Ámos 3

1 Halljátok meg e beszédet, melyet az Úr szól ti felőletek, Izráel fiai; mindama nemzetség felől, a melyet felhoztam Égyiptom földéről, ezt mondván:

Halljátok ezt az igét, melyet szólt az Örökkévaló rólatok, Izraél fiai, azon egész nemzetségről, melyet felhoztam Egyiptom országából, mondván:

2 Csak titeket választottalak magamnak e földnek minden nemzetségei közül; azért büntetlek meg titeket minden gonoszságtokért.

Csak titeket ismertelek mind a föld nemzetségei közül; azért megbüntetem rajtatok mind a ti bűneiteket.

3 Vajjon járnak-é ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?

Vajon mennek-e ketten együtt, hanemha megegyeztek?

4 Ordít-é az oroszlán az erdőben, ha nincs mit ragadoznia? Hallatja-é hangját barlangjából a kölyök-oroszlán, ha semmit nem fogott?!

Vajon ordít-e oroszlán az erdőben, és zsákmánya nincs neki? Vajon: hallatja-e fiatal oroszlán hangját a barlangjából, hanemha fogott?

5 Tőrbe esik-é a madár a földön, ha nincs tőr vetve néki? Felpattan-é a tőr a földről, ha fogni nem fogott?

Vajon leesik-e madár a földön levő csapdára, és tőr nincs számára? Vajon emelkedik-e tőr a földről, és fogni nem fog?

6 Ha megharsan a kürt a városban, nem riad-é meg a nép? Vajjon lehet-é baj a városban, a mit nem az Úr szerezne?

Avagy megfuvatik-e harsona a városban s a nép nem ijed meg? Avagy van-e veszedelem a városban s az Örökkévaló nem tette?

7 Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.

Bizony, nem tesz az Úr az Örökkévaló semmit, hanemha nyilvánította titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.

8 Ordít az oroszlán: ki ne rettegne? Az én Uram, az Úr szólt: ki ne prófétálna?

Oroszlán ordított: ki nem fél? Az Úr, az Örökkévaló beszélt: ki nem prófétál?

9 Adjatok hírt Asdód palotáiban és az Égyiptom földében való palotákban, és így szóljatok: Gyűljetek össze Samariának hegyein, és lássátok meg benne a sok háborgást, és az elnyomottakat az ő keblében.

Hallassátok a kastélyok fölött Asdódban, meg a kastélyok fölött Egyiptom országában, és mondjátok: gyűljetek össze Sómrón hegyein és lássátok a sok zűrzavart őbenne és fosztogatást belsejében.

10 Mert nem tudnak igazán cselekedni, azt mondja az Úr, ők, a kik halomra gyűjtik az erőszakosságot és zsarolást az ő palotáikban.

Nem is tudnak egyeneset cselekedni, úgymond az Örökkévaló, a kik erőszakot és zsarolást halmoznak fel kastélyaikban.

11 Annakokáért ezt mondja az Úr Isten: Ellenség jön és körülveszi e földet; ledönti hatalmadat és feldúlatnak a te palotáid.

Azért így szól az Úr az Örökkévaló: Szorongató, az ország körül. Majd ledönti rólad hatalmadat, és kiprédáltatnak kastélyaid.

12 Ezt mondja az Úr: A mint a pásztor az oroszlán szájából csak a két lábszárt menti meg, vagy a fül hegyét; akképen menekülnek meg Izráel fiai, a kik Samariában pamlag szegletében ülnek és a nyugágynak selymén.

Így szól az Örökkévaló: valamintmegment a pásztor az oroszlán szájából két lábszáratvagy egy füldarabot, úgy menekülnek majd meg Izraél fiai, akik ülnek Sómrónban ágynak szélén és nyoszolyának damasztján.

13 Halljátok meg és adjátok tudtára a Jákób házának, azt mondja az Úr Isten, a Seregek Istene,

Halljátok és intsétek meg Jákób házát, úgymond az Úr az Örökkévaló, a seregek Istene.

14 Hogy a mely napon megbüntetem Izráelt az ő vétkeiért, Béth-El oltáraiért is büntetek, és letöretnek az oltár szarvai, és a földre omlanak.

Mert, a mely napon megbüntetem Izraél bűntetteit őrajta, akkor büntetést végzek Bét-Él oltárain s levágatnak az oltár szavai és földre esnek.

15 És ledöntöm a téli házat a nyári házzal együtt, és elpusztulnak az elefántcsont-házak is, megsemmisülnek a nagy házak, ezt mondja az Úr.

És szétütöm a téli házat a nyári házzal együtt és elvesznek az elefántcsontházak, és eltűnnek számos házak, úgymond az Örökkévaló.