< Dániel 12 >

1 És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, a ki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, a milyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; a ki csak beírva találtatik a könyvben.
Hanki ugota ankero ne' Maikoli'a Israeli vahe'motma kegava huneramantea ankeronkino, ana knafina agra otigahie. Ana knafima fore'ma hania knazana, magore huno ama mopafina fore osu'neankna knaza fore hugahie. Hianagi Danieliga kagri vahe'ma zamagima avontafepima me'nesnia vahera Anumzamo'a zamagu vazi'nige'za knare hu'za manigahaze.
2 És sokan azok közül, a kik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló útálatosságra.
Hanki ko'ma frizage'zama ase zamante'naza vahera fri'nafintira ete otigahaze. Anama hute'za mago'amo'za manivava zamasimu enerisnage'za, mago'amo'za tusi zamagazegu nehu'za ana zamagazefi manivava hu'za vugahaze.
3 Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.
Hanki knare antahi'zane vahe'mo'za monamo'ma remsama hiaza hu'za remsa nehanage'za, rama'a vahe'ma zamavare'za fatgo avu'avapima nevanaza vahe'mo'za, ofumo'ma hiaza hu'za maka zupa remsa huvava hu'za vugahaze.
4 Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás.
Hianagi kagra Danieliga ama'na nanekema me'nea avontafera eri runkanirenentenka, atregeno oku meno vuno maka zama ome vagarenaku'ma hania knare uhanatino. Rama'a vahe'mo'za ama'na nanekemofo agafa'a antahi ama' hunakura tusiza hu'za hake'za vu'za e'za nehanageno antahintahizmimo'a ome ra huno vugahie.
5 És széttekinték én, Dániel, és ímé másik kettő álla ott, egyik a folyóvíz partján innét, a másik túl a folyóvíz partján.
Hanki nagra Danieli'na koana, timofo kantu kama anke'narera tare netre oti'nake'na ke'noe.
6 És mondá egyik a gyolcsba öltözött férfiúnak, a ki a folyóvíz felett vala: Mikor lesz végök e csudadolgoknak?
Ana ankerontrempinti mago'mo'a, efeke zaza kukenama hu'neno timofo agofetu'ma oti'nea ne'mofona amanage huno antahige'ne. Nama'a kna manitesnunkeno ama'na ruzahu'zama tasami'nea zamo'a eforera huvagaregahie?
7 És hallám a gyolcsba öltözött férfiút, a ki a folyóvíz felett vala, hogy felemelé az ő jobb kezét és bal kezét az ég felé, és megesküvék az örökké élőre, hogy ideig, időkig és fél időig, és mikor elvégezik a szent nép erejének rontását, mindezek elvégeztetnek.
Higeno efeke zaza kukenama antani'neno, timofo agofetu'ma oti'nea ne'mo'a, tare azantre'na monarega erisga hu anagamu netreno, mani vavama nehia Anumzamofo agifi huvempa huno amanage hu'ne, Nagra huvempa huankino, anazama fore'ma haniana 3'a kafugi 6si'a ikampi fore hugahie. Anumzamofo vahe'mokizmi hankavemo'ma vagama resanigeno, ana knazamo'enena vagaregahie.
8 Én pedig hallám ezt, de nem értém, és mondám: Uram, mi lesz ezeknek vége?
Hagi nagra Danieli'na ana nanekema hiana antahi'noanagi, Ana nanekemofo agafa'a antahi amara osu'noe. Ana hige'na amanage hu'na antahige'noe, Ranimoka ama ana zamo'ma evu vagama retesigeno amefira na'a efore hugahie? hu'na antahige'noe.
9 És monda: Menj el Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig.
Hianagi agra amanage huno hu'ne, Danieliga menina atrenka vuo. Na'ankure nanekema krente avontafemo'a runkanireno me'nenigeno vuno henkama maka zamo'ma vagama renaku'ma hania knafi eforera hugahie.
10 Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekesznek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik,
Ana knazama fore'ma hania zamo'a, rama'a vahe zamazeri agru huno zamazeri avusese hugahie. Hianagi kefo zamavu zamava'ma hanaza vahe'mo'za kefo zamavu zamava huvava hu'za nevu'za, antahiamara osugahaze. Ana nehanage'za antahi'zane vahe'mo'za zamagrake anazamofo agafa'a antahi amara hugahaze.
11 És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító útálatosság, ezerkétszáz és kilenczven nap lesz.
Hanki Anumzamofontegama maka zupama kresramnama nevaza zama ase nevazi'za kasrino havizama hu'nea zama Ra mono nompima retru rente'nesnage'zama mono'ma huntesnazana 1tausen 2hantret 90'a zagegnamofo agu'afi anara hugahaze.
12 Boldog, a ki várja és megéri az ezerháromszáz és harminczöt napot.
Hanki ana knazamofo agu'afima oti hankaveti'za mani'neza Anumzamofoma avega ante'za mani'nesageno'ma 1tausen 3hantret 35'a zage gnamo'ma evania vahera Anumzamo'a asomu huzmantegahie.
13 Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén.
Hanki kagra menina Danieliga oti hankavetinka mani'negeno vuno atuparera uhanatino. Kagra frinka mani fru hugahananagi, maka zamo'ma vagama resania knazupa ete otinka Anumzamo'ma refko huno'ma antegante'nea zantamina erisanti haregahane.

< Dániel 12 >