauha ʻo hono sino, mo e tuku ia ki he afi vela.
12 A többi állatoktól is elvéteték az ő hatalmok; de ideig-óráig tartó élet adaték nékik.
Pea koeʻuhi ko hono toe ʻoe fanga manu, naʻe toʻo ʻenau pule meiate kinautolu: ka naʻe fakatolonga ʻenau moʻui ke fuoloa ange, pea ki ha kuonga.
13 Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt.
Ne u mamata ʻi he ngaahi meʻa hā mai ʻi he pō, pea vakai, naʻe haʻu ha tokotaha ʻi he ngaahi ʻao ʻoe langi ʻo hangē ko e foha ʻoe tangata, pea ne haʻu kiate ia naʻe ʻi muʻa ʻi muʻa ʻi he ngaahi ʻaho, pea naʻa nau ʻomi
14 És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, a mely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik.
Pea naʻe foaki kiate ia ʻae pule, mo e nāunau, mo ha puleʻanga, koeʻuhi ke tauhi kiate ia ʻae ngaahi kakai kotoa pē, mo e ngaahi puleʻanga, mo e ngaahi lea: ko e pule taʻengata ʻa ʻene pule, ʻaia ʻe ʻikai mole, pea ko hono puleʻanga ʻe ʻikai fakaʻauha.
15 Megrendülék én, Dániel, az én lelkemben ezek miatt, és fejem látásai megháborítának engem.
“Ko au Taniela, ne u mamahi ʻi hoku laumālie mo hoku loto, pea naʻe fakamamahiʻi au ʻe he ngaahi meʻa hā mai ki hoku ʻulu.
16 Oda menék egyhez az ott állók közül, és bizonyosat kérék tőle mindezek felől, és szóla nékem, és e dolognak értelmét tudatá velem:
Pea naʻaku ʻunuʻunu atu ki he tokotaha ʻokinautolu naʻe tutuʻu ai, pea ne u fehuʻi kiate ia ki hono moʻoni ʻoe ngaahi meʻa ni. Ko ia naʻa ne talamai, pea ne fakahā mai kiate au hono ʻuhinga ʻoe ngaahi meʻa ni.
17 Ezek a nagy állatok, mik négyen voltak, négy király, a kik támadnak e földön.
Ko e fanga manu lalahi ni, ʻaia ʻoku toko fā, ko e tuʻi ia ʻe toko fā ʻaia ʻe tupu hake ʻi māmani.
18 De a magasságos egeknek szentei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké.
Ka ʻe lavaʻi ʻae puleʻanga ʻe he kakai māʻoniʻoni ʻae Fungani Māʻolunga, pea te nau maʻu ʻae puleʻanga ʻo lauikuonga, ʻio, ke taʻengata pea taʻengata.
19 Akkor bizonyosat kívánék tudni a negyedik állat felől, a mely különbözék mindamazoktól, és rendkivül rettenetes vala; vasfogai és érczkörmei valának, falt és zúzott, és a maradékot lábaival összetaposta.
Pea ne u fieʻilo hono ʻuhinga ʻo hono fā ʻoe manu, ʻaia naʻe taha kehe mo e fanga manu kotoa pē, ʻo fakamanavahēʻia, ʻaia naʻe ukamea hono kau nifo, pea ko e palasa hono pesipesi; ʻaia naʻe fakaʻauha, mo maumauʻi, pea naʻe malaki ʻae toenga ʻaki hono vaʻe;
20 A tíz szarv felől is, a melyek a fején valának, és a felől, a mely utóbb növekedék és három esék ki előle; és ennek a szarvnak szemei valának és nagyokat szóló szája; termete is nagyobb a társaiénál.
