Dániel 3
1 Nabukodonozor király csináltata egy arany állóképet, magassága hatvan sing, szélessége hat sing; felállíttatá azt a Dura mezején, Babilon tartományában.
Naʻe ngaohi ʻe Nepukanesa ko e tuʻi ha meʻa fakatātā koula, ʻaia naʻe teau ma uofulu ʻae hanga ʻo hono māʻolunga, pea ko hono māukupu ko e hanga ʻe hongofulu ma ua; naʻa ne fokotuʻu ia ʻi he toafa ʻo Tula ʻi he vahe fonua ʻo Papilone.
2 És Nabukodonozor király egybegyűjteté a fejedelmeket, helytartókat, kormányzókat, bírákat, kincstartókat, tanácsosokat, törvénytevőket és a tartományok minden igazgatóját, hogy jőjjenek az állóképnek felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott vala.
Pea naʻe fekau ʻe Nepukanesa, ke fakataha ʻae houʻeiki hau mo e ngaahi pule, mo e ngaahi ʻeikitau, mo e ngaahi houʻeiki, mo e kau pule koloa, mo e kau tangata fakamatala fono, mo e kau fakamaau, pea mo e kau pule kotoa pē ʻoe ngaahi fonua, ke nau haʻu ki he fakatapui ʻoe meʻa fakatātā ʻaia naʻe fokotuʻu ʻe he tuʻi ko Nepukanesa.
3 Akkor egybegyűlének a fejedelmek, helytartók, kormányzók, bírák, kincstartók, tanácsosok, törvénytevők és a tartományok minden igazgatója az állókép felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott, és megállának az állókép előtt, a melyet Nabukodonozor állíttatott.
Ko ia naʻe fakataha ai ʻae houʻeiki hau, mo e ngaahi pule, mo e ngaahi ʻeikitau, mo e houʻeiki mo e kau pule koloa, mo e kau fakamatala fono, mo e kau fakamaau, pea mo e kau pule ʻoe ngaahi fonua, ki he fakatapui ʻoe meʻa fakatātā ʻaia naʻe fokotuʻu ʻe he tuʻi ko Nepukanesa; pea naʻa nau tuʻu ʻi he ʻao ʻoe meʻa fakatātā ʻaia naʻe fokotuʻu ʻe Nepukanesa.
4 És a hírnök hangosan kiálta: Meghagyatik néktek, oh népek, nemzetek és nyelvek!
Pea naʻe kalanga mālohi ʻae tangata fekau; “ʻOku fekau kiate kimoutolu, ʻae kakai mo e ngaahi puleʻanga mo e kakai ʻi he lea kehekehe;
5 Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljatok le, és imádjátok az arany állóképet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott.
ʻoka mou ka fanongo ki he leʻo ʻoe koaneti, mo e fangufangu, ʻae haʻape mo e sakipute, ʻae saliteli mo e lali, mo e ngaahi meʻa hiva kehekehe kotoa pē, te mou punou hifo, mo hū ki he meʻa fakatātā ʻaia kuo fokotuʻu ʻe he tuʻi ko Nepukanesa;
6 Akárki pedig, a ki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő, tüzes kemenczébe.
Pea ko ia ʻe ʻikai punou mo hū, ʻe lī ia ʻi he feituʻulaʻā ko ia ki he loto afi vela kakaha.”
7 Azért mihelyt hallák mind a népek a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak és mindenféle hangszernek szavát: leborulának, mind a népek, nemzetségek és nyelvek, és imádák az arany állóképet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott.
Ko ia ʻi he feituʻulaʻā ko ia, ʻi he fanongo ʻae kakai kotoa pē ki he leʻo ʻoe koaneti mo e fangufangu, ʻae haʻape, mo e sakipute, ʻae saliteli, pea mo e ngaahi meʻa hiva kehekehe kotoa pē, naʻe punou hifo ʻo hū ʻae kakai kotoa pē, ʻae ngaahi puleʻanga, pea mo e ngaahi lea, ki he meʻa fakatātā koula ʻaia naʻe fokotuʻu ʻe he tuʻi ko Nepukanesa.
