Apostolok 1
1 Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
ⲁ̅ⲡϣⲟⲣⲡ ⲙⲉⲛ ⲛⲗⲟⲅⲟⲥ ⲁⲓⲧⲁⲙⲓⲟϥ ⲱ ⲑⲉⲟⲫⲓⲗⲉ ⲉⲧⲃⲉ ϩⲱⲃ ⲛⲓⲙ ⲛⲧⲁⲓⲥ ⲁⲣⲭⲉⲓ ⲛⲁⲁⲩ ⲁⲩⲱ ⲛϯ ⲥⲃⲱ ⲛϩⲏⲧⲟⲩ
2 Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
ⲃ̅ϣⲁϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉϩⲟⲟⲩ ⲛⲧⲁⲩⲁⲛⲁⲗⲁⲙⲃⲁⲛⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲉⲁϥϩⲱⲛ ⲉⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲛⲛⲁⲡⲟⲥⲧⲟⲗⲟⲥ ϩⲓⲧⲙ ⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ⲉⲧⲁϣⲉⲟⲉⲓϣ ⲙⲡⲉⲩⲁⲅⲅⲉⲗⲓⲟⲛ ⲛⲁⲓ ⲛⲧⲁϥⲥⲟⲧⲡⲟⲩ
3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
ⲅ̅ⲛⲁⲓ ⲟⲛ ⲛⲧⲁϥⲧⲁϩⲟϥ ⲉⲣⲁⲧϥ ⲛⲁⲩ ⲉϥⲟⲛϩ ⲙⲛⲛⲥⲁ ⲧⲣⲉϥⲙⲟⲩ ϩⲛ ϩⲁϩ ⲙⲙⲁⲉⲓⲛⲛϩⲙⲉ ⲛϩⲟⲟⲩ ⲉϥⲟⲩⲱⲛϩ ⲛⲁⲩ ⲉⲃⲟⲗ ⲁⲩⲱ ⲉϥϣⲁϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲧⲙⲛⲧⲉⲣⲟ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ
4 És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:
ⲇ̅ⲁⲩⲱ ⲉϥⲟⲩⲱⲙ ⲛⲙⲙⲁⲩ ⲛⲉϥⲡⲁⲣⲁⲅⲅⲓⲗⲉ ⲛⲁⲩ ⲉⲧⲙⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ⲁⲗⲗⲁ ⲉϭⲱ ⲉⲡⲉⲣⲏⲧ ⲙⲡⲉⲓⲱⲧ ⲡⲁⲓ ⲛⲧⲁⲧⲉⲧⲛⲥⲟⲧⲙⲉϥ ⲛⲧⲟⲟⲧ
5 Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
ⲉ̅ⲡⲉϫⲁϥ ϫⲉ ⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ ⲙⲉⲛ ⲁϥⲃⲁⲡⲧⲓⲍⲉ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲟⲟⲩ ⲛⲧⲱⲧⲛ ⲇⲉ ⲥⲉⲛⲁⲃⲁⲡⲧⲓⲍⲉ ⲙⲙⲱⲧⲛ ϩⲛ ⲟⲩⲡⲛⲁ ⲉϥⲟⲩⲁⲁⲃ ⲙⲛⲛⲥⲁ ϩⲁϩ ⲁⲛ ⲛϩⲟⲟⲩ ⲁⲗⲗⲁ ϣⲁ ⲧⲡⲉⲛⲧⲏⲕⲟⲥⲧⲏ
6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
ⲋ̅ⲛⲧⲟⲟⲩ ϭⲉ ⲁⲩⲥⲱⲟⲩϩ ⲁⲩϫⲛⲟⲩϥ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲉⲛ ϩⲣⲁⲓ ϩⲙ ⲡⲉⲓⲟⲩⲟⲉⲓϣ ⲕⲛⲁϯ ⲛⲧⲙⲛⲧⲉⲣⲟ ⲙⲡⲓⲏⲗ
7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
ⲍ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲙⲡⲱⲧⲛ ⲁⲛ ⲡⲉ ⲥⲟⲩⲛ ⲛⲉⲩⲟⲓϣ ⲙⲛ ⲛⲉⲭⲣⲟⲛⲟⲥ ⲛⲁⲓ ⲛⲧⲁⲡⲉⲓⲱⲧ ⲕⲁⲁⲩ ϩⲛ ⲧⲉϥⲉⲝⲟⲩⲥⲓⲁ ⲙⲁⲩⲁⲁϥ
8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
ⲏ̅ⲁⲗⲗⲁ ⲧⲉⲧⲛⲁϫⲓ ⲛⲟⲩϭⲟⲙ ⲉⲣϣⲁⲛⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ⲉⲓ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉϫⲱⲧⲛ ⲛⲧⲉⲧⲛϣⲱⲡⲉ ⲛⲁⲓ ⲙⲙⲛⲧⲣⲉ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ⲙⲛ ϯⲟⲩⲇⲁⲓⲁ ⲧⲏⲣⲥ ⲙⲛ ⲧⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲁ ⲁⲩⲱ ϣⲁ ⲁⲣⲏϫϥ ⲙⲡⲕⲁϩ
9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.
