Ámos 8
1 Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten: Ímé, egy kosár érett gyümölcs.
INkosi uJehova yangibonisa kanje; khangela-ke, isitsha sezithelo zehlobo.
2 És mondá: Mit látsz Ámós? És mondám: Egy kosár érett gyümölcsöt. És mondá az Úr nékem: Eljött vége az én népemnek, az Izráelnek; nem bocsátok meg néki többé!
Yasisithi: Ubonani, Amosi? Ngathi: Isitsha sezithelo zehlobo. INkosi yasisithi kimi: Ukuphela sekufikile ebantwini bami uIsrayeli; kangisayikubedlula futhi.
3 Azon a napon jajjá változnak a templomi énekek, így szól az Úr Isten, és temérdek lesz a hulla; szó nélkül hányák mindenüvé.
Kodwa izingoma zethempelini zizaqhinqa isililo mhlalokho, itsho iNkosi uJehova; kuzakuba lezidumbu ezinengi; kuyo yonke indawo bazaziphosela ngokuthula.
4 Halljátok meg ezt ti, kik a szegényre törtök, és e föld szegényeinek kipusztítására.
Zwanini lokhu, lina eliginya oswelayo, lokuthi lichithe abayanga belizwe;
5 Mondván: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk? és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás házat? hogy megkisebbítsük a vékát, és megnagyobbítsuk az árát, és hamis mértékkel csalhassunk?!
elithi: Ukuthwasa kwenyanga kuzadlula nini ukuze sithengise amabele? lesabatha ukuze sivule ingqoloyi, sisenza i-efa libe lincinyane, sisenza ishekeli libe likhulu, siphambanisa izilinganiso zenkohliso.
6 Hogy megvegyük a szegényeket pénzen, és a szűkölködőt egy öltő saruért, és eladhassuk a gabona hulladékát?!
Ukuze sithenge abayanga ngesiliva, loswelayo ngamanyathela amabili, yebo sithengise amakhoba amabele?
7 Megesküdt az Úr a Jákób büszkeségére: Soha el nem felejtem semmi cselekedetöket!
INkosi ifungile ngobukhosi bukaJakobe: Isibili kangiyikukhohlwa zonke izenzo zabo kuze kube nininini.
8 Ne rendüljön-é meg e miatt a föld? És ne búsuljon-é annak minden lakosa?! Bizony felindul egészen, mint a folyam, és dagad és apad, mint Égyiptom folyója.
Kawuyikuqhaqhazela yini umhlaba ngalokhu, alile laye wonke ohlala kuwo? Yebo ukhukhumale wonke njengomfula, uphoseke le lale utshone njengomfula weGibhithe.
9 És lészen azon a napon, azt mondja az Úr Isten: Lenyugtatom a napot délben, és besötétítem a földet fényes nappal.
Kuzakuthi-ke ngalolosuku, itsho iNkosi uJehova, ngizatshonisa ilanga emini enkulu, ngenze umhlaba ube mnyama emini ekhanyayo.
10 Ünnepeiteket búra változtatom; és minden dalotokat szomorú énekké! Gyászruhát borítok minden derékra, és kopaszságot minden fejre, és olyanná teszem, mint a ki egyetlen fiát siratja; a vége pedig, mint a keserűség napja!
Ngiphendule imikhosi yenu ibe yikulila, lengoma zenu zonke zibe yisililo, ngilethe isaka enkalweni zonke, lempabanga ekhanda lonke, ngikwenze kube njengesililo sendodana eyodwa, lokucina kwalo njengosuku olubabayo.
11 Ímé, napok jőnek, azt mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után.
Khangela, insuku ziyeza, itsho iNkosi uJehova, lapho ngizathumela indlala elizweni, kungabi yindlala yokudla, kungabi ngeyokomela amanzi, kodwa eyokuzwa amazwi eNkosi.
12 És vándorolni fognak tengertől tengerig és északtól fogva napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találják meg.
Njalo bazazula kusukela elwandle kuze kube selwandle, njalo kusukela enyakatho kuze kube sempumalanga, bagijimele le lale ukudinga ilizwi leNkosi, kodwa bengalitholi.
13 Azon a napon elepednek a deli szűzek, meg az ifjak is, a szomjúság miatt!
Ngalolosuku intombi ezimsulwa ezinhle lamajaha azaqaleka ngenxa yokoma.
14 A kik Samaria bűnére esküsznek, és ezt mondják: Él a te istened, oh Dán: és él a te útad, oh Beérseba! Bizony elhullanak és nem kelnek fel többé!
Labo abafunga ngecala leSamariya bathi: Kuphila kukankulunkulu wakho, Dani; lokuthi: Kuphila kwendlela yeBherishebha; bazakuwa-ke, bangabe besavuka.