8 Elmenének azért ebben az időben káldeabeli férfiak, és vádat emelének a zsidók ellen;
Pea ʻi he ʻaho ko ia naʻe ʻunuʻunu atu ha niʻihi ʻoe kau Kalitia, ʻo talatalaakiʻi ʻae kau Siu.
9 Szólának pedig és mondák Nabukodonozor királynak: Király! örökké élj!
Naʻa nau lea ki he tuʻi ko Nepukanesa ʻo pehē, “ʻE tuʻi, ke ke moʻui ʻo taʻengata.
10 Te, oh király! parancsolatot adtál ki, hogy minden ember, mihelyt meghallja a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljon le, és imádja az arany állóképet;
Ko koe, ʻe tuʻi, kuo ke fai fono, koeʻuhi ko e tangata kotoa pē ʻaia ʻe fanongo ki he leʻo ʻoe koaneti, mo e fangufangu, ʻae haʻape, mo e sakipute, ʻae saliteli, mo e lali, mo e meʻa hiva kehekehe ke ne punou hifo ʻo hū ki he meʻa fakatātā koula:
11 A ki pedig nem borul le és nem imádja, vettessék be az égő, tüzes kemenczébe.
Pea ko ia ʻe ʻikai tōmapeʻe ʻo hū, ʻe lī ia ki he loto afi vela kakaha.
12 Vannak zsidó férfiak, a kiket a babiloni tartomány gondviselésére rendeltél, Sidrák, Misák és Abednégó: ezek a férfiak nem becsülnek téged, oh király, a te isteneidet nem tisztelik, és az arany állóképet, a melyet felállíttattál, nem imádják.
ʻOku ai ʻae kau Siu niʻihi, ʻaia kuo ke fokotuʻu ke pule ki he ngaahi ngāue ʻi he potu ʻo Papilone, ko Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko; ko e kau tangata ni, ʻe tuʻi, kuo nau taʻetokanga kiate koe; ʻoku ʻikai te nau tauhiʻi ho ngaahi ʻotua, pe hū ki he meʻa fakatātā koula, ʻaia kuo ke fokotuʻu.”
13 Akkor Nabukodonozor nagy haraggal és felgerjedéssel meghagyá, hogy hozzák elő Sidrákot, Misákot és Abednégót; erre elhozák a férfiakat a király elé.
Ko ia naʻe fekau ʻe Nepukanesa ʻi heʻene houhau mo ʻene tuputāmaki ke ʻomi ʻa Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko. Ko ia naʻa nau ʻomi ʻae kau tangata ni ki he ʻao ʻoe tuʻi.
14 Szóla Nabukodonozor, és monda nékik: Sidrák, Misák és Abednégó! Szántszándékból nem tisztelitek-é az én istenemet és nem imádjátok-é az arany állóképet, a melyet felállíttattam?
Pea ne lea ʻa Nepukanesa, ʻo pehēange kiate kinautolu, “ʻOku moʻoni, ʻe Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ʻoku ʻikai te mou tauhiʻi ʻa hoku ngaahi ʻotua, pe hū ki he meʻa fakatātā koula ʻaia kuo u fokotuʻu?
15 Ha tehát készek vagytok: mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát, leboruljatok és imádjátok az állóképet, a melyet én csináltattam. De ha nem imádjátok, tüstént bevettettek az égő, tüzes kemenczébe; és kicsoda az az Isten, a ki kiszabadítson titeket az én kezeimből?
Ko eni, kapau te mou tali ʻoka mou ka fanongo ki he leʻo ʻoe koaneti, mo e fangufangu, ʻae haʻape, mo e sakipute, ʻae saliteli, mo e lali, mo e ngaahi meʻa hiva kehekehe kotoa pē, pea te mou punou ʻo hū ki he meʻa fakatātā ʻaia kuo u ngaohi; pehē ʻe lelei: pea kapau ʻe ʻikai te mou hū, ʻe lī ʻakimoutolu ʻi he feituʻulaʻā ko ia, ki he loto afi vela kakaha; pea ko hai ʻae ʻotua ko ia te ne fakahaofi ʻakimoutolu mei hoku nima?”