ⲑ̅ⲛⲁⲓ ⲇⲉ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϫⲟⲟⲩ ⲁⲩⲕⲗⲟⲟⲗⲉ ϫⲓⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩϥⲓ ⲙⲙⲟϥ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲟⲟⲧⲟⲩ
10 És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
ⲓ̅ⲉⲩⲉⲓⲟⲣⲙ ⲇⲉ ⲛⲥⲱϥ ⲉϥⲃⲏⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ ⲉⲓⲥ ⲣⲱⲙⲉ ⲥⲛⲁⲩ ⲛⲉⲩⲁϩⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ϩⲓϫⲱⲟⲩ ϩⲛ ϩⲉⲛϩⲃⲥⲱ ⲉⲩⲟⲩⲟⲃϣ
11 Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
ⲓ̅ⲁ̅ⲁⲩⲱ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲛⲣⲱⲙⲉ ⲛⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲟⲥ ⲁϩⲣⲱⲧⲛ ⲧⲉⲧⲛⲁϩⲉⲣⲁⲧ ⲧⲏⲩⲧⲛ ⲉⲧⲉⲧⲛϭⲱϣⲧ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ ⲡⲁⲓ ⲡⲉ ⲓⲥ ⲛⲧⲁⲩϥⲓⲧϥ ⲛⲧⲉ ⲧⲏⲩⲧⲛ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ ⲧⲁⲓ ⲧⲉ ⲑⲉ ⲉⲧϥⲛⲏⲩ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲑⲉ ⲛⲧⲁⲧⲉⲧⲛⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟϥ ⲉϥⲛⲁⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ
12 Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
ⲓ̅ⲃ̅ⲧⲟⲧⲉ ⲁⲩⲕⲟⲧⲟⲩ ⲉⲑⲓⲗⲏⲙ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲧⲟⲟⲩ ⲉϣⲁⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲡⲧⲟⲟⲩ ⲛⲛϫⲟⲉⲓⲧ ⲉϥⲟⲩⲏⲩ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ⲛⲟⲩϩⲓⲏ ⲛⲥⲁϣϥ ⲛϩⲟⲟⲩⲧⲛ
13 És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
ⲓ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲉⲓ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲁⲩⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲙⲁ ⲛⲧⲡⲉ ⲉⲛⲉⲩⲟⲩⲏϩ ⲛϩⲏⲧϥⲛϭⲓ ⲡⲉⲧⲣⲟⲥ ⲙⲛ ⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ ⲙⲛ ⲓⲁⲕⲱⲃⲟⲥ ⲁⲩⲱ ⲁⲛⲇⲣⲉⲁⲥ ⲫⲓⲗⲓⲡⲡⲟⲥ ⲙⲛ ⲑⲱⲙⲁⲥ ⲃⲁⲣⲑⲟⲗⲟⲙⲁⲓⲟⲥ ⲙⲛ ⲙⲁⲑⲑⲁⲓⲟⲥ ⲓⲁⲕⲕⲱⲃⲟⲥ ⲡϣⲏⲣⲉ ⲛⲁⲗⲫⲁⲓⲟⲥ ⲁⲩⲱ ⲥⲓⲙⲱⲛ ⲡⲍⲏⲗⲱⲧⲏⲥ ⲙⲛ ⲓⲟⲩⲇⲁⲥ ⲡϣⲏⲣⲉ ⲛⲓⲁⲕⲕⲱⲃⲟⲥ
