Dániel 10
1 Czírusnak, Persia királyának harmadik esztendejében egy ige jelenteték Dánielnek, a ki Baltazárnak nevezteték; igaz az ige és nagy bajról való; és figyele az igére és megérté a látomást.
Persiate leng, Cyrus kitipa, leng chankal kumthum lhinkumin, Belteshazzar jong kisah Daniel chun, themgao thilmu in mu aneikitin ahi. Aman hichea athilmu chu, khonunga hesoh gentheina leh gal nasatah phat hung lhung tei ding, kiphong doh ahi, ti ahetai.
2 Azokon a napokon én, Dániel, bánkódtam három egész hétig.
Hiche themgao thilmua mu kanei laitah chun, Daniel keima, hapta thum lhingset lunghem puldouva ka um laitah ahi.
3 Kívánatos étket nem ettem, hús és bor nem ment az én számba, és soha sem kentem meg magamat, míg el nem telék az egész három hét.
Chuche phatsungse se chun, keiman anneh alhum atwi kanepoi. Sa jong kanepon chuleh lengpitwi jong kakam sunga alutkha poi. Chuleh hapta thum lhinkah chun, thao namtwi jong kinu louvin ka um’e.
4 És az első hónapnak huszonnegyedik napján, ímé én a nagy folyóvíznek, azaz a Hiddekelnek partján valék.
Lhamasa nisomni leh nili lhinnin, keima vadung minthang Tigris pang’a kana dingin ahi.
5 És felemelém szemeimet, és látám, és ímé: egy férfiú, gyolcsba öltözve, és dereka ufázi aranynyal övezve.
Keima kadahin kavet leh, tupat ponnem kisil mipa khat kamun, ama chun akong’a sana thengsel konggah akigahin ahi.
6 És teste olyan mint a társiskő, és orczája olyan mint a villám, és szemei olyanok mint az égő szövétnekek, karjai és lábatája mint az izzó ércznek színe, és az ő beszédének szava olyan, mint a sokaság zúgása.
Amapa tahsa chu song mantam abangin, amaiso jong kolphe bangin avahin, chuleh amit teni jong meikou kide abang e. Abanjang teni leh akeng teni jong, sum-eng kinot jolsel bang in avalin, chuleh a awso jong mihon tamtah awgin abangin ahi.
7 És egyedül én, Dániel láttam e látomást, a férfiak pedig, a kik velem valának, nem látták a látomást; hanem nagy rettenés szálla reájok, és elfutának, hogy elrejtőzzenek.
Daniel keima, changsehin, hiche themgao thilmu hi kamu ahi. Kaum khompi miho chun hiche kathilmu chu amupouve. Ahin, amaho atijauvin, chuleh kiseldoh dingin ajam mang soh tauve.
8 És én egyedül hagyattam, és látám ezt a nagy látomást, és semmi erő sem marada bennem, és orczám eltorzula, és oda lőn minden erőm.
Chuin keima ka changsehin eidalhauvin, chuche themgao thilmu nasatah chu kamu tai. Hichun katha jouse abeiyin, kamelso akikhelin chuleh thanei louvin kalel lheh jengin ahi.
9 És hallám az ő beszédének szavát; és mikor hallám az ő beszédének szavát, én ájultan orczámra esém, és pedig orczámmal a földre.
Chuin keiman mipa thusei chu kajan, chutia ama awgin kajah chun, tol-ah kalhun, kamai kasulutin chuleh kathimilliu tan ahi.
10 És ímé, egy kéz illete engem, és felsegített térdeimre és tenyereimre;
Hichepet chun khut khatin eihinthamin chuleh eikai touvin, kihot pum pumin keima jong kakhup tenin ka pansan, ka bung’e.
11 És monda nékem: Dániel, kedves férfiú! Értsd meg a beszédeket, a melyeket én szólok néked, és állj helyedre, mert most te hozzád küldettem! És mikor e szót szólá velem, felállék reszketve.
Chuin mipa chun ka jah’a aseijin, “Daniel nangma Pathen dingin manlutah nahi. Hijeh chun, nahenga kasei ding hohi chingthei tahin ngaijin. Chuleh dingdohin, keima hi nang kom’a eihung kisol ahi,” ati.