16 Felelének Sidrák, Misák és Abednégó, és mondának a királynak: Oh Nabukodonozor! Nem szükség erre felelnünk néked.
Pea naʻe tali ʻe Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ʻo pehē ki he tuʻi, “ʻE Nepukanesa, ʻoku ʻikai te mau toe fifili pe ko e hā haʻamau tali kiate koe ʻi he meʻa ni.
17 Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemenczéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket.
Kapau ʻoku pehē, ʻoku mālohi ʻa homau ʻOtua, ʻaia ʻoku mau tauhi ke fakahaofi ʻakimautolu mei he afi vela kakaha, pea te ne fakahaofi ʻakimautolu mei ho nima, ʻe tuʻi.
18 De ha nem tenné is, legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az arany állóképet, a melyet felállíttatál, nem imádjuk.
Pea kapau ʻe ʻikai, ke ke ʻilo pe ʻe tuʻi, ʻe ʻikai te mau tauhiʻi ho ngaahi ʻotua, pe hū ki he meʻa fakatātā koula ʻaia kuo ke fokotuʻu.”
19 Akkor Nabukodonozor eltelék haraggal, és az ő orczájának színe elváltozék Sidrák, Misák és Abednégó ellen; azért szóla, és meghagyá, hogy fűtsék be a kemenczét hétszerte inkább, mint szokták vala befűteni.
Ko ia naʻe fonu ai ʻa Nepukanesa ʻi he houhau, pea naʻe kehe ʻae anga ʻo hono fofonga kia Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ko ia naʻa ne lea ʻo fekau ke nau tafu ʻae afi ke liunga fitu hake ʻene vela ʻi heʻene faʻa vela.
20 És meghagyá a legerősebb férfiaknak az ő seregében, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednégót, és vessék őket az égő, tüzes kemenczébe.
Pea ne fekau ki he kau tangata mālohi hake ʻi heʻene kongakau ke haʻi ʻa Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, pea lī ʻakinautolu ki he afi vela kakaha.
21 Erre ezek a férfiak alsó ruhástul, köntösöstül, palástostul és egyéb öltönyöstül megkötöztettek, és az égő, tüzes kemenczébe vettettek.
Ko ia naʻe haʻi ʻae kau tangata ni mo honau ngaahi kofutuʻa, mo honau ngaahi kofu loto, mo honau ngaahi tatā, pea naʻe lī ʻakinautolu ki he loto afi vela kakaha.
22 A miatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemencze rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, a kik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tűznek lángja.
Pea ko e meʻa ʻi he fekau ʻae tuʻi ke fai ke toʻotoʻo, pea mo ʻene vela ʻaupito ʻae afi, naʻe tāmateʻi ʻe he ulo ʻoe afi ʻae kau tangata ko ia naʻe hiki hake ʻa Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko.
23 Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égő, tüzes kemenczébe esék megkötözve.
Pea naʻe tō hifo ʻae kau tangata ʻe toko tolu ni, ko Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ki he loto afi vela kakaha.
24 Akkor Nabukodonozor király megijedt és sietve felkele, szóla és monda az ő tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-é a tűz közepébe megkötözve? Felelének és mondának a királynak: Bizonyára, oh király!
Pea naʻe ofo ʻae tuʻi ko Nepukanesa, pea ne tuʻu hake fakavave, mo ne lea ʻo pehē, ki he kau tangata tokoni ʻi he pule, “ʻIkai naʻa tau lī ʻae kau tangata ʻe toko tolu kuo haʻi ki he loto afi?” Pea naʻa nau lea ʻo pehē ki he tuʻi, “ʻOku moʻoni, ʻe tuʻi.”
25 Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé.