14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
ⲓ̅ⲇ̅ⲛⲁⲓ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲛⲉⲩⲡⲣⲟⲥⲕⲁⲣⲧⲉⲣⲓ ⲉⲡⲉϣⲗⲏⲗ ⲙⲛ ϩⲉⲛⲥϩⲓⲙⲉ ⲙⲛ ⲙⲁⲣⲓⲁ ⲧⲙⲁⲁⲩ ⲛⲓⲥ ⲁⲩⲱ ⲛⲉϥⲥⲛⲏⲩ
15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
ⲓ̅ⲉ̅ϩⲣⲁⲓ ⲇⲉ ϩⲛ ⲛⲉⲓϩⲟⲟⲩ ⲁϥⲧⲱⲟⲩⲛ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲧⲣⲟⲥ ⲛⲧⲙⲏⲧⲉ ⲛⲛⲉⲥⲛⲏⲩ ⲉⲩⲛ ⲟⲩⲙⲏⲏϣⲉ ⲙⲙⲁⲩ ⲉⲩⲛⲁⲣⲁϣⲉ ϫⲟⲩⲱⲧ ⲛⲣⲁⲛ ⲁⲩⲱ ⲡⲉϫⲁϥ ϫⲉ
16 Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
ⲓ̅ⲋ̅ⲛⲣⲱⲙⲉ ⲛⲉⲥⲛⲏⲩ ⲛⲉϩⲁⲡⲥ ⲉⲧⲣⲉⲧⲉⲓⲅⲣⲁⲫⲏ ϫⲱⲕ ⲉⲃⲟⲗ ⲧⲁⲓ ⲛⲧⲁϥϫⲟⲟⲥ ϫⲓⲛ ⲛϣⲟⲣⲡ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲛ ⲧⲧⲁⲡⲣⲟ ⲛⲇⲁⲩⲓⲇ ⲉⲧⲃⲉ ⲓⲟⲩⲇⲁⲥ ⲡⲉⲛⲧⲁϥϣⲱⲡⲉ ⲛⲣⲉϥϫⲓ ⲙⲟⲉⲓⲧ ⲛⲛⲉⲛⲧⲁⲩϭⲱⲡⲉ ⲛⲓⲥ
17 Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
ⲓ̅ⲍ̅ϫⲉ ⲛⲉⲁⲩⲟⲡϥ ⲡⲉ ϩⲣⲁⲓ ⲛϩⲏⲧⲛ ⲁⲩⲱ ⲁϥϫⲓ ⲙⲡⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲥ ⲛⲧⲉⲓⲇⲓⲁⲕⲟⲛⲓⲁ
18 (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
ⲓ̅ⲏ̅ⲡⲁⲓ ϭⲉ ⲁϥϣⲱⲡ ⲛⲁϥ ⲛⲟⲩϭⲱⲙ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲃⲉⲕⲉ ⲙⲡⲉϥϫⲓ ⲛϭⲟⲛⲥ ⲁⲩⲱ ⲁϥϩⲉ ⲉϫⲙ ⲡⲉϥϩⲟ ⲁϥⲡⲱϣ ⲉⲧⲉϥⲙⲏⲧⲉ ⲁⲛⲉⲧⲡⲉϥϩⲟⲩⲛ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲡⲱⲛ ⲉⲃⲟⲗ
19 És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)
ⲓ̅ⲑ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲡⲉⲓϩⲱⲃ ϭⲱⲗⲡ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲟⲩⲟⲛ ⲛⲓⲙ ⲉⲧⲟⲩⲏϩ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ϩⲱⲥⲧⲉ ⲛⲥⲉⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲡϭⲱⲙ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ϩⲛ ⲧⲉⲩⲁⲥⲡⲉ ϫⲉ ⲁⲕⲉⲗⲇⲁⲙⲁⲭ ⲉⲧⲉ ⲡⲁⲓ ⲡⲉ ⲡϭⲱⲙ ⲙⲡⲉⲥⲛⲟϥ
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el.