12 És monda nékem: Ne félj Dániel: mert az első naptól fogva, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra a te Istened előtt, meghallgattattak a te beszédid, és én a te beszédeid miatt jöttem.
Chuin aman kajah’a, kicha hih in Daniel. Nangma na Pathen ang sung’a na kineo sah’a, thil hetkhen themna nathum nikho amasapen’a pat’a chu na taona jouse van’a na kingai peh ahitai. Hijeh’a chu keima nahenga hung’a kahi.
13 De Persiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a persa királyoknál;
Amavang nisom ni leh nikhat sung chu, Persia leng chapa lhagao gilou chun ka lampia eitingin ahi. Hijeh chun vantil pipu Michael vantil chu eipanhu dingin ahungin, chuleh keiman Michael vantil chu leng chapa lhagao chutoh kidou dingin ka dalha tai.
14 Jöttem pedig, hogy tudtodra adjam, a mi a te népedre az utolsó időkben következik: mert a látomás azokra a napokra szól.
Tua hilaija kahung hi, khonunga namite chunga ipi thil hungsoh ding ham, ti seipeh’a hung kahi. Ajeh chu themgao thilmua namu chengse hi, khonung thil hungsoh ding ngen ahibouve ati.
15 És mikor ilyen szavakkal szóla velem, orczámmal a földre esém és megnémulék.
Aman hitia aseipet chun, keiman tol lang kaven kakunin, thucheng khat jong seidoh theilouvin ka um’e.
16 És ímé, olyan valaki, mint egy ember-fia, megilleté ajkaimat és megnyitám a számat és szólék és mondám annak, a ki előttem álla: Uram, a látomás miatt reám fordulának az én fájdalmaim, annyira, hogy semmi erőm nincsen.
Chuin mihem tobang khatin, kane teni ahung thamin ahileh, keiman kakam kahinkah tan, chuleh kahung paodoh tai. Hichun kenjong ka masang’a dingpa jah’a chun, “Vo kapu, themgao thilmua mu kaneijeh in, ka pumin kanatlo tan, chuleh kalel lheh jeng tai.”
17 És mi módon szólhat ezzel az én Urammal ennek az én Uramnak szolgája? Hiszen bennem attól fogva nem álla meg az erő, és lélekzet sem marada bennem.
Kapu, na sohpa keima hitobang bep hi, iti nangtoh ka kihoulim jou ding ham? Ka tha jouse abeitan chuleh kahaina hu jong amangpai ding ahi tai,” kati.
18 És ismét illete engem az emberhez hasonló, és megerősíte engem.
Chuphat in mihem tobang’a melpupa chun, eihin tham kitin ahileh, ka hung hatdoh kit tai.
19 És monda: Ne félj, te kedves férfiú; békesség néked, légy erős és bizony erős! És mikor szóla velem, megerősödém, és mondék: Szóljon az én Uram, mert megerősítél engemet.
Aman aseijin, “Kicha hihin, ajehchu nangma hi Pathen dinga manlutah nahi. Lungmongin, kitilkhouvin chuleh hattahin pangin,” eiti. Aman hitia asei kajah phatin, apettah chun, ka tha ahung hatdoh tan, amapa jah’a chun, “Kapu, nei lungsetin, thu chu nei seipeh tan, ajeh chu, nangman neihat doh sahkit ahitai,” kati.
20 És monda: Tudod-é, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a persa fejedelem ellen; és ha én kimegyek, ímé Görögország fejedelme jő elő!
Chuin aman eidonbut in, “Ipi bol’a naheng’a hung kahi nahet em? Tua hi, ka kile kit’a, Persia leng chapa lhagao gilou chutoh kisat ding kahi. Chujou tengleh, vetan, Greek leng chapa chu hung ding ahitai.
21 De megjelentem néked, a mi fel van jegyezve az igazság írásában; és senki sincsen, a ki én velem tartana ezek ellenében, hanem csak Mihály a ti fejedelmetek.
Chuleh keiman thutah lekhabu a kijih chu, nangma kaseipeh ding ahi. Vetan, hiche lhagao gilou ho toh kakidouna-a hin, nangding’a leng chapa Michael vantil tilou, koima eipanhu ding aum poi.”