Pea naʻe lea ʻae tuʻi ʻo pehēange kiate kinautolu, “Vakai, ʻoku ou mamata ki he kau tangata ʻe toko fā, ʻoku ʻataʻatā, pea ʻoku nau ʻeveʻeva ʻi he loto afi, pea ʻoku ʻikai ha kovi kiate kinautolu, pea ko e anga ʻo hono toko fā, ʻoku hangē ia ko e ʻAlo ʻoe ʻOtua.”
26 Nabukodonozor ekkor az égő, tüzes kemencze szájához járula, és szóla és monda: Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái, jertek ki és jőjjetek ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tűz közepéből.
Pea naʻe ʻunuʻunu atu ʻa Nepukanesa ʻo ofi ki he matapā ki he afi vela kakaha, ʻo ne lea ʻo pehē, “ʻE Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ʻakimoutolu ʻae kau tamaioʻeiki ʻae ʻOtua māʻolunga, mou hū mai pea haʻu ki heni.” Pea naʻe hū mai ʻa Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, mei he loto afi.
27 És egybegyűlvén a fejedelmek, helytartók és kormányzók és a király tanácsosai, nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a tűznek semmi hatalma nem lett az ő testükön, és hogy egy hajszáluk sem égett meg, és az ő alsó ruháik meg nem változtak, és a tűz szaga sem járta át őket.
Pea naʻe mamata ʻe he houʻeiki hau, mo e ngaahi pule, mo e ngaahi ʻeikitau, mo e kau mātuʻa ʻae tuʻi, ʻi heʻenau fakataha, ki he kau tangata ni, ʻaia naʻe ʻikai ke mālohi ʻae afi ki honau sino, pea naʻe ʻikai mahunuhunu ha tuʻoni louʻulu ʻe taha ʻi honau ʻulu, pea naʻe ʻikai ke fakakehe honau kofu, pea naʻe ʻikai ke hoko ʻae nanamu ʻoe afi kiate kinautolu.
28 Szóla Nabukodonozor, és monda: Áldott ezeknek Istene, a Sidrák, Misák és Abednégó Istene, a ki küldötte az ő angyalát és kiszabadította az ő szolgáit, a kik ő benne bíztak; és a király parancsolatát megszegték és veszedelemre adták az ő testöket és nem szolgáltak és nem imádtak más istent az ő Istenökön kivül.
Pea naʻe lea ʻa Nepukanesa ʻo pehē, “ʻOku monūʻia ʻae ʻOtua ʻo Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ʻaia kuo fekau ʻa ʻene ʻāngelo, pea kuo ne fakahaofi ʻene kau tamaioʻeiki naʻe falala kiate ia, pea kuo nau liliu ʻae lea ʻae tuʻi, ʻo fakahaofi ʻa honau sino, koeʻuhi ke ʻoua naʻa nau tauhi, pe hū ki ha ʻotua, ka ko honau ʻOtua pe.
29 Parancsolom azért, hogy minden nép, nemzetség és nyelv, a mely káromlást mond Sidrák, Misák és Abednégó Istene ellen, darabokra tépessék, és annak háza szemétdombbá tétessék: mert nincs más Isten, a ki így megszabadíthasson.
Ko ia ʻoku ou fokotuʻu ʻae fono, ʻilonga ha kakai, pe ha puleʻanga, pe ha lea, ʻoku lea kovi ki he ʻOtua ʻo Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ʻe tuʻutuʻu fakaikiiki ʻakinautolu, pea ʻe ngaohi honau ngaahi fale ko e tuʻunga ʻotoʻota: koeʻuhi ʻoku ʻikai mo ha ʻOtua ʻe faʻa fakahaofi ʻo hangē ko eni.”
30 Akkor a király nagy tisztességre emelé Sidrákot, Misákot és Abednégót Babilon tartományában.
Pea naʻe hakeakiʻi ʻe he tuʻi ʻa Seteleki, mo Mesake, mo ʻApeteniko, ʻi he fonua ʻo Papilone.