Pea mo e ngaahi nifo ʻe hongofulu ʻaia naʻe ʻi hono ʻulu, pea ʻoe taha kehe ʻaia naʻe tupu hake, pea naʻe tō ʻi hono ʻao ʻae toko tolu; ʻio, ʻae nifo ko ia, ʻaia naʻe ʻi ai ʻae mata, pea mo e ngutu naʻe lea fielahi ʻaupito, ʻaia naʻe matamata mālohi ʻi heʻene ngaahi kaumeʻa.
21 Látám, hogy ez a szarv hadakozék a szentek ellen, és legyőzé őket.
Ne u vakai, pea naʻe fai ʻae tau ʻe he nifo ko ia ki he kakai māʻoniʻoni, pea ne lavaʻi ʻakinautolu.
22 Mígnem eljöve az öreg korú, és az ítélet adaték a magasságos egek szenteinek; és az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek.
Kaeʻoua ke hoko mai ʻaia naʻe ʻi muʻa ʻi muʻa ʻi he ngaahi ʻaho, pea naʻe tuku ʻae fakamaau totonu ki he kakai māʻoniʻoni ʻoe Fungani Māʻolunga; pea naʻe hokosia ʻae kuonga naʻe maʻu ʻe he kakai māʻoniʻoni ʻae puleʻanga.
23 Így szóla: A negyedik állat negyedik ország lesz e földön, a mely különb lesz minden országnál, és megeszi az egész földet, és eltapodja és szétzúzza azt.
Pea naʻe pehē ʻa ʻene lea, Ko hono fā ʻoe manu ʻe hoko ia ko hono fā ʻi he ngaahi puleʻanga ʻi māmani, ʻaia ʻe kehe mo e ngaahi puleʻanga kotoa pē, pea te ne fakaʻauha ʻa māmani kotoa pē, pea malaki hifo ia, pea maumauʻi.
24 A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánok, és az különb lesz mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni.
Pea ko e ngaahi nifo ʻe hongofulu mei he puleʻanga ni, ko e ngaahi tuʻi ʻe toko hongofulu ia ʻaia ʻe tupu: pea ʻe tupu mo ha taha kimui ʻiate kinautolu, pea ʻe kehe ia mo e ʻuluaki, pea te ne lavaʻi ʻae tuʻi ʻe toko tolu.
25 És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.
Pea ʻe lea ʻaki ʻe ia ʻae ngaahi lea fielahi ki he Fungani Māʻolunga, pea te ne fakaongosia ʻae kakai māʻoniʻoni ʻoe Fungani Māʻolunga, pea ʻe mahalo ʻe ia ke ne fakakehe ʻae ngaahi kuonga mo e ngaahi fono: pea ʻe tuku ia ki hono nima ʻi ha kuonga mo e kuonga ʻe ua, mo e vaeua mālie ʻoe kuonga.
26 De ítélők ülnek és az ő hatalmát elveszik, hogy megrontassék és végleg elveszszen.
Ka ʻe fakanofo ʻae fakamaau, pea te nau toʻo ʻa ʻene pule, ke fakaʻauha mo maumauʻi ia, ʻo aʻu ki he ngataʻanga.
27 Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentei népének; az ő országa örökkévaló ország, és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.
Ka ko e puleʻanga mo e pule, pea mo e nāunau ʻoe puleʻanga ʻi he lalo langi kotoa pē, ʻe tuku ki he kakai ko e kau māʻoniʻoni ʻae Fungani Māʻolunga, pea ko hono puleʻanga ko e puleʻanga taʻengata, pea ʻe tauhi mo talangofua kiate ia ʻae ngaahi pule kotoa pē.
28 Itt vége lőn a beszédnek. Engemet, Dánielt pedig az én gondolatim igen megrettentének és az én ábrázatom elváltozék rajtam; de e beszédet megtartám szívemben.
Ko eni ʻae ngataʻanga ʻoe meʻa. Ka ko au Taniela ko ʻeku ngaahi fakakaukau naʻaku mātuʻaki mamahi ai, pea naʻe fakakehe hoku mata ʻiate au: ka naʻaku fakafufū ʻae meʻa ni ʻi hoku loto.”
