Apostolok 1
1 Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
Loqꞌalaj wach chꞌabꞌeꞌn Teófilo: Pa ri nabꞌe nuwuj ri xintzꞌibꞌaj chawe, xintzijon chirij ronojel ri xubꞌan ri Jesús xuqujeꞌ ri xukꞌutu.
2 Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
Kꞌa pa ri qꞌij are xkꞌam bꞌik chikaj are xyaꞌtaj kan ri utaqanik chike ri utijoxelabꞌ rukꞌ ri utobꞌanik ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel.
3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
Are xkꞌastaj uwach, xukꞌut ribꞌ chikiwach ri uꞌtaqoꞌn, xubꞌan mayijabꞌal taq jastaq rech xukꞌut chikiwach chi qas xkꞌastaj uwach. Kawinaq qꞌij xukꞌut ribꞌ chkiwach xutzijoj ri rajawarem ri Dios chike.
4 És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:
Are kꞌo kukꞌ xubꞌij chike: Man kixel ta na bꞌik pa Jerusalén, xane chiwayeꞌj na ri ubꞌim loq kan ri nuTat, ri nutzijom chiꞌwe.
5 Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
Rumal cher ri Juan xubꞌan qasanaꞌ rukꞌ jaꞌ, are kꞌu ri ix man kanajtin ta na kabꞌan iqasanaꞌ rukꞌ ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel.
6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
Are kimulim kibꞌ ri e taqoꞌn, xkita che ri Jesús: Ajawxel, ¿la che kꞌu we qꞌotaj riꞌ kakoj la ri taqanel pa ri tinimit Israel?
7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
Xubꞌij ri Jesús chike: Man yaꞌtal ta chiꞌwe ix kiwetaꞌmaj ri qꞌotaj xuqujeꞌ ri qꞌij are kubꞌan na ri karaj ri Dios.
8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
Are kape ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel piꞌwiꞌ, kikꞌamawaꞌj na kwinem xuqujeꞌ kixux na qꞌalajisal taq we pa Jerusalén, pa ronojel ri tinimit Judea, pa ri tinimit Samaria xuqujeꞌ pa ri naj taq tinimit rech ronojel ri uwachulew.
9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.
Are xbꞌiꞌtaj we jastaq riꞌ rumal ri Jesús, ko xkaꞌyex kumal ri tijoxelabꞌ, kꞌa te riꞌ qas chikiwach xwaꞌjilisax bꞌik, xkꞌam bꞌik chikaj, xchꞌuq bꞌik pa jun sutzꞌ, man xekwin ta chik xkil uwach.
10 És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
Ri tijoxelabꞌ tajin kekaꞌy apanoq cho ri kaj are paqal ri Jesús, xaq kꞌa teꞌ xeqet kebꞌ achyabꞌ kukꞌ, kikojom saq taq katzꞌyaq, xkibꞌij chike:
11 Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
Achyabꞌ aꞌj Galilea, ¿jas che tajin kixkaꞌy chikaj? Ri Jesús ri xkꞌam bꞌik chiꞌwach pa ri kaj, kape chi na junmul jetaq ri xubꞌano are xeꞌek.
12 Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
Are xeqaj loq ri e taqoꞌn cho ri juyubꞌ ri kabꞌix Olivos che ri kꞌo apanoq chi jun kilómetro che ri tinimit Jerusalén.
13 És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
Xoꞌpan kꞌu pa ri tinimit, xepaqiꞌ pa ri ja ri e kꞌo wi. Are waꞌ ri kibꞌiꞌ ri achyabꞌ ri e kꞌo chilaꞌ: ri Pedro, ri Jacobo, ri Juan, ri Andrés, ri Felipe, ri Tomás, ri Bartolomé, ri Mateo, ri Jacobo ukꞌojol ri Alfeo, ri Simón ri kachiꞌl ri Zelotes rachiꞌl ri Judas rachalal ri Jacobo.
14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
Konojel ri e taqoꞌn xkimulij kibꞌ, kachiꞌl ri María ri unan ri Jesús, ri e rachalal xuqujeꞌ nikꞌaj ixoqibꞌ chik, junam amaqꞌel xkibꞌan chꞌawem cho ri Dios.
15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
Pa taq ri qꞌij riꞌ are kimulim kibꞌ ri kojonelabꞌ karaj e jun ciento rukꞌ juwinaq kikꞌyal. Ri Pedro xtakꞌiꞌ chikixoꞌl xubꞌij chike:
16 Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
Qachalal, rajawaxik kakꞌulmataj ri kubꞌij ri Tzꞌibꞌatalik are waꞌ ri xubꞌij loq ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel chuchiꞌ ri qamam David ojer chi kakꞌulmataj na rukꞌ ri Judas.
17 Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
Ri Judas qachiꞌl kan nabꞌe xuqujeꞌ xchakun qukꞌ pa ri qawokaj.
18 (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
Xuloqꞌ kꞌu jun ulew chech ri pwaq ri tojbꞌal rech ri etzelal ri xubꞌano, chilaꞌ xtzaq wi xuliꞌ uwiꞌ, xraqin ri upam, xel loq ronojel ri rixkoꞌl.
19 És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)
Xel kꞌu loq utzijoxik ri xkꞌulmatajik konojel ri winaq pa ri tinimit Jerusalén xketaꞌmaj we jastaq riꞌ. Rumal riꞌ ri ulew ri xkam wi ri Judas xubꞌinaꞌj Acéldama, ri kel kubꞌij Kikꞌ ulew pa ri tzijobꞌal arameo.
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el.
Jeriꞌ rumal cher pa ri wuj rech Salmos tzꞌibꞌatal wi loq: Tolon kan upam ri rachoch, mat ko chi jun kakꞌojiꞌ chupam. Xuqujeꞌ kubꞌij: Yoꞌq ri reqeleꞌn che jun winaq chik.
21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
Rumal kꞌu ri rajawaxik kaqachaꞌ jun chikixoꞌl ri xekꞌojiꞌ qukꞌ are xkꞌojiꞌ ri Ajawxel Jesús qukꞌ.
22 A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
Rajawaxik chi we winaq riꞌ kꞌolinaq loq qukꞌ are xqachapleꞌj loq, che taq ri qꞌij are xubꞌan qasanaꞌ ri Juan kꞌa pa ri qꞌij are xkꞌam bꞌik ri Jesús pa ri kaj, xuqujeꞌ rajawaxik chi xril qukꞌ junam ri ukꞌastajibꞌal ri Jesús.
23 Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
Xeꞌkichaꞌ kꞌu e kebꞌ achyabꞌ: Ri José ri kabꞌix Barsabás che, xuqujeꞌ Justo rachiꞌl ri Matías.
24 És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
Kꞌa te riꞌ xkibꞌan chꞌawem xkibꞌij: Ajawxel, etaꞌm la ri kanimaꞌ konojel ri winaq, kꞌutu bꞌa la chiqawach jachin chike we kebꞌ achyabꞌ riꞌ chaꞌom la,
25 Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
rech kok che taqoꞌn ech la, kukꞌam ri eqeleꞌn ri xuya kan ri Judas rumal cher xqaj pa mak, xeꞌ kꞌu chilaꞌ jawjeꞌ ri taqal wi che.
26 Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.
Xkikꞌyaq kꞌu kij chi rilik jachin chirij kaqaj wi. Xqaj kꞌu chirij ri Matías. Ri Matías xok kukꞌ ri julajuj taqoꞌn.
