< Ámos 2 >
1 Így szól az Úr: Három bűne miatt a Moábnak, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert mészszé égette Edom királyának csontjait!
Pakaiyin hitin aseiye. “Moab mite talen man louva ka lha louhel ding ahi. Ajeh chun amahon chonset abol bol jeng un, anga dehpouvin ahi. Amahon Edom lengpa gu leh chang jouse meiyin ahal un, vutvam aso sah tauvin ahi.
2 Tüzet vetek azért Moábra, és az emészti meg Kerijjoth palotáit, és meghal Moáb a zajban, hadi lárma közt, a kürt zengése közben.
Hijeh’a chu keiman Moab gamsung meiya kahal lhah ding, chuleh Kerioth khopi kulpi ho ka suhmang ding ahi. Chuleh Moab mite chu gal’a ka leh mao na thum jeju lah’a, agalmi hon saki amut denuva thigam ding ahiuve”, ati.
3 Kivágom a birót közüle, és minden fejedelmit megölöm vele egyetemben, ezt mondja az Úr.
Chuteng keiman alengpau ka suhmang ding, chuleh leng chapa teu jouse jong ka suhgam ding ahi,” tin Pakaiyin aseiye.
4 Így szól az Úr: Három bűne miatt a Júdának, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert megvetették az Úrnak törvényét és nem tartották meg rendeléseit. Eltévelyítették őket az ő hazugságaik, a melyeket az ő atyáik követtek.
Pakaiyin hitin aseiye, “Keiman Judah talen manlouva ka lha louhel ding ahi. Ajeh chu amahon chonset abol bol jengun anga deh pouvin ahi. Amahon Pakai peh chondan thuhil don louvin akoijun, chuleh athupeh jong anitdeh pouvin ahi. Apu apateu vamang na jou leh nal’a kilheplhahna ah avahmang gam tauvin ahi.
5 Tüzet vetek azért Júdára, és az emészti meg Jeruzsálem palotáit.
Hijeh’a chu keiman meiya Judah kahallhah ding, chuleh Jerusalem khopi kulpi ho jong kasuhmang ding ahi,” ati.
6 Így szól az Úr: Három bűne miatt az Izráelnek, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert pénzért adták el az igazat, a szegényt pedig egy öltő saruért.
Pakaiyin hitin aseiye, “Keiman Israel talen man louva kalha louhel ding ahi. Ajeh chu, amahon chonset abol bol jeng un angadeh pouvin ahi. Amahon midih jong dangka lhomcha man in ajoh doh’un, chuleh tahlel vaichate jong kengchot to-khat toh aki lheh tauve.
7 A kik a föld porát áhítják a szegények fejére, és a nyomorultak útját elfordítják. Fiú és az atyja egy leányhoz járnak, hogy megfertőztessék az én szent nevemet.
Amahon tahlel gentheite leivui lah’a achonlut nun, chuleh vaichate jong lampam’a asondoh un ahi. Apa leh achapa jong numei khat kom’a aga lumkhom ji lhon in, keima mintheng chu asuboh tauvin ahi.
8 Zálogos ruhákon nyujtózkodnak minden oltár mellett, és az elítéltek borát iszszák az ő istenök házában.
Pathen houna maicham phung dung’a chun, aleiba teuvin, bat sahdoh kah’a ding’a apeh’u, ponsil ho akisil’un akijam leuve. Chuleh a Pathen’u houin sunga jong, thudihlou tah’a mi agap nau Lengpitwi adon uvin ahi.
9 Pedig én irtottam ki előlük az Emoreusokat, a kik magasak voltak, mint a czédrusok, erősek, mint a cserfák. Mégis kiirtottam gyümölcsét felül és gyökerét alul.
Amavang, kamite masang tah’a, Cedar thing banga sang leh Oak thing banga tah, Amor mite ana suhmang peh chu keima kahi. Keiman thingbah lah’a aga jouse jong ka sugam in, chuleh noi lam’a ajung geijin ka kaldoh in ahi.
10 És én hoztalak fel Égyiptom földéről, és negyven esztendeig én hordoztalak a pusztában titeket, hogy bírjátok az Emoreusok földét.
Egypt gam’a kon’a nahin pui doh uva chu keima kahi, chuleh kum somli jen nelphai gamthip’a nahinpuileu chu keima kahi. Hijeh’a chu nanghon Amor mite gamsung naloden theiju ahi.
11 És prófétákat támasztottam a ti fiaitok közül és nazirokat ifjaitok közül. Nem így van-é vajjon, Izráel fiai? ezt mondja az Úr.
Keiman na chapa teu phabep themgaovin ka pansah in, chuleh adangho jong Nazir ka hisah e. Vo Israel kamite, nangman hichehi ahipoi tia na seithei ding ham?” tin Pakaiyin aseiye.
12 De a nazirokat borral itattátok, és a prófétákra ráparancsoltatok, mondván: Ne prófétáljatok!
Ahivang in, nangman Nazir ho jong, ju na donsah in chonset na bolsah e. Chuleh themgao ho jong gao thu seilou ding’in naphoh thiptai.
13 Ímé, én is lenyomlak titeket, ott a hol vagytok, mint a cséplő szekér lenyomja a kévékkel teli szérűt.
Hijeh’a chu, keiman thohgim tah’a kalha ding, bongkang changpal dimset kiheng’a uh jen jun bang’a kalha ding, kasuh nem ding nahi.
14 Elvész azért a futás a gyorstól, és nem erősíti meg az erőst az ő ereje, és a hős sem menekedhetik.
Nalah uva akal jang pen jong jammang deh lou ding, chuleh atha hat pen jong pang jou dehlou ding ahi. Thahattah’a galsat hon jong, ahinkho akihuh doh joulou diu ahi.
15 Nem állja meg helyét az íjj-hordozó sem, nem menekülhet el még a gyorslábú sem, és a lovon ülő sem menekedhetik.
Thalpi kap’a pangho jong ding det joulou diu, chuleh Sakol chung touthem ho jong, amaho leh amaho kihuhdoh jou lou diu ahi.
16 És a bátor szívű is a hősök között meztelenül fut el azon a napon, ezt mondja az Úr.
Hiche nikho chuleh gal hang pen’a panghon jong, agal manchah’u ase lhah diu chuleh ahindoh nadiuva jamdiu ahi”, tin Pakaiyin aseiye.