Apostolok 1
1 Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
U A hoonoho aku au, e Teopilo, i ka mooolelo mua, no namea a pau a Iesu i hoomaka'i e hana a e ao mai no hoi,
2 Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
A hiki i ka la i laweia'ku ai ia iluna, mahope o kana kauoha ana mai ma ka Uhane Hemolele i na lunaolelo ana i wae mai ai.
3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
Hoike ola mai no oia ia ia iho ia lakou mahope o kona make ana, ma na hoailona hoike he nui loa, me ka ikeia e lakou i na la ho kanaha, a olelo mai no ia i na mea o ke aupuni o ke Akua:
4 És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:
A i kona halawai ana me lakou, kauoha mai la oia ia lakou, aole e haalele ia Ierusalema, aka, e kali i ka ka Makua olelo hoopomaikai, a oukou i lohe ai ia'u.
5 Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
No ka mea, ua bapetizo io no o Ioane me ka wai; aka, e bapetizoia no hoi oukou i ka Uhane Hemolele, mahope iho o na la aohe nui.
6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
No ia mea, i ko lakou akoakoa ana, ninau aku la lakou ia ia, i aku la, E ka Haku, e hoihoi mai anei oe i ke aupuni no ka Iseraela i keia wa?
7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
I mai la oia ia lakou, Aole ia oukou ka ike i na wa, a me na kau a ka Makua i waiho ai i kona mana iho.
8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
Aka, e loaa no ia oukou ka mana, ke hiki mai ka Uhane Hemolele maluna iho o oukou; a e lilo auanei oukou i poe hoike no'u ma Ierusalema, a ma Iudea a pau, a ma Samaria, a hiki wale aku i ke kihi o ka honua.
9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.
A oki ae la kana olelo ana ia mau mea, e nana aku ana lakou, a laweia'ku la ia iluna; a na ke ao no ia i apo mai, mai ko lakou mau maka aku.
10 És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
A i ko lakou haka pono ana aku i ka lani, i kona pii ana, aia hoi, ku kokoke mai la me lakou na kanaka elua, me ka aahu keokeo;
11 Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
I mai la hoi laua, E na kanaka o Galilaia, no ke aha la oukou e ku nei e nana aku ana i ka lani? O Iesu nei, ka mea i laweia'ku nei i ka lani, mai o oukou aku nei, pela no ia e hoi hou mai ai e like me ka oukou ike ana aku ia ia e pii ana i ka lani.
12 Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
Alaila, hoi aku la lakou i Ierusalema, mai ka mauna aku i kapaia o Oliveta, ua kokoke no ia i Ierusalema, o ko ka la Sabati hele ana.
13 És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
A komo lakou iloko, pii aku la, a iloko o kekahi keena maluna, malaila lakou i noho ai, o Petero, a me Iakobo, a me Ioane, a me Anederea, a me Pilipo, a me Toma, a me Baretolomaio, a me Mataio, a me Iakobo a Alepaio, a me Simona Zelote, a me Inda ka hoahanau no Iakobo.
14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
Hoomau iho la lakou nei a pau i ka pule ana, a me ka nonoi aku, me ka lokahi o ka manao, o na wahine hoi kekahi, a me Maria, ka makuwahine o Iesu, a me kona poe hoahanau.
15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
I ua mau la la, ku ae la o Petero iwaenakonu o na haumana, i mai la, (o ka nui o ko lakou inoa, hookahi haneri me ka iwakalua, )
16 Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
E na kanaka, na hoahanau, he mea pono e hookoia keia palapala a ka Uhane Hemolele i hai mai ai ma ka waha o Davida no Iuda, ka mea nana i alakai i ka poe i hopu ia Iesu.
17 Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
No ka mea, ua helu pu ia oia me kakou, a loaa no hoi ia ia kekahi o neia oihana.
18 (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
A kuai iho la ia i aina me ka uku no ka hewa; a haule iho la ia ilalo kona poo, nahae iho la iwaenakonu ona, a pahu aku la kona naau a pau iwaho.
19 És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)
A ikea iho la ia mea e ka poe a pau e noho ana ma Ierusalema; nolaila ua kapaia'ku la ia aina, ma ka lakou olelo, Akeledama, o ke ano keia, O ka aina koko.
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el.
No ka mea, ua palanalaia ma ka buke Halelu, E lilo kona hale i neoneo, aole loa kekahi e noho ilaila; a, E lawe hoi kekahi i kana oihana.
21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
Nolaila, o na kanaka i hele pu ai me kakou i na wa a pau loa a ka Haku, a Iesu i hele mai ai, a i hele aku ai iwaena o kakou,
22 A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
Mai ka hoomaka ana o Ioane e bapetizo ai, a hiki mai i ka la i laweia'ku ai ia mai o kakou aku, he mea pono e lilo kekahi o lakou i mea hoike pu me kakou i kona alahou ana mai.
23 Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
Wae aku la lakou i elua, o Iosepa i kapaia o Baresaba, o Iouseto kekahi inoa ona, a me Matia hoi.
24 És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
Pule aku la lakou, i aku la, E ka Haku, ka mea ike i ka naau o na mea a pau loa, e hoike mai oe i ka mea o laua nei au e koho mai ai,
25 Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
I lawe pu ia i kekahi o keia oihana, a me ko ka lunaolelo, mai ia wahi mai ko Iuda haule ana, i hele aku ia i kona wahi iho.
26 Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.
Hailona iho la lakou, a lilo ka hailona ia Matia; a helu pu ia iho la ia me na lunaolelo he umikumamakahi.