ⲕ̅ϥⲥⲏϩ ⲅⲁⲣ ϩⲙ ⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲛⲛⲉⲯⲁⲗⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲁⲣⲉⲧⲉϥⲣⲥⲱ ϣⲱⲡⲉ ⲛϫⲁⲓⲉ ⲁⲩⲱ ⲙⲡⲣⲧⲣⲉϥϣⲱⲡⲉ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲧⲟⲩⲏϩ ϩⲛ ⲛⲉϥⲙⲁ ⲛϣⲱⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲧⲉϥⲙⲛⲧⲉⲡⲓⲥⲕⲟⲡⲟⲥ ⲙⲁⲣⲉⲕⲉⲟⲩⲁ ϫⲓⲧⲥ
21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
ⲕ̅ⲁ̅ϣϣⲉ ϭⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲛⲣⲱⲙⲉ ⲉⲧⲙⲟⲟϣⲉ ⲛⲙⲙⲁⲛ ϩⲙ ⲡⲉⲓⲟⲩⲟⲉⲓϣ ⲧⲏⲣϥ ⲛⲧⲁϥⲉⲓ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲃⲱⲕ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲟⲟⲧⲛ ⲛϭⲓ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲓⲥ
22 A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
ⲕ̅ⲃ̅ⲉⲁϥⲁⲣⲭⲉⲓ ϫⲓⲛ ⲡⲃⲁⲡⲧⲓⲥⲙⲁ ⲛⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ ϣⲁϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉϩⲟⲟⲩ ⲛⲧⲁⲩϥⲓⲧϥ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲛⲧⲟⲟⲧⲛ ⲉⲧⲣⲉⲟⲩⲁ ⲛⲛⲁⲓ ϣⲱⲡⲉ ⲛⲙⲙⲁⲛ ⲙⲙⲛⲧⲣⲉ ⲛⲧⲉϥⲁⲛⲁⲥⲧⲁⲥⲓⲥ
23 Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
ⲕ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲧⲁϩⲉ ⲥⲛⲁⲩ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲓⲱⲥⲏⲥ ⲡⲉⲧⲉϣⲁⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲃⲁⲣⲥⲁⲃⲁⲥ ⲡⲁⲓ ⲛⲧⲁⲩϯⲣⲓⲛϥ ⲉⲓⲟⲩⲥⲧⲟⲥ ⲁⲩⲱ ⲙⲁⲑⲓⲁⲥ
24 És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
ⲕ̅ⲇ̅ⲁⲩϣⲗⲏⲗ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲛⲧⲟⲕ ⲉⲧⲥⲟⲟⲩⲛ ⲙⲫⲏⲧ ⲛⲟⲩⲟⲛ ⲛⲓⲙ ⲟⲩⲱⲛϩ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲟⲩⲁ ⲙⲡⲉⲓⲥⲛⲁⲩ ⲡⲉⲛⲧⲁⲕⲥⲟⲧⲡϥ
25 Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
ⲕ̅ⲉ̅ⲉϫⲓ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲧⲉⲓⲇⲓⲁⲕⲟⲛⲓⲁ ⲁⲩⲱ ⲧⲙⲛⲧⲁⲡⲟⲥⲧⲟⲗⲟⲥ ⲛⲧⲁϥⲡⲁⲣⲁⲃⲁ ⲛϩⲏⲧⲥ ⲛϭⲓ ⲓⲟⲩⲇⲁⲥ ⲉⲧⲣⲉϥⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉϥⲙⲁ ⲙⲙⲓⲛ ⲙⲙⲟϥ
26 Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.
ⲕ̅ⲋ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩϯ ⲛⲁⲩ ⲛϩⲉⲛⲕⲗⲏⲣⲟⲥ ⲁⲡⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲥ ⲉⲓ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉϫⲙ ⲙⲁⲑⲓⲁⲥ ⲁⲩⲟⲡϥ ⲙⲛ ⲡⲙⲛⲧⲟⲩⲉ ⲛⲁⲡⲟⲥⲧⲟⲗⲟⲥ
