Ámos 2
1 Így szól az Úr: Három bűne miatt a Moábnak, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert mészszé égette Edom királyának csontjait!
ʻOku pehē ʻe Sihova, “Koeʻuhi ko e talangataʻa ʻe tolu ʻa Moape, mo hono fā, ʻe ʻikai te u fakaafe [hono tautea ʻo ia]; he naʻa ne taʻo ʻae ngaahi hui ʻae tuʻi ʻo ʻItomi ke lahe:
2 Tüzet vetek azért Moábra, és az emészti meg Kerijjoth palotáit, és meghal Moáb a zajban, hadi lárma közt, a kürt zengése közben.
Ka te u fekau ʻae afi ki Moape, pea te ne kai ʻo ʻosi ʻae ngaahi fale fakaʻeiʻeiki ʻo Kiliote: pea ʻe mate ʻa Moape ʻi he maveuveu, mo e kaila, pea mo e ongo ʻoe meʻalea:
3 Kivágom a birót közüle, és minden fejedelmit megölöm vele egyetemben, ezt mondja az Úr.
Pea te u motuhi ʻae fakamaau mei honau haʻohaʻonga, pea tāmateʻi ʻae houʻeiki kotoa pē mo ia:” ʻoku pehē ʻe Sihova.”
4 Így szól az Úr: Három bűne miatt a Júdának, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert megvetették az Úrnak törvényét és nem tartották meg rendeléseit. Eltévelyítették őket az ő hazugságaik, a melyeket az ő atyáik követtek.
ʻOku pehē ʻe Sihova; “Koeʻuhi ko e talangataʻa ʻe tolu ʻa Siuta, pea mo hono fā, ʻe ʻikai te u fakaafe hono [tautea ʻo ia]; he kuo nau vaʻinga ʻaki ʻae fono ʻa Sihova, pea naʻe ʻikai te nau tauhi ʻene ngaahi fekau, pea naʻa nau hē ko e meʻa ʻi heʻenau loi, ʻaia naʻe muimui ki ai ʻenau ngaahi tamai:
5 Tüzet vetek azért Júdára, és az emészti meg Jeruzsálem palotáit.
Ka te u fekau ʻae afi ki Siuta, pea te ne kai ʻo ʻosi ʻae ngaahi fale fakaʻeiʻeiki ʻo Selūsalema.”
6 Így szól az Úr: Három bűne miatt az Izráelnek, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert pénzért adták el az igazat, a szegényt pedig egy öltő saruért.
ʻOku pehē ʻe Sihova; “Koeʻuhi ko e talangataʻa ʻe tolu ʻa ʻIsileli, pea mo hono fā, ʻe ʻikai te u fakaafe [hono tautea ʻo ia]; he kuo nau fakatau ʻae kakai māʻoniʻoni ki he siliva, pea mo e kakai masiva ʻaki ha topuvaʻe;
7 A kik a föld porát áhítják a szegények fejére, és a nyomorultak útját elfordítják. Fiú és az atyja egy leányhoz járnak, hogy megfertőztessék az én szent nevemet.
ʻAia ʻoku feinga ke ʻai ʻae efu ʻoe kelekele ʻi he ʻulu ʻoe kakai masiva, pea ʻoku fakahēʻi ʻae hala ʻoe angamalū: pea ko e tangata mo ʻene tamai ʻoku na mohe ki he fefine pe taha, ke fakaongokovi hoku huafa tāpuhā:
8 Zálogos ruhákon nyujtózkodnak minden oltár mellett, és az elítéltek borát iszszák az ő istenök házában.
Pea ʻoku nau tokoto ʻi he ngaahi kofu ʻoku tuku ko e fakamoʻoni ki he totongi ʻi he veʻe feilaulauʻanga kotoa pē, pea ʻoku nau inu ʻae uaine ʻoe halaia ʻi he fale ʻo ʻenau tamapua.
9 Pedig én irtottam ki előlük az Emoreusokat, a kik magasak voltak, mint a czédrusok, erősek, mint a cserfák. Mégis kiirtottam gyümölcsét felül és gyökerét alul.
Ka naʻaku fakaʻauha ʻae kakai ʻAmoli ʻi honau ʻao, ʻaia naʻe māʻolunga hangē ko e sita, pea naʻe mālohi hangē ko e oke; ka naʻaku fakaʻauha hono fua mei ʻolunga, pea mo hono aka ʻi lalo.
10 És én hoztalak fel Égyiptom földéről, és negyven esztendeig én hordoztalak a pusztában titeket, hogy bírjátok az Emoreusok földét.
Pea naʻaku ʻomi foki ʻakimoutolu mei he fonua ko ʻIsipite, pea naʻaku tataki ʻakimoutolu ʻi he toafa ʻi he taʻu ʻe fāngofulu, ke maʻu ʻae fonua ʻoe kakai ʻAmoli.
11 És prófétákat támasztottam a ti fiaitok közül és nazirokat ifjaitok közül. Nem így van-é vajjon, Izráel fiai? ezt mondja az Úr.
Pea naʻaku tuʻutuʻuni mei ho ngaahi foha ʻae kau palōfita, pea mei hoʻo kau talavou ʻae kakai naʻe fakamavahe. ʻIkai ʻoku pehē pe, ʻe fānau ʻa ʻIsileli?” ʻoku pehē ʻe Sihova.
12 De a nazirokat borral itattátok, és a prófétákra ráparancsoltatok, mondván: Ne prófétáljatok!
“Ka naʻa mou ʻatu ʻae uaine ke inu ʻe he kau Fakamavahe; pea ne mou fekau ʻae kau palōfita, ʻo pehē, ‘ʻOua naʻa kikite.’
13 Ímé, én is lenyomlak titeket, ott a hol vagytok, mint a cséplő szekér lenyomja a kévékkel teli szérűt.
Vakai, ʻoku ou taʻomia ʻiate kimoutolu, hangē ko e saliote ʻi he ngaahi ʻū koane.
14 Elvész azért a futás a gyorstól, és nem erősíti meg az erőst az ő ereje, és a hős sem menekedhetik.
Ko ia ʻe mole ʻae faʻa lele mei he veʻe vave, pea ko e mālohi ʻe ʻikai te ne fakamālohiʻi ʻe ia ia; pea ʻe ʻikai fakahaofi ʻae mālohi ʻe ia ia:
15 Nem állja meg helyét az íjj-hordozó sem, nem menekülhet el még a gyorslábú sem, és a lovon ülő sem menekedhetik.
Pea ʻe ʻikai tuʻu ia ʻoku ne teke ʻae kaufana; pea ʻe ʻikai fakahaofi ʻae veʻe vave ʻe ia ia: pea ko ia ʻoku heka hoosi ʻe ʻikai fakahaofi ʻe ia ia.
16 És a bátor szívű is a hősök között meztelenül fut el azon a napon, ezt mondja az Úr.
Pea ko ia ʻoku lototoʻa ʻi he kau mālohi te ne hola telefua ʻi he ʻaho ko ia,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
